Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-02 / 44. szám

takat ? Miért nem vetette vissza őket a semmiségbe, a honnét ki se kellett volna őket hozni ? Szükséges, mondja Augustinus, hogy az igazság nyilvánossá legyen; de hát nem lett azzá a kereszten ? Augustinus igaz, hogy a római levélre hivatkozik. De Pál csak históriai predesti nációról beszél, melynek Isten nevében kiváltságos szerep volt kijelölve, nem pedig egyes eg}7

éneknek személyes üdvéről. A mik egyébiránt legjobban elitélik az absoluta predestinativos azok azon logikai következtetések melyek abból folynak. Az első az evangeliom predikálásának, az üdv személyes keresésének ép ugy mint a kegyelni eszközöknek és a megszentelődésre való egyéni törekvéseknek haszontalansága. Hiába feleli Augustinus ép ugy mint később Kálvin, hogy egy ember se tudja azt, hogy vájjon választott-e vagy kárhozott, az teljesen mindegy, mert törekvései soha se végződnek azzal, hogy neki üdvöt szerezzenek, ha arra nem kell eljutnia; se hogy azt elveszítsék ha arra van elrendelve. Továbbá magának a Krisztusnák munkája is haszontalanná lesz, ha minden Istennek absolut végzésétől függ. Ha feltétlen praedestinatio van. mire való az incomatio. Miért halt meg Jézus a kereszten ? Hogy eleget tegyen Isten igazságának ? De ez a cél nincs elérve a kárhozottak megbüntetése által? Augustinus az ellenkező úton ugyanazon eredményre jut mint Pelagius. Vallásos felfogásaikat illetőleg mind a ketten ugyanazon tévedésbe esnek. A vallás viszony két végpont között, vagy inkább egy élő viszony két élő személy, az Isten és ember között. A vallásnak e két elemei közül az szabadság emberi és Isten szabadság vagy kegyelem közül — Pelagius félre ismerte az egyiket, Augustinus a másikat. Egyedül az evangeliom tartja fenn és hangsúlyozza mind a kettőt. Kiadja részét embernek és Istennek, egyik és a másik szabadságának. A dolgok fejlődését ugy mutatja fel, mint a két szabadság közti párbeszédet, mint egy drámát a melyben a két szabadság— az Isteni és emberi— viszi a két szerepet. Kezdetben a szabad Isten elég önmagának. Első felvonás: Egykor az Isten szabadva és szeretetDől teremtette —- és nem hogy magát kiegészítse — egy világát a szabadságnak, mely egyedül méltó és képes a boldogságra ; képes a roszra és a" romlásra, de amely rombolást, hála szent fiának kijavíthat, ha hozzá jőnek azt megmutatni. A második felvonást az emberi szabadság felelete, mely magát Isten ellen határozza el; az szüli a bünt, bukást, rendetlenséget és halált. Akkor kezdődik a harmadik felvonás, mely az isteni szabadságnak viszontválasza az emberi szabadságnak pártütésére : ez Istennek szabad szeretete előkészíti és elvégzi a kiváltságot, kegyelmet ajálván minden embereknek. De erre a viszonvalaszra az emberi szabadság még tartozik felelni; mindenki elfogadja vagy szabadon visszaveri a kegyelmet, mely neki ajaltatik és így önmagát itéli meg. A mindeneknek prédikált evangeliom az egyikre nézve éhtnek lehellete, a másikra nézve halálnak lehellete lesz. A mesteri jelző méltán alkalmazható erre az oly tiszta, oly világos és határozott fejtegetésre, amelyben Bonifas theologiájának szelleme és iránya nyilvánul. De rövidre kell szorítkoznunk. Szeretnénk még idézni a XVI-ik század két nagy reformátorának méltatását. Luther a reformatio anyagi elvére fekteti a súlyt: a hit általi megigazulásra, Kálvin pedig az alaki elvre: az írások tekintélyére. Luther a tartalomból megy a tartalmazóra, Kálvin pedig megfordított irányt követ. Az aztán még is szép Bonifastól hogy hugenotta chauvinismusán fölülemelkedve Luthernek adja az elismerés babérát." De azért nem lesz igaztalan Kálvin iránt se, kinek theologiai nagyságát tüntetőleg domborítja ki. Az ő (dnstitutiones theol. christianae» cítnü munkája a ker. theologia által emelt legimposánsabb emlékek egyike. A reformatio dogmaticáját először adta elő teljes és rendszeres modorban a nézetek oly csudás mélységével és oly n)T

elven, melynek még nem volt párja. A mi e könyvben meglep, az a syntheticus mesteri mód amelylyel alkotja azt az uj épületet, melynek a katholikus épületet kell helyettesíteni es ugyanakkor az a hasonlíthatlan tisztaság, amelylyel a reform átió kettős elvét leállítja: a biblia tekintélyét és a hit általi megigazulást. Azon folytonos előfeltevésnél fogva, hogy az emberi kevélységet és észt megalázza Isten előtt, jobban mint Luther Melanchton és Zvvingli folytatója Augustinusnak; mysticus mélysége által különvál Zwinglitől és közeledik Lutherhez. Kissé hosszura nyúlt ismertetésünket azzal zárjuk be, hogy e jeles munkát bátran ajánljuk a theologiai tudományokkal foglalkozok vagy azok iránt érdeklődők figyelmébe. (Revue théologique.)

Baksay László. BELFÖLD. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése. Az okóber 25-én megnyílt közgyűlést okt. 21-érői kezdve bizottsági tárgyalások, nevezetesen a fő-, közép-és népiskolai, a jogügyi a lelkészvizsgáló, a theologiai, a misszió-ügyi bizottság és a számvevő-szék ülései előzték meg, melyek által a fontosabb ügyek gondosan előkészítve kerültek a közgyűlés elé. Az első napi ülést Szász Károly püspök ur szép imája és gróf Tisza Lajos főgondnok úr rövid és magvas beszéde nyitotta meg. Örül a közgyűlési tagok teljes számú megjelenésének, mi az érdeklődésnek jele. Mindig őszinte és meleg örömmel tölti el az, ha tapasztalja az egyházi ügyek iránti érdeklődést. A mostani viszonyok között valóban nagy szükség van arra, hogy minél nagyobb mérvben és körökben fenmaradjon ez a j nagy érdeklődés. Mert csak ez úton érhetjük el az öntudatos egyetértést kebelbeii ügyeink előmozdítására ; ez adhatja meg amaz erőt, hogy a jövő eseményei elé higgadtan és nyugodtan nézhessünk; ez adhatja meg egyházunknak a tekintélyt, súlyt, a melynél fogva szükség esetén — a mit nem hiszek — törvény által biztosított jogaink megvédésére lépéseket kell tennünk, eme munkánkat siker koronázza. Az általános helyesléssel fogadott megnyitó után Szilády Áron főjegyző felolvasta a jelenvoltak névsorát s a közgyűlés megalakult. Első tárgyul Petri Elek jegyző előterjesztette a lelkész-vizsgáló bizottság jelentését, melynek tartalmát mult alkalommal már ismertettük. A gyűlés a jelentést tudomásul vette és megerősítette. Következett Szász Károly püspök úr nagyszabású évi jelentése, melyet a közgyűlés mind végig nagy figyelemmel hallgatott, közbe-közbe és a végén lelkesen megéljenzett. Lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük A jelentés egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattatik s egyes pontjaira következő határozatok hozattak :