Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-09 / 45. szám

birtok tárgyában Daróczy János bérlővel egy évre meg­hosszabbított bérleti szerződést. Helyeslőleg és köszönet-szavazás mellett vette tudomásul a közgyűlés az elnökség azon eljárását, hogy a budapesti theologiai akadémia tulajdonát képező 12 drb pesti hazai első takarékpénztári részvény után kibocsá- : 6 drb uj részvényt 6300 írtért az intézet részére meg­tartotta és 13,200 frt tőkének befizetése után 2 új részvényt vásárolt, mi által a theol. akadémiának most már 20 drb tak. pénztári részvénye van. Ezzel kapcsolatban a jogügyi és gazdasági bizott­ságnak egy fontos indítványa fölött élénk eszmecsere támadt. A bizottság tekintettel a részvények árfolya­mában előállható változásokra; tekintettel arra, hogy a részvényekben fekvő értékek időközben pl. ingatlanokban jobban elhelyezhetők lehetnek s e vagyon-állag változtatá­sának a jövő ker. gyűlésig való halasztása az intézetre nézve hátrányos lehet: indítványozza, hogy a közgyűlés adjon felhatalmazást az elnökségnek arra, hogy a taka­rékpénztári részvényeket eladhassa s a pénzt földbirtok­ban helyezhesse el; mind az értékpapírok eladása, mind az ingatlan vásárlására nézve a közgyűlés utólagos j ó v áh a gy ása fen tart a t ván. A felszólalók, egynek kivételével, mindnyájan ké­szek voltak a meghatalmazást megadni; de némelyikök a kérdéses takarékpénztári részvények eladását nem látta indokoltnak. Kovács Albert óvatosságot ajánl ily fontos kérdésben. A theol. akadémia e részvényeknek köszöni vagyona megszaporodását. Eladásuk most, az árfolyam folytonos emelkedése mellett, nem volna tanácsos. A felhatalmazást megszavazza, de nem szeretné, ha az elnökség élne vele. Baky István nem szavazza meg a felhatalmazást. Karap F., dr. Várady, Balogh I. megsza­vazzák a felhatalmazást. Elnökök — előbb gróf Tisza, niajd Szász Károly •— kijelentik, hogy csak az esetben vállalják el a meghatalmazást, ha egyhangúlag adja a közgyűlés. A többek által kivánt névszerinti szavazásban csupán egy szavazat — mint halljuk, félre értésből — nem adta meg a meghatalmazást, mire az elnökség kijelentette, hogy a csak szavazattöbbséggel adott megha­talmazással nem kiván élni.. A regálé megváltásából egyes egyházközségeket illető pénzekre s a megváltás folytán eladandó földek és épületekből befolyandó összegekre nézve a kerületi gyűlés az együttes jogi és gazdasági bizottság javasla­tára határozatikig kimondotta, hogy a regále-váltság­tőkék valamint a megváltás folytán eladandó földek és épületek árából befolyandó összegek az egyes egy­házközségek elidegeníthetlen törzsvagyonának tekinten­dők, melyek kezelése tárgyában minden egyházmegye rendelet-alkotásra utasíttatik, melynek elkészültéig és a kerületre felterjesztéseig a regále-pénzek felhaszná­lása az összes egyházakban függőben tartandó. Az egyházmegyékből felebbezett ügyek között elvi fontossággal bír a péczeli lelkész és tanító díj-levél ügye, melyet Kálosi József referált. A kérdés lényege az, hogy Péczelen a közbirtokosság a regále-jövedelemből száz esztendőn át tekintélyes összeggel járult a lelkész és tanitó fizetéséhez, de ezt most a regale megváltás alkal­mával egyszerűen megszüntette. A közgyűlés a hozzá folyamodott lelkész és tanitó felebbezésére az egyház­megye határozatának megváltoztatásával kimondotta: r. azt, hogy a közbirtokosság kötelezettsége nem tekint­hető megszűntnek a regálé által; 2. azt, hogy a lelkészi és tanitói fizetésnek folyó évre hátralékban maradt részét az egyházközség az egyh. törv. 25. §. 5. p. értelmében kiszolgáltatni tartozik, minek foganatosításával az espe­res megbizatik; 3. azt, hogy ha az egyház és közbir­tokosság közötti vitás ügyből az eklézsiára elviselhetlen teher háramlanék, azon a lelkészi vagy tanitói állásban történő személyi változás esetében segíthet az egyház­község. Á mórágyi iskolaépítési felebbezett ügyben Ká­losi József indokolt előterjesztése alapján a tolnai egy­házmegye határozata helyben hagyatott; valamint a laczházai vitás tanitó-választás kérdésében is jóváhagya­tott a solti egyházmegye határozata. Az okt. 29-iki negyedik napi ülésben következő fontosabb ügyek kerültek tárgyalásra : Az irodalmi bizottság Petri Elek előadó utján rész­letes jelentést adott be. E szerint a vallástani kéziköny­vekből Kókai Lajos bizományos által befolyt 1282 frt 65 kr. Újból kinyomatott Bocsor Lajos népiskolai egy­háztörténete 783 frt 80 krért. Filó Lajos népiskolai hittana elfogyván, újból való kiadását javasolja a bizott­ság, de alapos átdolgozás mellett, nevezetesen, hogy a tananyag kérdésekre és feleletekre osztassék, hogy a sok helyen nagyon elvont meghatározások egyszerűsít­tessenek, hogv a szokatlanabb és nehézkes kifejezések a gyermek-elme felfogási képességéhez alkalmaztassanak. Megjegyzi a bizottság, hogy a folyó isk. évre 1000 pél­dányt a régi alakban 103 frt 60 kr költséggel kinyo­matott A közgyűlés ezen jelentéseket tudomásul vette ; tudomásul vétetett a bizottság azon jelentése is, hogy a testvéregyházkerületekkel a vallástani kézikönyvek kö­zös előállítására vonatkozó kezdezményezés, mire a bizottság már a mult évben utasítva volt, a dunántúli kerületre vonatkozólag a siker reményével biztat. Ugyan­csak ezen bizottság javaslatára a ker. gyűlés kimondotta, hogy a ker. gyűlés jegyzőkönyvét jövőre az irodalmi bizottság adja ki.*) Az ülés többi részét az állandó számszék jelentése foglalta el. A pénztárak számadásai mindenütt rendben találtattak, a számvizsgálat pontosan és híven megy, a miben a számszék elnöke, Kerkapoly Károly mellett Szász János számvevőnek is érdeme van. A Szász János által előterjesztett kimeritő jelentést a közgyűlés . tudo­másul vette, pénztárnokoknak az 1889. jan. i-től de­cember 31-ig terjedő időre a felmentvényt megadta. A mégvizsgált számadásokból következő adatokat közöljük : A kerületi közpénztár bevétel e 32,633 frt 43 1 kr, kiadása 32,116 frt 80kr, pénztári maradványa 516 frt 63 2 kr., vagyoni állaga 75,890 frt 19 kr, vagyonapadás 7532 frt 58 kr; az apadás oka a középiskolai tanárok fizetésének felemelése s a középiskolák tetemesebb se­gélyezése. A missziói-pénztár bevétele 1569 frt, kiadása 1552 frt, maradéka 16 frt, vagyon-állaga 15,090 forint. Az állam segélj i-pénztár bevétele 40,648 frt, kiadása 40,456 frt, maradéka 191 frt, vagyonállaga 148,990 frt, szaporulata 9812 frt (a krokat nem említve). A Ral­dáesy-alap-pénztár bevétele 5091 frt, kiadása 2650 frt, maradéka 2440 frt. — A theologiai intézeti pénztár be­vétele 25,682 frt, kiadása 21,477 frt, vagyon-állaga nem volt kimutatva. — A theologiai convietus pénztárának bevétele 6606 frt, kiadása 5362 forint, pénztár mara­déka 1244 frt. A felülvizsgált számadásokra, névszer int a gyönki, halasi, kecskeméti, kún-szentmiklósi, nagy-kőrösi, (gimná­ziumi és praeparandiai) számadásokra vonatkozólag az *) Helyes és különösen az felette kivánatos, sőt szükséges, hogy a jegyzőkönyvek minél hamarabb kinyomassanak. Kerületeknél is, kon­ventnél is, sok hátramaradást okoz a jegyzőkönyvek késői, néha 2—3 hó­napig elhúzódd, megjelenése! Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents