Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-02 / 44. szám

igeragozás és szóképzés a Halotti beszédben.» (VII. oszt. Kis-Kún-Halas.) ((Gyöngyösi műveinek jellemzése" {y II. o. u. o.) «Luthers Einfluss auf die Deutsche Litteratur» (ötödik osztályban!!) E kifejezés: ((Könnyebb alkotási műfajokra példák kiséreltettek Íratni" (VI. oszt. Pápa) borzalmas magyarságán kívül még a régi apóétai gyakorlattal)) kisért. Ilyen még: <Jdyll a pásztor életből; páros rímű 4-es alexandrin sorokban» (VII. oszt. Márm. Sziget) stb. E hibákon azonban egy kis körültekintés, a tanulók képzettségének, haladásuk fokának, és a mi szintén főbenjáró dolog, idejüknek tekintetbe vétele könynyen segíthet. Legkimeritőbben a történelmet, különösen a magyar nemzeti történelmet s vele a protestáns egyház történetét tárgyalják középiskoláink. Természetes rokonszenv ama tanulmán}', illetve tudomány iránt, mely százados küzdelmeink nagy alakjaiban örök mintaképeket állít ifjaink elé úgy a valódi Jiazafiaság, mint az igaz vallásosság tekintetében. S mindaddig, míg e tárgyból lelkesülést merít tanár és tanítvány egyaránt, nincs okunk félni, hogy középiskoláink csak tanitó intézetekké degenerálódnák és legmagasztosabb hivatásukról, a vallásos nevelésről megfeledkeznek. Az 1801-i elaboratum híres szakasza : hogy a babonaság a közönségből kiirtassék, a természettudomány haladásával, életre és társadalomra egyanánt fontos vívmányaival behatóan megismerkedjék a tanulóifjúság... nincs elfeledve. Ezért a fizika is intensiv tanítás tárgya volt középiskoláinkban. így van ma is. A német nyelvet is meg kell említenem. A közoktatásügyi miniszter ur híres ordréja ismeretes. Középiskoláink legnagyobb része felismerve lényegének fontosságát eltekintve körülmények adta ódiumától, s tudva a mindennapi élet kérlelhetetlen követelményeiről : a nélkül, hogy vele tradicionális magyar jellegét legkevésbbé is veszélyeztetné, tőle telhetőleg iparkodik eleget tenni a jogos kívánalmaknak. S az eredmény, a mennyire a statisztikai táblázatok általános adataiból látható : a szigorúbb mértéket is megüti. A mily sikeres és örvendetes verseny tanuja középiskoláink tanítás anyagának beosztása, feldolgozása; ép oly örvendetes szertáraiknak, könyvtáraiknak állapota és folytonos gyarapodása. Mindenesetre csak dicséretes az a gondos előrelátás, mely az iskola vagyonának megterhelése nélkül alapot teremt a szükségesek beszerzésére. Ki kell emelnem önképzőköreink működését. A legszebb értelemben veit kiegészítése ez az iskolai oktatásnak. A tanítástárgyak sokfélesége könnyen kozmopolitává teheti a minden erősebb behatásra fogékony ifjú szívet; azért nemcsak alkotó erejének palesztrája az, de első sorban hazafias érzésének fejlesztője, esztétikai ízlésének művelője. Nem az ezerszer vádolt költői szárnypróbálgatás szabadalmazó eszköze, hanem a tudatosan olvasottakból önállóbb világnézlet alkotására segítő szellemi gyakorlat. E tudat sugallta önképzőköreink pályakérdéseit. Az eredmény valóban örvendetes. Pedagógiai és didaktikai szempontból gvakortati .jelentőségű a tanári székfoglalók, beiktatok közlése is. Kár, hogy e dicséretes szokás lassan-lassan feledésbe megy. Pedig a közölt székfoglalók (Debreczen, Sz.-Udvarhely stb.) s a legtöbb középiskolánk értesítőjében közölt értekezések irodalmi színvonalon állanak. «Nem reklamcikkek, hanem — az olvasó tanulóifjúság életszükségleteire lévén tekintettel — valóban tanulságosak.)) Az osztályvizsgáiatok szempontjából legtöbb középiskolánk felülmúlja az állami iskolák — szerényen szólva — komikus szakrendszerét. Csodálatos is, hogy a kultusminiszter ur ő exja nincs egészen megelégedve az érettségi vizsgálatok szigorubágával, s e céltalan szakvizsgálat rendszert még sem szüntetik be. Holott a valódi osztályvizsgálatok nem csak ellenőrzői a tanuló egy-egy évi haladásának, de hathatós emelőt is a maturusi képzettségnek...,, mit pedig „minden érettségi előkészites nélkül'c

kell kipuhatolnia az érettségi vizsgálatnak. (L. közokt. előterjesztés az 1888/8 évről 145. lap.) * * * Elősoroltam mindazon általános adatokat, mik középiskoláink egy évi működésének, és ezzel együtt tört. fejlődésének megitélésére szükségesek. A tanuló ifjúság előmenételéről azonban csak megközelítőleg tiszta képet alkothatunk. Értesítőink jó része, különösen az ág; evangelikus intézeteké, úgy látszik, áthatva a szarvasi főgymn. nagytudományu igazgatójának romantikus peszszímizmusától — nagyon szűken méri az erre vonatkozó részletes adatokat. Az általános táblázatokból legfelebb azt lehet konstantálni, hogy tanulóink 74°/0

-'i megfelel a követelményeknek. A többit a javítók és végleg bukottak töltik ki. Fegyelmi tekintetben semmi nemű hanyatlás nem tapasztalható. Rossz erkölcsi érdemjegyet csak 3-O2°/0

nyert, s az 53 intézetből csak 4 záratott ki. Mindenesetre hibás Értesítőink jó részének eljárása, mely a helyett, hogy a tanulók haladásáról számolna be részletes adatokkal, célszerűbbnek tartja megelégedni a tanulók név és származás lajstromával, esetleg még az intézetben élvezett jótétemények felsorolásával. Egyik értesítőnk pl. még azt is kimutatja, hány cipót kapott egy-egy nap az alumnista ! Ám ha tradícióink alapján elengedhetetlen kelléke ez is értesítőinknek, úgy kövessük a bpesti ev. ref. főgymn. példáját. Mi szépen egyesül abban a száraz lajstromozással az előmenetelnek áttekinthető, eleven s komoly megfigyelésre alkalmas érdemsorozata! Ilyenneműs összesen 19 értesítőikből azt is megtudjuk, hogy középiskoláink előmenetel dolgában a következő sort alkotják: 1. hazai történelem; 2. magyar nyelv és irodalom; 3. fizika; 4. latin nyelv; 5. mathesis; 6. német nyelv; 7. görög nyelv. Az Értesítőinkből, s a közoktatásügyi miniszter ur ő exja idézett ejőterjesztéséből vett adatokból alkotott kép nemcsak teljesen megnyugtató s bíztató a jövőre, de valóban teljes önérzettel töltheti el minden tanárnak léikét a tudat, hogy : « csend s viharban Szent hazánk Megfizettük mind, mivel csak Tartozánk!» Dr. Bakonyi Lajos. T A R C A. A zsidó nép őstörténetéről. (Folytatás.) Ha az eddig felsorolt adatokon végig tekintünk, s a Genesis némely elbeszélésének a kritika által felderített célzatát figyelembe veszszük, lehetetlen meg nem győződnünk arról, hogy a hebroni és bétheli pátriárkák mögött későbbi korban élt históriai személyek állanak és hogy e pátriárkák családi életéből vett ártatlan idylli elbeszélések a később történt nagy világeseményeknek naiv visszhangjai. De ha ez így van, úgy bátran állít-