Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-09 / 45. szám

pos és minden részletekre kiterjeszkedő javaslatot adjon be; az egyházkerület közgyűlés aztán ily értelemben határozott, az egyházkerület tanügyi bizottságnak pedig fentérintett ideiglenes intézkedését ez iskolai évre jóváhagyta. Néhány többé-kevésbbé fontos tárgy letárgyalása után a közgyűlés okt. 25-én déli 1 órakor berekesztetett. Joó István. KÜLFÖLD. Katholikus és protestáns nagygyűlések Németországban. — Két kép a jelenkor egyházi életéből. — II. Egészen más jellegű az «Ev. szövetség))-nek Stuttgartban f. é. szept. 23—25. napjain tartott IV. kongreszszusa. £ szövetség, mely ma már 60 ezernél több tagot számlál a különböző német tartományi egyházakban, az evang. prot. érdekeket képviselte a gyűlésen is a mindinkább növekedő és erősbülő ultramontanismus káros befolyásával szemben az állami, egyházi és társadalmi téren egyaránt. Az ünnepi szónoklatot e thémáról: «Az én országom nem e világból való,» roppant közönség előtt dr. Haupt, hallei egyet, tanár tartotta a nagy Stiftskircheben. Az első nyilvános ülésnek fontos mozzanatokban és elvi kijelentésekben gazdag előadását Beysehlag hallei tanár tartotta «a reformatió és a sociális kérdés)) címmel napjaink egyik legégetőbb aktualis jelentőségű kérdéséről, mely egész terjedelemben olvasható a «Deutsch-Ev. Blátter» októberi füzetében. A tudós előadó itt azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mennyiben járul az Ev. szövetség a socialismus égető napi kérdésének megoldásához. Méltó kiegészítője e felolvasás Uhlhorn apát hasontárgyú művének, mely j annak idején Lapunkban is be lett mutatva általunk és Felméri Lajos által. Több az ethikai erő és tartalom a személyiség folytonos erkölcsi kiépítését célzó protestantismusban a sociális kérdés megoldásához, mint az egyéniség elvét megsemmisítő katholicismusban, vagy a ker. erkölcsiséget kérdésessé tevő jezuitizmusban. A második nap előadásait Warneek lelkész, a misszió-ügy ez első rangú szaktudósa és Nippold jénai tanár, tehát egy positiv s egy liberális irányú theologus tartotta. Warneek az evangyéliomi misszió ügyének a hazai egyházzal való szoros összefüggését bizonyította a római missziónak divatossá vált glorifikálásával szemben, mely nagyobbára ((mondva csinált)) adatokon alapul, vagyis apologiát mondott Warneek a prot. misszió mellett, a melyet a szövetség gondviselő figyelmébe és támogatásába is ajánlott. Nippold pedig «Mit adjon Svábország evangelikus egyháza a protestáns Németországnak s viszont mit vehet tőle ?» c. tárgyról értekezett. A zárt üléseken Schulze, dresdai lelkész előadása tűnt ki «az evangyeliomi gyülekezet organisatiójáról.a Schulze e téren kiváló szakember, ki e kérdést igen gyakran a berlini Websky-féle K.-Ztgban is fejtegette és kiváló fontosságú irodalmi és gyakorlati kérdéssé tette. Az ő személyisége is a «Bund» azon kiváló munkásai közé tartozik, a kik a szabadabb és szigorúbb theol. irányzatnak a gyakorlati kérdésekben való egyesítésére vannak hivatva. Ideje is volna már, hogy ez egy és ugyanazon alapon álló, ugyan azonos célokat követő különböző charismatikus theol. irányok jobban értenék meg egymást a világ reverendás és kollárés fiainak kígyó-okosságával és modern eszközök segítségével következetesen folytatott aknamunkáival szemben ! Az egyoldalú dogmatikus érdekek még nem biztosítják az evangy. keresztyénség igaz egységes ügyét! Több resolutióban határozott állást foglalt a «Bund» az égetőbb és fontosabb jellegű gyakorlati egyházi kérdésekben. Igy a római egyháznak a püspöki körlevelekben nyilvánuló türelmetlenségével, s a német birodalmi törvény által kizárt kath. rendek, jezsuiták és a congregátiók visszahívásával szemben, mely egy idő óta, kedvelt thémája a kath. kongresszusoknak. Lechler prélátus «Der deűtsch-evang. Kirchenbund» cimű művével kapcsolatban a német prot. tartományegyházak szorosabb összefüggésének eszméjét rokonszenvesen fogadta a gyűlés. «A reformáció és a sociális kérd és» előadásával kapcsolatban azt az alapgondolatot fogadta el a gyűlés, "hogy csak a reformatió elvében rejlő szellemi és erkölcsi hatalmak eszközlik a keresztyén társadalom reformját és győzik le a forradalmi jellegű socialismust; ép azért ugy általános hazai, mint különös társadalmi érdeke az államnak az, hogy a reformátió egyházának jóakaróbb és szabadabb működési tért biztosítson. Ep úgy magáévá tette a gyűlés a gyülekezet szervezetére vonatkozólag ama Schulze-íkle alapgondolatot, mely szerint a fejlesztett és erősbödő evangyéliomi gyülekezet az egyháznak leghatalmasabb támasza a római propagandával s a sociális veszélylyel szemben, mi mellett örömmel üdvözölte az evang. munkás egyletek s a íejlődő iljúság vallásos erkölcsi nevelésének ügyét is. Benső örömmel olvastuk az ev. szövetség kongresszusának kimerítő tudósításait a Luthardt-féle Kirchen Zeitungban és Beysehlag kék füzeteiben, lélekemelő tanuságúl a német protestantismusnak fejlődő és folyton izmosodó benső egyházi élete mellett. A katholikusok gyűléséből pedig azt a tanúságot meríthetjük, hogy a római kath. támadás veszedelmes azért, mert tőlünk kölcsönzött szellemi fegyverekkel fordul ellenünk. Iskola-ügy, sajtó, egyleti élet, pénz — ezek támadó eszközei az ultramontanismusnak. Ezzel szemben a «szeget szeggel)) elvét követve, különösen a mi kipróbált régi fegyverünk : az evangyeliom és a haladó tudomány sikeresebb forgatásában buzgólkodjunk! Vigyázzunk, hogy ezt a fegyvert «rozsda ne marjab Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** A Protestáns Szemle f. évi IV-ik füzete Kenessey Béla titkár szerkesztéseben a napokban hagyta el a sajtót. Tattalma gazdag és változatos, terjedelme a kötelesnél ismét nagyobb néhány ívvel, ugy hogy a folyó évi négy füzet 20 — 22 ívvel több, mint a mennyi igérve volt. A Szemle értekezéseit dr. Bartha Béla, dr. Szász Béla, Csengey Gusztáv, dr. Masznyik Endre, dr. Kvacsala János, Thúry Etele és Kenessey Dezső, egyébb cikkeit Csiky Lajos és Szabó Aladár írták. Van benne egy rendkívül érdekes statisztikai tanulmány, egy bölcsészeti értekezés, két bibliai tanulmány, két magyar egyháztörténeti dolgozat, egy tanügyi Szép cikk, egy bel- és egy külmissziói közlemény, egy könyvismertetés. Az értékes füzetet gondos hazai és külföldi irodalmi szemle, címlap és tartalom-jegyzék zárja be. A társaság több tagjának kifejezett óhajára a Hornyánszky-czég