Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-02 / 44. szám

nem illetékes egyházhoz való tartozás követelése csak az anyakönyvbe való bejegyzéssel kezdődik — s az anyakönyvi kivonat kiadásának megtagadásával az engedetlenség a törvény és a törvényes rendelet ellen; mert az anyakönyvbe való bejegyzéssel van kifejezve a megkereszteltnek azon felekezethez, sőt annak épen egy bizonyos parochiájához való tartozása. Ha megengedtetnék szükség esetében a keresztelés, de megtiltatnék az anyakönyvelés: a kérdés sokkal egyszerűbb volna. De mi azért nem szólottunk, s az egyetemes Konvent sem tett rá észrevételt; megelégedtünk azzal, hogy a rendelet világosan kimondotta, hogy az illetéktelen anyakönyvből az illetékesbe való átírásra szolgáló kivonaton kivül mást — sem a feleknek, sem bármely hatóságnak megkeresésére, semminemű, jelesen világi vonatkozású (pl. örökösödési, házassági stb.) érdekben nem, csak is egyházi belkörű használatra szabad kiadni s hogy magának a beírásnak semmi további joghatálya nincs. Bár itt is kérdezhettük volna: miért oda beírni, csak hogy egyszer az illetékes helyre kiadassák s azután hét pecséttel örökre elzárva maradjon ? Sőt kifejezhettük volna azt az aggályunkat is, hogy pl. a r. kath. egyház a szerzetesi vagy papnöveldei seminariumokba felvételt mindenesetre, de egy kis erőltetéssel még a szerinte sakramentom jellegű házasságot is ((tisztán egyházi belkörü intézkedés alá tartozónak); fogja kanonizálni. De mi ezt az aggályt is elnyomtuk magunkban, mert láttuk a kormány őszinte szándékát és törekvését a törvény végrehajtására s a helyett, hogy a jó szándéknak nehézségeket támasztanánk, elismeréssel fogadtuk azt. Mert el voltunk és el vagyunk határozva, hogy e törvényhez — melyben megnyugvását találhatja minden felekezet — már csak azért is, mert az egyénnek vallásszabadságát és vallásválasztását csak 18-adik évéig köti meg s azután szabadakaratára bizza — s mely akkor, a mikor hozatott és még ma is az egyetlen mód a felekezetek közti békének és a családok nyugalmának biztosítására, mi e törvényhez szilárdul ragaszkodunk s annak fentartását — és mindenesetre addig mig törvény, végrehajtását nem csak kiváltjuk, de a 7nint annak a magunk részéről engedelmeskedni polgá?i kötelességünknek tartjuk s ha az ellen netalán részmikről történnék kihágás, annak megtorlására a törvényes kormánynak segédkezet is nyújtunk: ugy azt viszont 7negvárjuk és követeljük, hogy az a másik oldalról is tiszteletben tartassák s engedelmességben részesüljön. E föltevésben és e föltétel alatt, kérem a főtiszt, egyházkerületi közgyűlést, hogy a miniszteri rendeletet — midőn az a tárgysorozat rendén előkerül — megnyugtató tudomásul venni, annak figyelemben tartását s az ahhoz való szigorú alkalmazkodást a lelkészeknek kötelességévé tenni méltóztassék. (Folyt, köv) Szász Károly. ISKOLAÜGY. Magyaroszág megyéinek kézi átlásza.*) Magyarország és társországa, Horvátország megyéi kézi átlászának utolsó füzete is a napokban hagyja el a sajtót. Ezt nem sokára követni fogják ugyanezen megyék fali térképei, melyeknek nagy része már is készen és a nagy közönség kezében van. Ez alkalommal szükségesnek látom e kézi atlaszra felhívni általában a hazai nagy közönség, de különösebben az iskolák barátai és azok közt első sorban a tanitó és a tanár urak figyelmét. E munkát ezelőtt hat évvel indítottam meg s ez idő alatt a kiadó a legnagyobb erőfeszítéssel munkálkodott, hogy e munkának legalább kézi átlászi részét egészen elkészíthesse s kiadhassa. Még boldogult br. Eötvös József m. kir. miniszter idejében dolgoztam ki a földrajz tanításának és tanulásának egymásutánját, mely tervemet nagy miniszterünk helyeselte és elfogadta, végrehajtását pedig reám bizta. E szerint első helyen kellett ismertetni az illető helység térrajzát (topographiáját). Ebből kiindulva az illető vármegye földrajzát s innen a szomszédos vármegyékre átmenve, fogatni fel a haza minden megyéjét s így alkotni össze az egész haza földrajzát. Majd azután a magyar birodalommal kapcsolatos szomszéd osztrák birodalmat. Erről a mellette fekvő idegen országok s birodalmakra átmenve, fogatni fel Európa térképét, illetve földrajzát. Azután a föld többi részét: Ázsiát, Afrikát, Amerikát, Polynesiát és végre együtt a Föld öt részét. Az egyes helységek térképeit az országos kataszteri hivatal időnkint elkészítette és ezeknek megszerzésére a kir. tanfelügyelők utján utaltuk a községek elöljáróságait. A m. kir. pénzügyminiszter megengedte, hogy a helységek térrajzainak hivatalos példányain kívül, minden iskola számára, a szükséges példányt csekély dijért az állami nyomda szolgáltassa ki. Ez intézkedésnek eddigelé kevés eredménye van. Ugyanaz időben elkészítettem s a vallás- és közoktatásügyi miniszter ki is adatta a Magyar korona tartományai, az Osztrák-magyar monarchia, Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Polynésia és a Föld öt része fali- és kézi abroszait. E szerint a megállapitott sorrendből hiányzottak még a magyar birodalom egyes megyéinek térképei. Ezek előlállitása valóban nehéz, majdnem megoldhatatlan feladat volt; mi abból is kitűnik, hogyha azt könnyű szerrel meg lehetett volna csinálni, a tervezet sorozatát mindjárt ezen kezdettük volna. A sor azon*) Tervezte Gönczy Pál, rajzolta Kogutovics Manó. —• Kitűnő paedagogusnnk, Gönczy Pál nyűg. államtitkár urnák e nagybecsű cikkére különösen felhívjuk olvasóink figyelmét, A nagyérdemű szerző e dolgozatát a «Néptanítók Lapjá»-val egyidejű kö/.lésre adta át Lapunknak. Szerk. 8 7*