Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-21 / 38. szám

ván dolgozott át, az elnök később fogja átnézésre kiadni. A Josué (átdolgozta Poszvék Sándor) és Birák könyve (átdolgozta Kenessey Béla) már a második átnézésen keresztül mentek, az előbbi Radácsy és Szilády Áron, az utóbbi Petri Elek által revideáltatván ; míg az Eszther könyve, melyet Balthazár Antal dolgozott át, Erdős Józsefnek a munkára tett megjegyzéseivel ezeknek tudomásul vétele és esetleges javítások eszközlése végeit át fog adatni az átdolgozónak. A mint e rövid közlésből is látható, az értekezlet nagy és hasznos munkát végzett. A gyűlés befejejezte után a sárospataki főiskolai tanári kar Szinnyei Gerzson közigazgató vezetése alatt Szász Károly püspök úrnál tisztelgett s az egész értekezletet szíves vendégszeretettel hívta meg a tanári kar által rendezett bankettre, mely a legkedélyesebb hangulatban folyt le. Érdekessé sőt bizonyos tekintetben jubilánssá tette ez estélyt az, hogy dr. Duka Tivadar Londonban élő nagy hazánkfia épen 50 év előtt (1840-ben) volt a sárospataki főiskola növendéke s csak most került vissza megint 50 év múlva a régi alma mater falai közé, mint azóta magának nagy nevet szerzett tudós. Másnap az értekezlet tagjai nagy gyönyörűséggel nézték meg a főiskola szép gyűjteményeit és kényelmes, nagy helyiségeit: tantermeit, kóiházát stb. A legszívélyesebb fogadtatásnak kedves emlékeivel gazdagon vettek aztán búcsút Sárospataktól, hogy a gönczi ünnepélyre utazzanak. — Örömmel veszszük és közöljük mi is a tudósítást a biblia-revizio munkájának ily nagy mérvű előrehaladottságáról és őszinte szívvel kívánjuk az Ür áldását a nehéz, de nemes és jó munkára, melylyel egyházunknak örök életet biztosító szent könyvét óhajtják nyelvezetében megújítani, a mai irodalmi követelményeknek megfelelőbbé és sokhelyütt az eredetihez hűbbé tenni egyházunk lelkes, buzgó tanárai és lelkészei. Majd a bevégzett revideált biblia leend a legméltóbb és a legmaradandóbb koszorú Károli szobrának talapzatán, mert a mint a fentebbi megállapodásokból is kitűnik, a revisorok a legtiszteletteljesebb kegyelettel nyúlnak a Károli-fordításához, melyet a három század csak értékesebbé tudott tenni, de érdeméből nem volt képes semmit sem elvenni. * A k.-somogyi egyházmegye a nagy-károlyi memorandumról. Készséggel adunk helyet k.-somogyi egyházmegyénk alabbi végzésének, mely az ismeretes nagy-károli memorandum ügyében következőleg hangzik : (<30. Előterjesztetett a nagy-károlyi ref. egyhámegye 1890. april 15-én Nagy-Károlyban tartott közgyűléséből kelt, s az 1848. évi XX. törvénycikk teljes életbeléptetése tárgyában az 1891-ben összeülendő országos zsinathoz intézett felterjesztése, melyben a többi magyarországi egyházmegyékkel együtt e mi egyházmegyénk is, a megindított társadalmi mozgalomhoz csatlakozásra hivatik fel. Olvastatott továbbá Segesváry József nagy-károlyi ev. reform, esperes úrnak egyházmegyénk elnökségéhez e tárgyban intézett hivatalos átirata. Élénk és beható eszmecsere tárgyává tétetvén ez ismeretes memorandum, egyházmegyénk készséggel elismeri, hogy az, a mennyiben az 1848. évi XX. t. cikk ma sincs eltörölve, alapjában véve teljes igazságot követel; de tekintve, hogy egyházaink és iskoláink összes közszükségeinek allami fedezése, magyar prot. egyházunk közjogi helyzetét és önkormányzati szervezetét lényegesen megváltoztatná, sőt tán egészben átalakítaná; tekintve, hogy századokon keresztül féltékenyen őrzött prot. szabadságunkat s önkormányzati jogainkat még a legnagyobb mérvű állami támogatásért sincs jogunk cserébe adni, vagy megcsorbíttatni engedni, sőt annak továbbra is megőrzése és utódainkra sértetlenül leendő átszállítása őseinktől öröklött szent kötelességünk; de tekintve magyar államunk az idő szerinti politikai, társadalmi viszonyait, s pénzügyi nehéz és bizonytalan helyzetét, melyek ily roppant áldozat hozatalát semmiképen meg nem engedik; s tekintve végre a felekezetközi viszonyokban mind gyakrabban észlelhető reakcionárius áramlatot, mely a tervben levő nagy eszme kivitelét nagyon is kérdésessé tehetné, sőt egyházunkat a sikertelenség esetében valószinűleg elbukott és legyőzött sectának bélyegezné; mind ezeket tekintetbe véve : A nélkül, hogy az 1848. évi XX. törv. cikknek egy jobb és felvilágosultabb korban leendő teljes életbeléptetéséhez való jogunkat feladnánk, a nagy-károlyi testvéregyházmegye által megindított társadalmi mozgalmat ma még korainak, nem az idő teljességében születettnek, és így kevés sikerrel biztatónak tartjuk, s vele szemben csupán érdeklődő és várakozó álláspontot foglalhatunk el. Azonban, tekintettel prot. egyházunk állami természetű szolgálataira, s a hazafiúság és közmívelődés érdekeiért való százados áldozataira: óhajtjuk a zsinat által, a többi ker. felekezetekkel egészen arányos államsegély sürgetését s kieszközlését, mint oly?t, melyet a többi felekezetek érdeke sem tilthat, s az Oiszág pénzügyi helyzete is megbír és már ez idő szerint megenged.)) Előadta és jegyzettt\ Kálmán Gyala, e. m. főjegyző. * A pálfalvi templom felavatási ünnepélye f. évi szeptember hó 7-én ment végbe nagyszámú helybeli és vidéki közönség előtt, a kisded de csinos uj templom alig volt képes befogadni. Peleskey Dániel ombodi orgonista-tanító jelesen éneklő kartársaival s az egész közönséggel lelki örömmel zengte be jövőre : «Örül mi szivünk)) — fennállóra: «Jövel szent lélek Úr Isten!» s egy templomi felszentelésre alkalmas éneket. Utánn.i Soltész János ombod-pálfalvai ev. ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbiró, főjegyző tartott jeles alkalmi beszé-i dett, melynek alapigéje volt. I. Kir. könyv. 9. rész 3. vers. ((Meghallgassam a te imádságodat és könyörgésedet ; megszenteltem e házat, melyet építettél, abba helyeztetvén az én nevemet mindörökké; és ott lesznek szemeim és az én szívem midenkor.w A beszéd tartalmát szívhez és észhez szólólag, az igazság erkölcsi tisztaság krisztusi szeretet, munkásság és áldozatkész' ség az isteni gondviseléstől segítve híven visszatükrözték. Beszéd után Balogh István kiskolcsi lelkész, egyházmegyei tanácsbiró ágendázott, az uj zsenge kenyeret és bort Sátor Dávid szinérváraljai lelkészszel osztotta ki a nagyszámú közönségnek. Az uri szent vacsora kiosztása után Sátor Dávid lelkész keresztelt meg két uj szülöttet, egy fiút és egy leányt. Az istenitisztelet befejezte után, a jelenvolt lelkészek : Bodnár János, Balogh István, Tóth Dániel, Sátor Dávid, Kató Béla és Bostyán Pál segédielkész-tanító az avatási ünnepélyre rendezett barátságos ebédre Soltész János lelkészhez Ombodra mentek, hol az est beálltáig az együttérző, Istent dicsérő kartársak díszes női vendégek körében lelki örömmel töltötték el az ünnepélyes időt. Este pedig a nép az ünnepély örömére, s az újonnan épült templom javára jótékonycélu táncmulatságot rendezett. Végül méltányosnak és igazságosnak tartom megemlíteni azon ügybuzgalmat, vezetői gondozást, melyet az uj templom-torony építése alkalmával Soltész János ombodi-pálfalvai lelkész, Lukács Mihály pálfalvai előkönyörgő, jelenleg már érdeme szerint nagy-károlyi ev. ref. tanító az egyház iskola érdekében elkövettek ; méltó megemlíteni hálás köszönettel és mély tisztelettel ő felségének a királynak e templomépítésre kegyelmeden adott 100 frt adományát; özv. Márton Bálintné, sz. B.irták Krisztina ur-