Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

.sírással korlátozni s a nógrádi esperesség számára 6 képviselő küldésének engedélyezését kéri. Radó Kálmán a dunáninneni kerület nevében kijelenti, hogy szintén nem tartja az utasítást korszerűnek. Ilyen jelentést tesz Farbaky József esperes a tiszai kerület nevében is. Baltik püspök a dunáninneni kerület nevében bejelenti, hogy a kerület e tárgyban még nem határozott. Br. Prónay Dezső egy. felügyelő kimondja a határozatot, hogy a zsinati követek utasítását a kerületek mellőzik. Pulszky Ágost utasíttatni kívánja a dunáninneni kerületet, hogy a hozott határozatok alapján intézkedjék. Győry Elek figyelmeztet arra, hogy a dunáninneni kerületnek nincs joga többé zsinati előmunkálatokat végezni. A gyűlés kimondja, hogy a dunáninneni kerület a zsinati kérdésekben, a költségek előállításában stb. haladéktalanul intéz kedj ék. A zsinaton való képviseltetés kérdésében a nógrádi, majd a gömöri esperesség kértek nagyobb arányú képviseltetést, mi fölött élénk eszmecsere fejlett ki. Szontágh (gömöri), Radó, Pulszky, Szentiványi, b. Podmaniczky, Perlak}' Trsztyénszky, b. Prónay hozzászólásai után kimondatott, hogy az esperességek 20 egyházon alul 2, 20 egyházon felül 4 képviselőt küldhetnek a zsinatra, hozzátévén Zelenka püspök indítványára azt is, hogy minden képviselő után pót-képviselő választandó. • A tiszai egyházkerület terjedelmes memoranduma a zsinati előmunkálatokra vonatkozólag áttétetett az egyet, zsinati bizottsághoz. Felolvasták ezután a királyhoz intézendő kérvényt a jövő évi zsinat tartásának engedélyezésére. A kérvény tervezete szerint a zsinat főleg az egyházi alkotmány s az egyházi törvényhozás kérdésével fog foglalkozni. Ezeken kívül természetesen tárgyalni fogja mindazt, mit az egyház jóléte s szellemi és anyagi felvirágoztatásának előmozdítására szükségesnek tartand. A konvent a királyhoz intézendő kérvény tervezetét elfogadja. Majd felolvasták az erdélyrészi szász testvérek átiratát, melyben arról értesítik a konventet, hogy ők a jövő évben tartandó zsinaton nem fognak részt venni. A konvent az átiratot, mely némer nyelven van szerkesztve, tudomásul veszi. Az ev. ref. konventnek a zsinat ügyében kelt átiratát őszinte lelkesedéssel veszi tudomásul a közgyűlés. Jelentéseknek, segély iránti kérvényeknek és fölebbezéseknek gyors elintézése után Zelenka püspök azt indítványozta, hogy az 1790—1791. évi országgyűlés 1891. év május i-én általános egyházi ünnepként ünnepeltessék meg. Bachát Dániel terjesztette elő a bányai kerület kérvényét, mely szerint az egyetemes tartalékalapból segítse az Aszódra tervezeti leánynevelő intézet létrehozását. Radó főispán indítványára az egyetem elhatározta, hogy az ügyet a pénzügyi bizottsághoz teszi át azzal, hogy a tartalékalapból lehető nagy, kamat nélküli kölcsönt bocsásson a bányakerület rendelkezésére. Az indítványok során Bachát Dániel szól az egyetemes névtár kiadása ügyében. A közgyűlés ennek szerkesztésével a felszólalót bízza meg. Haan Lajos egyetemes egyházi főjegyző ezután hivatkozással előhaladt korára, megrendült egészségére, kéri az egyetemes közgyűlést, hogy mentse fel eddig viselt tisztétől. A közgyűlés zajosan ti ital kőzik a főjegyző leköszönése ellen s br. Prónay Dez ső meleg elismerő szavainak sikerült Haan Lajost rábírni arra, hogy lemondását visszavegye. Majd jegyzőkönyv hitelesítérére teszik meg az intézkedéseket s br. Prónay Dezső rövid beszédben megköszöni a közgyűlés tagjainak buzgó közreműködését, melylyel a heves viták során igaz lelkesedéssel mozdították elő az egyház javát. A tagok nevében Karsay Sándor püspök tolmácsolta őszinte köszönetét a főfelügyelőnek bölcs és tapintatos vezetéseért. Erre a közgyűlés a felügyelő lelkes éltetése mellett bevégződött. r. t. A szatmári egyházmegye őszi gyűlése. Egyházmegyénk őszi közgyűlése okt. 7. és 8~ik napjain tartatott meg a szatmár-németi-i egyház kebelében Kiss Áron esperes és Csepelyi Miklós világi tanácsbiró elnöklete alatt. A gyűlést megelőző napon délelőtt gondnokszámoltatószéki ülés tartatott, délután pedig bizottsági ülés volt, melyben a fontosabb tárgyak, mint a debreceni internatussal egybekötendő felsőbb leánynevelő intézet ügye, e vasárnapügyi bizottság, a gyermek-menhelyek felállítása és a népiskolai körök megállapítása, beszéltettek meg és készíttettek elő. Ugv a lelkészek, mint az egyházak képviselői csekély számmal jelentek meg a gyűlésen. Világi elnökünkhöz, Izsák Dezső egyházmegyei gondnok úrhoz, valamint 2 egvházi és 4 világi tanácsbiránkhoz nem lehetett szerencsénk. A közgyűlést 7-én délelőtt 9 órakor egyetemes lelkészi gyámintézeti gyűlés előzte meg, melynek egyedüli tárgyát amaz indítvány képezte, hogy a kebelbéli lelkészek minden bekövetkező lelkészi haláleset alkalmával, a gyászoló család temetési költségeinek fedezéseül egy-egy forintot fizessenek a gyámintézet pénztárába. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott; s bár a lelkésztársaknak alig egyharmada jelent meg, de miután e tárgy még a tavaszi gyűlés által tüzetett ki a jelen gyűlésre: annak kötelező volta a jelenvoltak által közhelyesléssel kimondatott. Ennek végeztével 10 órakor esperes ur a közgyűlést rövid imával megnyitván, jelentette, hogy ő aug. 8-án a Nagy-Károlyban és Szatmáron rendezett Kölcsey ünnepélyen az egyházmegyét 24 taggal képviselte; majd szept. 12-én mint a tiszántúli püspök helyettese, a kerület képviselőivel együtt Debreczenben ő felsége a király előtt tisztelgett; 14-én pedig a Gönczön tartott Károli emlékünnepélyen több lelkésztársával s néhány világi hitrokonnal megjelent és ott ünnepi szónoklatot tartott. Mindezek a gyűlés által örvendetes tudomásul vétettek. Majd a tavaszi gyűlés óta történt segédlelkész! és tanítói változások erősíttettek meg. A milotai lelkész aggkorára, szem és fülbetegségére hivatkozva, kérte hogy Sáros-Patakon első lelkészképességi vizsgát tett fia Sípos József, mellé segédlelkészül bekebeleztessék. A kérelem egyhangúlag megadatott. Ezek után közgyűlésünk a főtiszt, egyházkerület által a felsőbb leánynevelő intézet felállítása tárgyában kitűzött következő kérdéseket vette tárgyalás alá : 1-ször az egyes egyházmegyék a polgári leányiskolák felállításához mivel járulhatnak? 2-szor a mely egyházmegyében van ilyen intézet, annak anyagi ereje és szervezéséről a jelentés küldessék be. 3-szor a debreczeni központi leányiskolában az internátus létesítésében minden egyházmegye hozzá járul-e? és mit adhat e czélra?