Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-09 / 45. szám

Harmincharmadik évfolyam, 45. SZ.r

Budapest, 1890. november 9. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön 80 kr. TARTALOM: Vezércikk. Püspöki jelentés. Szász Károly. — Iskolaügy. Magyarország megyéinek kézi á I. húsza. Gönczy Pál. — Tárca. A reformatió emlékünnepén. (Költemény). Barsy László. — A zsidó nép őstörténetéről. Petri Elek. — Könyvismertetés. Jar.csó Lajos. Élővizek. Kenessey Béla. — Belföld. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése, r. t. — A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. Joö István, — Külföld. Katholikus és protestáns nagygyűlések. Dr. Szlávik Mátyás. — Irodalom, — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetés. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: Pipa-utca 23, szám (Csávolszhy-ház). Püspöki jelentés, (Folytatás.) Most az állammal közös határoktól egyházunk határaiba térek s itt is a legszélesebb körön — egyetemes egyházunkon kezdem. o j o j Ez évi konventünk, részint az 179%-diki törvény és a budai zsinat százados évfordulójára való tekintettel, részint az utolsó zsinaton hozott törvényünk értelmében is, elhatározta: hogy a jövő 1891. év folyamán zsinatot hív össze; erre előkészítő bizottságot nevezett ki, mely szakosztályokra oszolva az 1882-iki zsinati törvényeket a revisióra előkészítse, utasítván, hogy javaslatait az egyházkerületekkel közölje, hogy azok ^észrevételeiket s netaláni javaslataikat az egyetemes konvent elé terjeszthessék, mely aztán a zsinat egybehivása iránt, a legfelsőbb engedély kieszközlésével, intézkedhessék. Reméltük s talán nem ok nélkül, hogy a zsinati bizottság s annak albizottságai a közöttök kiosztott munkálatokkal a nyár folyamában elkészülve, abban a helyzetben leszünk, hogy jelen közgyűlésen legalább azok egyrészét már bemutathassuk, esetleg tárgyalhassuk is. Ez azonban nem történvén meg s a zsinati bizottság még eddig semmi életjelt nem adván, bizonyosra vehetjük, hogy a jövő 1891. év első felében, részint a revisio-javaslatok tárgyalása, részint a zsinati választások előkészítése s elrendelése végett legalább egy rendkívüli közgyűlést kellend tartanunk — a mire a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés felhatalmazását, az egyházkerületi elnökség részére már most ki kell kérnem. Mikor tiz évvel ezelőtt hasonló helyzetben volt egyetemes egyházunk s a tartandó zsinatra készült, mint mi most, boldog emlékű elődöm, ki — tudvalevőleg — a zsinattartásnak ellene volt, mert azt kellőleg előkészítettnek nem látta, még az utolsó perezben, az 1880-diki közgyűlésen tartott püspöki jelentésében is felemelte hatalmas szavát s erősen hangsúlyozta készületlen voltunkat. Akkor sem vontam kétségbe a tény igazságát, hogy t. i. készületlenek vagyunk; de azt mondottam, hogy aha a zsinattartást még tiz évig halasztjuk is, akkor sem fogaz készültebbeknek találni.)) Azért csak menjünk bele, kodifikáljuk a törvényeket a hogy tudjuk, az élet és gyakorlat jobban meg fogja mutatni azok hiányait tiz év alatt, mint tiz évi elmélkedés és készület tehetné. Azt hiszem, a következés igazat adott nekem. 1882-ben meghozatott — az első, valóban egyetemes ret. zsinaton az egyházalkotmányi, törvénykezési — az iskolarendtartási törvény is, bár szentesítést csak a két első nyert. Azóta élünk vele. S ma, tiz évi gyakorlat és tapasztalás megmutatta a hiányokat, melyeken javítni kell. De a meglevőn javítni sokkal könnyebb, mint egészen ujat teremteni — s részemről a legjobb reménynyel vagyok eltelve a következő zsinatnak, nem uj alkotásai — mert ilyeneket nem is várunk tőle — hanem javító, kiegészítő, revisionalis munkálata iránt. Nincs sem ideje sem helye e munkálat irányában, miélőtt azt látnók, hozzávetésekbe bocsátkozni : mit és mikép fogunk, vagy kellene változtatnunk, módosítanunk, pótolnunk mostani törvényünk hiányaiból. Azt hiszem, tulajdonképeni egyházalkotmányunk és szervezetünk nem sok igazítást fog kívánni; de annak egyes részei, jelesen a lelkészválasztási törvény gyökeres átalakítást, talán uj elvi alapokra fektetést, az egyházi adózás és a közalap rendszere szabató-