Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-21 / 38. szám

lyel Pál az ő kedves gyülekezeteihez intézett levelei majd mindenikét kezdette. De nemcsak hogy láthatlak, szolgál örömemre; hanem még inkább az, hogy vallá­sahoz hű, egyháza iránt buzgó, Isten házát szerető, és az erkölcsökben jóra törekvő népet látok bennetek. Mert tudom felőletek, hogy ti, mint a ti eleitek is, sok nehézséggel küzdöttetek egyházatoknak külső és belső építésében. Mert Aba a legrégibb ref. egyházak egyike e vidéken; már 1600-ban van róla emlékezet, 1631-ből pedig már Ladányi Mátyás r. lelkipásztora is említtetik ; mégis csak a jelen század elején, 1802-ben tudott rámenni, hogy vályogból épült régi temploma helyett kőtemplomot építhessen, melybe csak 25 év múlva állított orgonát. Papi lakát ugyan már előbb, a mult század végén építette, de oly szűken és szegé­nyesen, hogy annak tisztességesebbé tétele már a most élő nemzedékre maradt Ez azt bizonyítja, hogy a gyü­lekezetben meglehetett ugyan mindig a jó akarat, de késedelmes volt annak kivitelére ; s annál inkább dicsé­rem bennetek, hogy ti eleitek s atyáitok némely mulasz­tásait nagy áldozatokkal igyekeztetek helyre hozni; különösen, hogy megrongált teplomotok avult fedelét s repedezett falait nagy költséggel kijavítottátok; hogy iskolátokban az annyira szükséges második tanitói állo­mást rendszeresítettétek; hogy az építésekből maradt s egyházatoknak már-már létét fenyegető adóságaitokat önkéntes kivetéssel — majdnem egészen — letörlesz­tettétek. Tudom, hogy az általános kivetésen kívül egye­sek különösen is buzgólkodtak és áldoztak; az egyház női tagjai' a templom szószékét és úrasztalát díszítették fel; majd a papi lakot tették kényelmesebbé, a gazdák közül sokan gabonával segítették az egyházat; egyik buzgó birtokos úr, tanitó-lakásul házat ajándékozott; s a mit legelői kell említenem — mert Krisztus urunk a szegény özvegy, fél fillérét többre becsülte a gazda­gok dús adományainál, hogy egy közrendű polgár, szép mennyiségű gabona-adománynyal, az egyházi magtár alapját vetette meg; az Isten dicsőségére tett apróbb adományok pedig, melyekben a szegényebb egyházta­goknak is szép részök van, évenként csinos kis összegre mennek. Látjátok Atyámfiai! mily szépen teljesedik bölcs Salamon ama mondása : A gazdag és a szegény találkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi. Oh vajha e szép példa azt a tanúságot is megteremné, hogy a szegény ne irigyelje a gazdagot, hiszen a maga kévéséből ő is tehet jót, s Isten előtt az ő csekély áldozata még kedvesebb, de a gazdag se vesse meg a szegényt, ne szégyelje • mellette menni az-úton, mellette ülni a tem­plomban, mert Isten előtt mind egyenlők vagyunk, mert mindnyájan Isten jiai vagytok — mondja Pál — a Jézus Krisztusban való hit által. Végre örömmel hallottam felőletek Atyámfiai! hogy ti magatoknak is munkások, szorgalmasok, taka­rékosak vagytok; közületek a földesek magok öröksége után járnak, a földetlenek munkára, a távolabbi hatá­rokra is eljárnak, mint a méh, ha virágos rétet vagy ivó vizet közel nem talál, a harmadik határba elröpül, hogy mézét haza hozhassa. Vajha a ti munkátokon is legyen olyan áldás, mint a kis méhekén, hogy ti is keresményetekkel megrakodva jöhessetek haza, családo­tok táplálására; de ismerve a mi népünk — nem csak rólatok szólok — könnyű gondolkodásit, tapasztaltam, hogy a mai világban könnyen kapható, de nehezen visszafizethető kölcsönpénzzel sokan adósságba verik magokat s arcuk verítékével csak kamatokat fizetnek. Az ilyentől- Atyámfiai! tartózkodjatok, kevésből meg lehet élni, ha-az ember kevesebbre szorítja vágyait s munkával és megelégedéssel fűszerezi száraz kenyerét. Oh mely nagy kereskedés Istennek szolgálni megelégedés­sel! mondja Pál apostol, a ki azt mondotta magáról : nem szólok az én szükölködésemrői, mert én megtanultam, hogy a melyekben vagyok, azokkal meg kell elégednem. A gazdálkodásra pedig annyival nagyobb szük­ségetek van Atyámfiai, mert tudnotok kell, s tudjátok is — hogy iskolátok, melyben 220 növendék két tan­teremben, két tanító előtt van, most sem felel meg a törvénynek. De erről majd szólok az elöljárókkal, titeket csak figyelmeztetni akartalak fölemlítésével. Most pedig azzal végzem, a mivel kezdettem: kegyelem néktek és békesség! ezekért imádkozzunk az Atya Istenhez és a Jézus Krisztushoz.)) (Folyt. köv. ) Közli: Lévay Lajos. IRODALOM. ** E. M. K. E, emiékönyve. Az erdélyi magyar közművelődési egyesületnek e hó 7-én Déván tartott közgyűlése akaimából Radnóti Dezső emlékkönyvet szer­kesztett, melyet a kolozsvári «Közművelődés» nyomdai részvénytársasága állított ki. Minden közleménye az egyesületre vagy az egyesület érdekében működőkre vonatkozik, a költemények pedig a hazafias érzésnek kifejezői. Számos arckép és életrajz mutatja be azokat, kik az Emke fölvirágzásán fáradoznak. A tartalom követ­kező : «Havasi gyopár» költemény, Jakab Ödöntől. ((Ma­gyar geniusM Rákosi Jenőtől. «Erdély» költemény, Bartók Lajostól. ((Egységes társadalom)), Bartha Miklóstól. «Egy pár szó a székelyekről)), Felméri Lajostól. «Hazám» köl­temény, Ábrányi Emiltől. «Kultura és ipar», Szterényi Józseftől. ciE. M. K. E.-dal» költemény, Szász Károlytól. «Rökk Pál életrajza)), Nagy N. Jánostól. «Hnnyadmegyé­ről», Kuun Géza gróftól. «A hunyadmegyei magyar klil­turmazgaloni)). Szathmáry Györgytől. ((Statisztikai töre­dékek Hunyadmegyéről és Déva mezővárosról)), Jakab Elektől. «Hunyadmegye magyar népiskolái)), Réthy Lajostól. «Eloláhosodás és magyarosodás Hunyadme­gyébenw, Szőts Sándortól. «Hunyadmegyei őstelepek ismertetése)), Téglás Gábortól. «Áz első Kun grófné)), Szabó Sámueltől, Az emlékkönyv közleményei között egyháztörténelmi vonatkozású is van, a Szőts Sándor­dévai lelkész társunké, kinek cikke szomorú érdekes­ségü adalék a dévai és szomszéd egyházak gyászos múltjának ismeretéhez. A füzet ára 1 frt. Nagyon érde­mes a megszerzésre. ** Az unitáriusok Magyarországon, tekintettel az unitárizmus általános történetére cimű egyháztör­ténelmi munkára nyit előfizetést Kanyaró Ferencz kolozs­vári unit. főgimn. tanár. A 13 ívnyi terjedelmű munka, mely már sajtó alatt van, bő átekintést ad az első szá­zadok s a későbbi idők unitárius mozgalmairól. Eddig ismeretlen adatok alapján tárgyalja az ős ariánus keresz­tyénség történetét, a Photin-féle irányt, az Árpád és vegyes házbeli királyok alatt feltűnt valdi és bogumil szektákat. Körvonalozza az unitárizmus 16-ik századi viszontagságait, a genfi gyászos tragédiát, az unitárius egyház megalakulását Lengyelországban és Erdélyben, hogyan lép ki a nagyváradi zsinattal Magyarország föl­dére, mint terjed el, mikép foglalja el Baratwában Pécset s emelkedik tekintélyes állásra a Dunántúl s virágzik a török alatt Nagy-Harsánytól .Nagy-Marosig, Tolnától Szigetvárig csaknem másfél századon keresztül. A könyv előfizetési ára 1 frt, mely összeg szept. 30-áig Leh-

Next

/
Thumbnails
Contents