Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-28 / 39. szám

ethikai és irásmagyarárati működése könnyen megkedvelteti ez egyházi atyákat az ifjúsággal. — VII. Gergely papával kapcsolatban a többi 2 hatalmas pápát, III. Sándort és III. Incét sem kellett volna mellőzni. — A szerzetesi élet eredete» című §-ban el kellett volna hagyni Paduai sz. Antalt, mint a kit a kritika Weingarten óta, Hase erőlködései dacára is rég elejtett. E helyett a szerzetesi élet paganisztikus, egyptomi eredetét kellett volna feltüntetni, a melynek az evangyéliomi világnézetben helye nincs. — A reformátióról s annak előtörténetéről szóló §§-ok kétségtelenül a könyvnek fénypontjait képezik. Melegség, közvetlenség, történeti hűség s az adatoknak helyes feldolgozása és csoportosítása kiválóan érdekessé teszik a mű eme részét. Mellesleg érintem, hogy a protestantismus symbolikus könyveit nemcsak per tangentem kellett volna megemlíteni. Sántha költeményei itt ügyesen vannak beleszőve. A Bogsch által átdolgozott «magyar egyháztörténeti korrajzokra)) is van néhány megjegyzésünk. Az első 3 bevezető § ügyesen készít elő magyar reformátióra. Itt nélkülöznünk kell azonban azon okoknak és körülmenyeknek a megemlítését, a melyek hazánkban a reformátiő útjait egyengették s annak gyors terjedését elősegítették. Farkas és Batizfalvy tankönyvei itt jó szolgálatot tettek volna. Kár, hogv az egyházi irodalomra átdolgozó több súlyt nem fektetett. — A továbbiakban igazán egyháztörténeti képekkel és ((korrajzokkal)) van dolgunk. Milyen szép és buzdító § például a gyásztized, vagy eperjesi vértörvényszék. Sok buzdító elem van a protestánsok vallásszabadságáért vívott harcok és küzdelmek tárgyalásánál is, p. o. a Bethlen és Rákóczy-mozgalmak ismertetésénél. Ezek a legszebb §§-ai az egész könyvnek, a melyeknek hatása az ifjúsagra, azt hiszem, nem is fog elmaradni. A tárgyalás és nyelvezet mindkét részben — egyes németes idegenszerűségektől eltekintve — könynyen folyó és magyaros. A korrajzok ügyesen ki vannak domborítva, s azoknak mindegyike — kivált az érdekesebb és tanuslágosabb részleteknél — önálló egészet képez. Mindezen előnyöknél fogva e tankönyvet a jelzett célra s a jelzett osztályokban melegen ajánljuk az érdeklődő vallástanárok és lelkészek szíves figyelmébe ; mert meggyőződésünk, hogy e könyvet sikerrel és áldással használhatják. Sz. BELFÖLD. Dr. Duka Tivadar beszéde a Károli-ünnepély alkalmával. (Folytatás és vége.) A t. gyülekezet türelmével nagyon is vissza kellene élnem, ha megkísérteném elmondani egynémelyikét a sok érdekes élményeknek, melyek a szentírásnak annyi nyelven való átdolgozása,közzététele és darusításával vannak összekötve. Elárusítást említek, ha nagyon is csekély áron, mert azt tapasztaltuk, hogy a könyvek ingyenes kiosztása céltalan, sőt olykor káros is, de számos esetekben nagymérvű adományozások is történnek iskolák, kórházak s a közszolgálatok számára. Általában véve azt találjuk, hogy az ember többre szokta becsülni azt, a mire ha csak néhány fillérét is elkölti, mintha egyáltalában a könyv semmijébe sem került. Oly népek nyelve van ezen lajstromba1

foglalva, 1 The Gbspel in inany Tongues. London 1889. melyek századunk első részében a kannibálokhoz tartoztak: képzelhetni tehát, mily nehéz volt ott a föladat, a szóhangokat megérteni s aztán azokat írott szavakba foglalván a nyelvet grammatikai szabályok szerint megállapítani. Van itt több olyan nyelv, melynek az első, az egyedüli s tán a végső könyve, a szentírás. A Biblia-Társaság történetében számtalan erre vonatkozó esemény közül kiválóbb s érdekesebb alig van, mint az, mely a míveltségnek nagyon is alacsony fokán álló, tán a legvadabb emberi törzsre, tudniillik a Csendes tenger szigetein élő nigrito fajra, vonatkozik. 1860-ban a Samoa szigetcsoport lakosai számára, miután keresztyénekké lettek, a társaság tízezer egész Biblia példányt nyomatott, a mi igen költséges vállalat volt, de a nép nagyon sürgette. A példányok számának fele egyszerű juhbőrkötésben, a másik fele borjúbörben aranyozott szegélyíyel volt kiállítva ; mert így kivánta a nép ; az elsőnek hét, a másiknak kilenc shilling volt az értéke, sok pénznek mondhatnók azt nálunk is egy bibliáért, de a nép nagyon vágyódott ezen könyvek után s nem sokalta azok magas árát, ha lehetőleg díszesen lettek kiállítva ; az arany szegélyű készlet csakhamar mind elfogyott, s csak akkor vették az olcsóbbat, midőn a drágábból már többé nem kaphattak. A pénzforgalom ott akkoron még igen gyéren divatozott, a nép tehát kokuszdió-olajat hozott fizetés fejében, s oly nagy volt a tolongás az ügynökök udvarában, hogy embereket kellett fogadni az olajmérés és a beszedés elintézése végett. A tizezer példány néhány rövid év alatt elfogyott, s az olaj ára háromezer száztizennégy font sterlingben a Biblia-Társaság pénztárába lett befizetve. Hasonlóképen a Tahiti szigeteteken századunk elején, sőt még 1817-ben emberáldozatok divatoztak, de a szentírás oda való behozatalán s a keresztyén vallás oktatásán, már annak előtte több évvel, buzgó lelkek fáradoztak. 1818-ban megjelent az első bibliafordítás tahiti nyelven. Itt is a könyv árát, mely akkor szinte magas volt, kokuszdió-olajjal fizették; a nép olykor mindenét oda vitte, hogy a könyvet bírhassa, s gyakran 30, 40 ladik várakozott a kikötőben, míglen az igért kincs számára megérkezett. 1835-ben egy újabb kiadás látott napvilágot, s a midőn az ó- és új-szövetség kéziratban elkészült, ebből háromezer teljes biblia s háromezer példány az új szövetségből küldetett 1838-ban Tahitiba. Azon időben már ércpénz is volt ott forgalomban, egy példány ára került nyolc illetőleg négy shillingbe. A hatezer példányból álló összes küldemény rövid idő alatt elkelt. Egy második javított kiadás kész volt 1845-ben és egy harmadik 1861-ben, de a szükséglet még mindig nem volt fedezve s annakokáért 1874-ben ötezer és 1877-ben szinte ötezer példány került a piacra, s valamennyi elkelt. A Biblia-Társaság 1880-ik évre szóló jelentésében azt olvassuk, hogy az Aequatortól délre fekvő szigeteknek körülbelül 183,000 1 lélekre számított lakosai, ideértve a Fiji szigetcsoportot is, hat év lefolyása alatt hatezernégyszáz font sterlinget — néhány shilling hijjával — küldöttek Londonba bibliák árában.2 Felemlíthetnék itt eredményeket, melyek Közép-Ázsia és Kelet-Indiában, China és Japánban, sőt a legsötétebb Afrikában is voltak elérve; továbbá a Maorik és az amerikai indiánok között s Madagaskar szigetén • 1 Lásd : Black's Atlas. 2 Lásd : The Bible in the Pacific by Revd. A. W. Murrny London, 1888.