Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

lánsnak, Szünnapon mindnyájan összegyűlve a díszteremben, alkalmi énekkel, üdvözlő beszéddel és díszesen kiállított ezüst babérkoszorúval lepték meg szeretett igazgatójukat, ki meghatottan köszönte meg a nem várt kitüntetést. Ugyanakkor az iskolafentartó egyház nevében Szerem lei Sámuel, a fanárikar részéről Halmi János üdvözölték a nagyérdemű igazgatót. — Mi is benső örömmel és igaz tisztelettel üdvözöljük református tanügyünk e kiváló alakját, kinek vasszorgalma, ritka tanári tapintata, változatlan atyai szeretete az ifjúság nevelésében páratlan sikert, kitűnő igazgatása elöljárói részéről méltó elismerést, tudományos képzettsége és irodalmi munkássága protestáns tanügyünknek tisztességet és dicsőséget szerzett. Az üdvözlőkhöz készséggel csatlakozva, szívünkből kívánjuk, hogy a jó Isten még sokáig tartsa meg őt egyházunk és tanügyünk díszére, a magyar protestáns közművelődés előbbvitelére ! * A illetéktelen keresztelések ügyében a hét folyamán érdekes mozzanatok merültek fel. Gróf Csáky minisztert a pénzügyi bizottságban tett korrekt nyilatkozatáért a clericalis lapok hevesen támadták (a ((Magyar Állam» pláne Julianus apostatának nevezte), mig a legtöbb politikai lap helyeselte a miniszter alkotmányos felfogását. A fővárosi kath. esperesség papjai Bo~ gisics esperes vezetése alatt «kath. nagvgyülés» összehívását tervezték, hogy ((Budapest 300 ezer katholikusa ünnepélyesen tiltakozzék a törvénytelen rendelet ellen.)) Simor herczegprimásnak kellett közbe szólnia, s a túlbuzgó alsó-papság harczkedvét a gyűlés tervének eltiltásával kissé lelohasztani. Általában mind a fő papság, mind a művelt katholikusok körében nagy az elégületlenség a «Magyar Államw magatartásával, mely a különben is kényes kérdést szertelen túlzásokkal napról-napra inkább elmérgesíti s az ország vallási békéjét felzavarja. Az elkeresztelések kérdésében a vallásügyi miniszter nem sokára a képviselőházban is fog nyilatkozni. * Lelkész beiktatás. A gárdonyi gyülekezet lelkipásztorát, Tóth Kálmánt f. hó 12-én iktatta be hivatalába a vértesaljai egyházmegye aljegyzője Urházy Lajos lovasberényi lelkész. A beiktatási ünnepélyen jelenvolt a gyülekezet minden tagja, az első padokat díszes úri közönség töltötte meg, eljövetele által kifejezést adván lelkipásztora iránti szeretetének s ragaszkodásának. A 235-ik dicséret eléneklése után Urházy Lajos az Ürasztala mellé állva, szólt a lelkész és gyülekezet munkáiról, gondjairól, terheiről s ezeknek egymáshoz való viszonyairól. A lelkész — úgymond — a Krisztus szolgája, az apostolok utóda, neki Krisztust kell követni, az apostolok munkáját kell tovább fejleszteni. A Krisztus és az apostolok az Isten országának evangyeliumát hirdették. Neki is ez a legfőbb kötelessége. Elénk színekkel rajzolta, hogy kiknek és miként kell hirdetni az Isten igéjét. Szólt a lelkésznek templomon kívüli magaviseletéről, hogyan forgolódjék hívei között, hogy gyülekezetében a szeretet, béke, egyetértés lakozzanak. A lelkész kötelességei között különösen kiemelte az iskolák gondozását, a hazának szeretetét. Es ha azt akarja a lelkész, hogy munkája áldásos gyümölcsöt teremjen : akkor az általa hirdetett igazságokat élete folyásával bizonyítsa meg. Ezután elősorolta a gyülekezet munkáját, a lelkész iránti kötelességeit, buzdítván a híveket, az isteni tisztelet szorgalmas és nyilvános gyakorlására, gyermekeiknek vallásos nevelésére. Beszédét az uj lelkipásztorhoz intézett, szent iratból idézett szavakkal végezte: ((Menj — úgymond — prédikáljad az-, igét». ... ((Legeltesd Isten országának seregét)). ...-«A hívőknek légv példa a beszédben.)) ... «Lpítsd gyülekezeted javát, boldogságát, rontsd meg a bűnt, roszakaratot)). ... «Légy szelid, légy alázatos, de az igazságot mindenkinek bátran megmond.)) Dolgozzál, munkálkodjál úgy, hogy életed végén elmondhasd eme szavakat: «Imhol vagyok, Uram, én és a kiket nekem adtál s egy is azok közül el nem veszett !» ... Az ima elhangzása után, mely e beszédet bezárta, Tóth Kálmán lépett a szószékre, beszéde alapjául véve Ap. csel. Írott könyv XX. r. 24. verse : «Semmivel nem gondolok, az én életem is nekem nem drága, csak elvégezhessem örömmel az én futásomat és a szolgálatot, melyet vettem az Ür Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangyeliumáról». A tartalomdús beszéd, szónoki erővel, ifjúi lelkesedéssel elmondva, nagy hatással volt a hallgatóságra s midőn híveihez szólva, megköszönte a benne helyezett bizalmat s felajánlotta, hogy egész életét az ő boldogságukra fogja szentelni: meghatottság fogta el a szíveket és a szemek örömkönyektől ^ragyogtak. Az ünnepélyt társas ebéd követte, — Vértesaljai. * A házassági jog egyöntetű szabályozása tárgyában nagyfontosságú nyilatkozatot tett Szilágyi Dezső igazságügyminiszter a pénzügyi bizottságban. Hegedűs Sándor kérdésére, való-e a hír, hogy a miniszter a házassági jog tárgyában külön előterjesztést szándékozik benyújtani? Szilágyi miniszter azt válaszolja, hogy határozott kötelességének tekinti egyszer már egyöntetű törvénynyel véget vetni a házasságjog terén hazánkban uralkodó ziláltságnak. (Általános helyeslés.) Kötelessége ebben az irányban, e teljesen megérett kérdésben a kezdeményezés, de az elkülönített előterjesztést sem nem igérte, sem helyesnek nem tartaná. Hosszabb idő óta munkában van már a családi jog és a házassági jog minden irányzatában. Hogy mikor lesz ez előterjeszthető, arra nézve szabadságot kér magának, megjegyzi azonban, hogy a siettetést raisonabilis határok közt nem mulasztja el. * A máramaros-ugocsai egyházmegye 1. hó 14-én tartotta őszi közgyűlését Várady Gábor és Gönczy Dániel legidősebb tanácsbíró vezetése alatt, Csernák István esperest betegsége gátolta a megjelenésben. Istenitisztelet végeztével gondnok ur nyitotta meg az ülést. Beszédében megemlékezett ő felségének debreczeni látogatásáról, mely alkalommal az egyházmegye is képviselve volt; megemlítette a Károli-ünnepélyt, melyen a már.-ugocsai egyházmegyéből négy lelkész és három világi férfiú jelent meg. Ezen örvendetes események felelevenítése után Nagy Frigyes huszti lelkész elhunytáról szólt melegen és érdemeinek elismerésével. Végűi indítványozta, hogy ezen elhunyt lelkész árváinak segélyezésére az egyházmegye közpénztárból ötven frt adassék, mit a gyűlés tagjai készséggel megajánlottak. Nagy Frigyes halálával több hivatali állás üresedvén meg, ezeknek betöltése iránt tétettek intézkedések. Elrendel tetett a szavazás főjegyzői és tanácsbírói hivatalra; számvizsgáló bizottsági taggá, tanügyi bizottsági elnökké Tóth Ferencz técsői lelkész választatott. Majd Sárkány Lajos fekete-ardói lelkész, mint uj tanácsbíró tette le az esküt. A gyűlés d u. 2 órára teljesen letárgyalta inkább helyi érdekű ügyeit. Megemlítendő, hogy a/ egyházközségek mindnyájan elfogadták a közalapi tőkesegélynek 172% törlesztését magokra az egyházközségekre nézve, azonban a lelkészi javadalmazásra adott segélynek nem. A gyűlés utasította az egyházközségeket, hogy annak törlesztése alul se vonják ki magukat. * Helyreigazítás. A ((Prot. egyh. és isk. lap» 40. sz. 1394. lapján «Egy jelenvolt)) aláírással az ungi