Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-10-19 / 42. szám
sítő, kiválóan magyar vallás súlyos gondjairól emlékezzék meg, annyival inkább, mert egyházunk nem kereste soha, nem is keresheti mozgató szellemét, e hazán kívül; mindig a magyarság szolgálatában élt, küzdött, vérzett, s joggal várja méltányos, és törvényben biztosított támogattatását a nemzettől és mert többet tenni, szegény lelkészeinek sorsát javítani önerejéből immár képtelen; de még amennyiben egyházunk élete izmosodik benne és általa a magyar faj erősödik, melynek szakadatlanúl szolgálatában áll a reformátusság.» Még egy indítványt közlök, mely egyhangúlag elfogadtatott, s melynek születésében legnagyobb érdeme e lapok t. szerkesztőjének van. «A nméltóságú vallás és közoktatásügyi minisztérium f. évi 10,086 sz. rendeletére vonatkozólag mondja ki az egyházmegyei közgyűlés, hogy 1., a rendeletet mint a vallási egyenlőség és a fennálló vallásügyi törvény folyományát, elösmeréssel és örömmel veszi tudomásul ; hogy 2., a róm. kath. klérus egy részének azon eljárását, melynél fogva a csupán Krisztust követő protestantismust, a törvényben kimondott vallásegyenlőség és jogviszonosság egyenes sérelmével, még hivatalos okmányaiban is lépten-nyomon eretnekségnek nevezi, s ezáltal hitsorsosaink lelkiösmeretét botránkoztatja, s e haza különböző vallású polgárainak lelki békéjét felzavarja : mint insinuátiót és mint a ker. felebaráti szeretet, s a honfiúi kötelességek ellen irányzott kárhozatos törekvést, teljes határozottsággal elitéli és visszautasítja ; hogy ennélfogva 3., az országos kormányt a vallásegyenlőség, szabadság és viszonosság biztosítására irányzott törvényes intézkedéseiben teljes készséggel és bizalommal támogatja, sőt tisztelettel fölkéri; hogy az 1868-ik évi 53 —ik t. czikket, s az erre alapított törvényes rendeletet továbbra is fenntartani méltóztassék)). Az egyházmegye pénztárai példás rendben vannak. A lelkészi özvegy árva pénztárak összege 38,721 frt 61 kr. Egy gyermektelen özvegynek évi jutaléka 279 frt 60 kr; kevés, de sebten emelkedő segedelem, s bátran állítom, hogy normális viszonyok között, 15 év múlva legalább 600 forint lesz az évi penzió. Egyházak számadásai mind kifogástalanok, az egyetlen budapesti gyülekezet nem adta be még máig se mult évi számadásait. Országos közalapra kivettetett 2820 frt 95 kr, s be lett fizetve az utolsó krajcárig és még 263 frt 42 kr tőke is folyt be. Általában egyetlen gyülekezetnek sincs semmi hátraléka se az egyetem, se a kerület, se az egyházmegye pénztárai iránt, s példás rend dicséri az ősz vezért, Sípos Pál esperest, az ő fáradhatlanságát s erélylyel párosult tapintatát. A tanügy fokozatos fejlődéséről tanúskodik a bizottsági beterjesztés. A tankötelesek az összes lélekszám 13.42ü /0 -át teszik és ebből 98.2°/0 - pontosan jár az iskolába. A tanitási idő 8 hónál sehol sem kevesebb; 28 egyházban az iskola egyházi, 5 egyház gyermekei kénytelenek községi iskolákban tanulni. Curiozus folyamodás volt a többi közt egyik presbyteriumé Pócsmegyeren, hol majdnem az egész község református, a politikai község egy új másod tanítói állomást szervezett a már meglevő ref. egyházi tanítóság mellé, s arra a pályázat olyan kihirdetésével, hogy csakis reform, vallású egyének concurrálhatnak, megbízta a ref. lelkészt. A közlött jegyzőkönyvi kivonat szerint a korlátlan választási jogot minden időre fenntartja a falu képviselő testülete a maga kizárólagos tulajdonául; de mégis mintegy kegyelemből ad hoc meghívta a választásra a presbytériumot is, mely most az eljárás sanctionálását kérte. Ezen se hus se hal iskolatanitó választásról azonban az egyházmegye nem vett tudomást, igen helyesen hatáskörén kívül álló dolognak nyilvánította azt. Csodálatos hogy akad lelkész, a ki a multak tanúságait figyelmen kívül hagyva, az ilyen mixta commisziókba s öszvér iskola creálásába belemegy, pedig mi húzzuk otyan helyen a rövidet. Sajnálattal bocsátotta el egyházmegye a jegyzői karból Vargha László a némedi-i lelkészt, a ki 15 éven keresztül ügybuzgalom és lelkesedéssel forgatott jegyzői tollát letette. Most már 3-ad ízben előterjesztett kérelmének helyet adott a közgyűlés, érdemét a jegyzőkönyv lapjain örökítvén meg. Volt egy törvényszéki tárgy is, melyet a kecskeméti egyházmegye révén örököltünk. A gyűlés egész a késő esti órákba nyúlt be, s ennek tulajdonítható, hogy végre tagjaiban összeolvadt állapotban rekesztette be azt a fáradhatlan esperes buzgó hálafohásza. Vácz. Vörös, A beregi egyházmegye közgyűlése. Beregszászban tartott közgyűlésünkből — bár kissé megkésve — a következő mozzanatokat tartom olyanakul, melyeket érdemes köztudomásra hozni. A világi tanácsbíróságra 61 szavazatból 46 szavazattal megválasztott Lónyay Sándor főispán úr ezen a gyűlésen foglalta el tanácsbírói székét. Székfoglalójában mindnyájunkra megnyugtatólag és biztatókig ható azon kijelentést tette, hogy a vallás és egyház ügyeit úgy szellemileg mint anyagilag legjobb tehetségeivei gondozni s hova-tovább elővinni szent kötelességének ismerendi ; az egyházi ügyek elbírálásának semmi más szempontot, mint az egyháziakat, irányadóul el nem fogad és nem követ. Nem tekintve el az igazságtól, mely az egyházi kormányzat sérthetetlen elve, ennek betartására mindenkor a szeretet, békeség és egyetértés lelkével fog a tanácskozásokban és ítélettételekben résztvenni. Röviden tartott, de velős és elvi jelentőséggel bíró beszéde mindenkire kellemesen és a jövőre nézve biztatólag hatott. Tanúbizonysága ennek azon lelkes éljenzés, mely a jelen voltak részéről újból és újból felhangzott. Majd eskületétel és a szokásos kézfogás megtörténte után esperes és főjegyző igazán szívből származott szavakkal üdvözölték az uj tanácsbírót, közben ismét és ismét hangzottak az éljenek, végül pedig szűnni alig akaró mértékben törtek ki. Az uj tanácsbíró jóakaratának, igaz buzgóságának anyagi jelét és bizonyságát adta akkor, a midőn már előzetesen 200 kétszáz írt készpénzt juttatott esperes úrhoz oly czélból, hogy ezen összeg az egyházmegyei özvegy és árva gyámpénztárak között akként osztassék el, hogy a lelkészi 150 frtot, a tanítói 50 frtot nyerjen alaptőkéjéhez. Hogy az uj tanácsbíró a szeretet, béke és egyetértés lelkével jött közénk, annak fényes tanúbizonyságát is adta, ugyanis egyházmegyénk közönsége közt lidérc-nyomásként terjedt el azon híresztelés, hogy Uray Imre úr bizonyos körülmények miatt lemondani készül egyházmegyei gondnoki tisztségéről. Peterdy esperes úr elég tapintatosan vezette ezen ügy tárgyalását akkor, a midőn a hozzá küldött levelekből csakis ezen paszszust olvasta fel: ccindokolt lemondásomat a főtiszteletű egyházkerülethez, sőt ha szükséges és tudtomra
