Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-16 / 46. szám
* Tanár választás. Az erdélyi egyházkerület most lefolyt közgyűlésén következő főgimnáziumi tanárok választattak: a sepsi-szenígyörgyi kollégiumhoz a classica-philologia tanárává Várkonyi Endre, a sepsi-szentgyörgyi kollégiumhoz a magyar- és latin-nyelv tanárává dr. Farnos Dezső, a szászvárosi kollégiumhoz a történelem s latin-nyelv tanárává Jánosy Gábor. A megválasztottakban jeles szakerőket nyertek református tanintézeteink. * Theologiai akadémiai istenitiszteleteket rendszeresítettek Pozsonyban az ág. evang. lelkész-képző tanárok mindazon vasárnapokon, tehát két hetenként, midőn Pozsonyban nem tartat ik magyar istenitisztelet. A prédikációt felváltva a 'heol. tanárok tartják, nagy súlyt fektetve a kultusz liturgiái részére s ebben az énekre, melyet a theol. énekkar végez. Az istenitiszteletet a reformátió-ünnepélyével nyitották meg, mely alkalommal Luther híres énekét új fordításban énekelték. A fordítás mai Tárcánkban olvasható. * A tályai evang. templom jubileuma. A tályai ev. egyház, melynek templomában Kossuth Lajos nagy hazánkfiát is megkeresztelték, közelebb ünnepelte temploma felavatásának százéves évfordulóját. Az oltári alkalmi imát Farbaky József főesperes, az alkalmi beszédet a tályai lelkész mondotta. Istenitisztelet után ünnepi közgyűlés tartatott, mely a roskadozó templom k 1 ] a v 11 a sát és Kossuth megkereszteltetését megörökítő emléktábla felállítását határozta cl. Bejelentetett, hogy a renoválás költségeire megindított országos gyűjtés eddigi eredménye 6500 frt; a gyűjtést tovább folytatják. * A soproni Magyar Társaság jubiláris ünnepélye, melyet az ev. lyceum Kiss János emlékére rendezett, ki e Társasagot most száz éve alapította, fényesen sikerült. Nagy és díszes közönség vett benne részt, köztük Karsay S. püspök, Radó K. ker. felügyelő, a helybeli és vidéki egyházak képviselői, a városi tanács, a pápai kollégium, a m. tudományos akadémia és Kisfaludy-társaság képviselői (Domanovszky Endre és Heinrich Gusztáv) a város művelt férfi és női közönsége. Az ünnepély fénypontját Poszvék Sándor theol. tanár nagyszabású emlékbeszéde képezte, melyben Kiss János és a Társaság irodalmi és culturalis működését remekül jellemezte. A beszéd végeztével leleplezték Kiss János életnagyságú arcképét. Délben kétszáz terítékű bankett volt számos felköszöntővel. Az ünnepély részletes leírását a jövő számban közöljük. * Iskola-, imaház- és temető-avatás. A hódmezővásárhelyi ágost. hitv. evang. egyház híveinek hitbuzgóságáról s a valláserkölcsi élete éberségéről tesz bizonyságot az az igazán szép, egyszerű, de lélekemelő ünnepély, mely/, hó 2-án a h. m. vásárhelyi pusztán lepolyt. Ez egyház — mint Lapunknak irják — a város határában, Orosháza és Tót-Komlós között nagy számmal lakó hívei számára iskolát, (imaházat), s paplakot épített s ott temető helyet nyitott. «A kietlenségnek iszonyú pusztájában, melyen semmi viz nem volt italra valów, immár áll a szent hajlék, melynek hivatása az, hogy élő viznek forrása legyen mindazok számára, kik eltikkadva az élet terheinek viselésében megszomjúhoznak. A fent nevezett nap reggelén az imaház (iskola,) mellé felállított szép kis harang hívta a környék lakosait az istenitiszteletre, melyre közel kétszázan gyűltek egybe az uj imaház (iskola) tágas falai közé, valláskülönbség nélkül. Az ünnepélyen az anya-egyház részéről Francziszti Lajos felügyelő, Huszár Sándor gondnok, Laczó Lajos tanító, dr. Draskóczy Pál egyházi ügyész jelentek meg. Az egyház beteg lelkészét Halmi János főgymn. tanár és ev. lelkész helyettesítette, ki II. Mózes i7-5~6- alap-igékből intézett a jelenlevőkhöz a mélyen érző lélek és a vallásos szív mélyéből fakadó, hasonlatokban és fordulatokban gazdag, szivet, lelket felemelő alkalmi beszédet, mely alatt a pusztában öszszegyült népnek szemeiben folyton csillogott az öröm, a hála és a meghatottság könnye. Szónok feltárta azokat a forrásokat, melyekből erőt meríthet egyházunk a megkezdett munka sikeres folytatásához, ezek: I. a meggyőződés, hogy a hódmezővásánhelyi egyház e pusztai imaház alkotásával égető szükséget pótolt; II. a hit, hogy mint hajdan Mózest segítették a népnek vénei a pusztában, úgy támogatni fogják a pusztában lakók az ifjú Mózes törekvéseit, kit a vásárhelyi egyház az ő számukra vezérül kijelölt; III. a Hidat, hogy a felvállalt munkának nem csak megkezdését, de áldásos folytatását is az emberiség üdve, jövő boldogsága kívánja. Végül Piavetz Gyula s. lelkész-tanítóhoz fordult a szónok s munkájához az Istennek áldását kérte, hogy a kevésen hivnek találtatván többre bizassék ezután. Az istenitisztelet végezte után az imaházból a szépen körülkerített temetőbe vonult az ünneplő gyülekezet, hol Piavetz Gyula s. lelkész-tanító adta át rövid, de lendületes teljes beszéd kíséretében a temetőt a közhasználatnak. A mindenrészében igazán megható, szép ünnepély Halmi János fohászával s a nép buzgó énekével fejeződött be. — F. L. * A reformátió emlékünnepét a késmárki főgimnáziumban is megünnepelték a tanári kar, a tanuló ifjúság valamint a felügyelőség és presbyterium csekély számú képviselői jelenlétében. Az ifjúsági dalárda megható alkalmi éneke («Erős vár» stb.) után Votisky Károly tanár lépett a szószékre s irodalmi színvonalon álló, igen tanulságos beszédet tartott, azt fejtegetve, hogy a reformátió évfordulója ünnepélyes felszólítás ránk nézve, hogy elmélkedjünk a fölött, mit akart a reformátió, mit tett s minő feladatott hagyott ránk örökségképen ? Megemlékezett a reformatiónak az egész emberi életet átölelő universális tartalmáról. Nem volt az — úgymond — pusztán hitjavítás, hanem összes gondolkodásunk és érzelmeink átalakítása; az erkölcsi világrend fejlődési processusának eredménye. Találó vonásokban ecsetelte a reformatio hatását a tudományok, főleg a természettudományok, a philosophia, a theologia, valamint a nemzeti műveltség felvirágzására s az erkölcsök javítására. Fölemlítette,mily hasznát vette a reformátió erkölcsnemesítő hatásának a katholicismus. Végül meglékezett a prot. öntudat ébrentartója és fejlesztőjéről t. i. a prot. irodalmi társulatról stb. A beszéd kinyomatása kívánatos volna ! Ezután Pongó József VIII—ik oszt, tanuló szavalta el Szuhay Benedek «Károli Gáspár szobra előtt» czimű költeményét az ünnepélyhez mért öntudatos komolysággal. Az ünnepélyt az ifjúsági dalárda szép szép alkalmi éneke fejezte be. — Zvarinyi Sándor. * A zsinati előmunkálatok ügyóban a konventi zsinati bizottság is kezd végre-valahára életjelt adni magáról. Debreczeni laptársunk értesülése szerint a zsinati első, az úgynevezett egyházalkotmányi, albizottság 3 csoportra oszolva kezdett a munka előkészítéséhez, t. i. a szorosan egyházalkotmányi bizottság, mely az egyházi törvények 1 —179. §-ait, a második küldöttség, mely 180—215. §-ait, a harmadik küdöttség, mely a 216—236. szakaszait revideálja. Az első albizottságn ak azon tagjai, kik az r —179. §-okat nézték át, már két ízben, augusztusban és most nov. 4-én tartottak tanácskozást Debreczenben és a munkát be is fejezték immár ;