Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-14 / 37. szám

megóvják a fővárosban anynyira kínálkozó csábításoktól. Hadd zendüljön meg — úgy mond — közöttünk minél gyakrabban a biblia beszédeinek ama varázserejű hárfája, melynek hangjait hallva könynyen és veszély nélkül mehetünk át a csábítások között, mint a hogyan a mesés argonauták bűvös hárfájukra hallgatva az elcsábíttatás veszélye nélkül eveztek el a tengerek syrénjei mellett. — Azután Doleschall Sándor ág. ev. lelkész tartott egy meleghangú beszédet, melyben Luthernek egy magas szárnyalású költeményét idézve kötötte a hallgatóság lelkére a biblia szeretetét. A megnyitási ünnepélyt befejező imát ismát Szász Károly tartotta s ugyanő áldotta meg a gyülekezetet. Emelkedett hangulatban, nemesebb érzésektől áthatottan oszlott el a közönség, mely érdeklődésével határozott jelét adta annak, hogy nálunk is van az effélék iránt érzék, csak minél több alkalmat kell nyújtani arra, hogy közönségünk minél többször foglalkozhassék a maga magasabb szellemi dolgaival. A külföld ma már virágzó belmissziói munkássága is csak lassan fejlődött és lassan hódított. Itt a skót misszió vezetőjében teljesen meg van az iránt is a jóakarat, hogy e bibliai előadásokban minél gyakrabban hangozzék majd magyar szó is. Ebben a törekvésében is egész erővel támogatni kell őt, s mint értesülünk, a theologiai tanárok és a fővárosban működő segédlelkészek és katecheták közül már többen meg is Ígérték, hogy tevékeny részt fognak venni ez előadásokban, melyek pénteken mindég az Erzsébet-körút J. szám alatt, kedden pedig a Hold-utca 77. szám alatt levő teremben fognak tartatni este 7 órakor. — Legyen az Úr áldása a nemes munkán! * A protestáns közönséghez intézett alábbi sorait Kókai Lajos fővárosi könyvkereskedőnek szívesen ajánljuk olvasóink figyelmébe. «Midőn 18 év előtt üzletemet alapítottam, első sorban a hazai prot. irodalom fejlesztését tűztem ki magamnak feladatul. Hogy menynyiben feleltem meg ezen feladatnak, bizonyítja azon tény, hogy eddig körülbelül 200 mű kiadása által gazdagítottam a hazai protestáns irodalmat. Azonban mind jobban érzem, hogy ezen a téren még sok a tenni való; s nem múlik el nap, hogy egy-egy kitűnő egyházi iró ajánlatát vissza ne kellene utasítanom, minthogy anyagi erőm nem engedi meg a nagyobb mérvű vállalkozást. Bár hálásan elismerem, hogy a nt. lelkész, tanár és tanító urak pártfogásukban részesítenek, mindamellett azt tapasztalom, hogy a n. é. prot. közönség részéről igen csekély támogatásban részesülök, s csakis egy kis része vesz tudomást arról: hogy itt, a fővárosban a protestáns irodalom termékeivel egy jól berendezett könyvkeieskedés létezik. — Pedig mily nagy eredményeket tudnék felmutatni a hazai prot. irodalom fejlesztése körül, ha a n. é. prot. közönség nagyobb mérvben pártfogolná üzletemet. Legyen szabad remélnem, hogy nem tartatom szerénytelennek, ha — a fentebb mondottak alapján — azon tiszteletteljes kérelmet intézem a n. é. protestáns közönséghez, hogy esetleges irodalmi szükségleteit —• hozzá számítva az iskolakönyveket is, melyekből ismert jó raktárt tartok — tőlem szíveskedjenek megszerezni. Üzletemben az egyházi irodalmon kívül nagy választékban kaphatók még: mindennemű imádságos és énekes könyvek egyszerű és díszes kötésekben. Kérelmem megújítása után maradok Budapesten, 1890. évi augusztus havában mély tisztelettel Kókai Lajos, IV. Károly-utca az evang. főgymnasium átellenében. * Az erdélyi magyar közmivelődési egylet hatodik közgyűlése Déván f. hó 6-án tartatott. Az évi jelentés az egyesület lankadatlan, odaadó munkájáról örvendetes képet nyújt, s ma már hat évi fennállása alatt kifejtett tevékenységére tekintve, büszkén hivatkozhatik arra, hogy magasztos kulturmissziót teljesít a magyar nemzet érdekében s hogy rendeltetésének és hivatásának sikerrel és áldásosán felel meg. Az egyesületnek az országban ma már 71 kisebb-nagyobb fiókja van; 71 örökös, 1717 alapító, 12,579 rendes, 4921 pártoló, összesen tehát 19,288 taggal dicsekedhetik: az évi 50,000 frtnyi törzsvagyon növekedését maga a központ 32,000 frttal szaporította s ma már körülbelül félmillió forint áll rendelkezésre körülbelül 160 intézmény támogatására s az egyesület hazafias és humánus céljaira. * Templomavatás volt a mult hó utolsó napján Kis-Barcsán és a Piski telepen, a vajdahunyadi ev. ref. egyházmegye egyházi és világi notabilitásainak jelenlétében. A felavatási imát mindkét helyen Szász Domokos erdélyi reform, püspök mondotta, mélyen meghatva a jelenvolt nagyszámú közönséget. Segédkeztek neki Kis-Barcsán Thamó Gyula alpestesi és Szőts Sándor dévai lelkészek, Piskiben pedig Szász Gerő, generális nótárius, továbbá Bartha Lajos esperes, Jánó Albert tract. főjegyző, Kiss Mózes e. m. direktor, Balog Sándor őralja-boldog-falvi és Juhász Izidor piski-telepi lelkészek. Nagyban emelte ez ünnepélyek jelentőségét a vármegye legtekintélyesebb urainak jelenléte, kik közül megemlítjük gr. Kún Géza egyházkerületi főgondnokot, Pogány György és Barcsay Béla e. m. főgondnokot, Pogány Károly és László Ignácz tract. algondnokot, továbbá Barcsay Kálmán megyei alispánt, Szathmáry György országgyűlési képviselőt, Dr. Sólyom Fekete Ferencz dévai kir. törvényszéki elnököt, Dósa Dénes, Kun Róbert, László Zsigmond, Ferenczy Gyula, Borostyám Béla tanárokat, Bocz Sámuel takarékpénztári igazgatót, K. Sándor József kir. közjegyzőt stb., kiknek ] jelentéte nem csak a kálvinista, hanem a hunyadmegyei összes magyarság nagy érdeklődéséről és hazafias öröméről tett kézzel fogható tanúságot. Adja Isten, hogy ez az örvendetes jelenség még sokszor ismétlődjék Hunyadmegye területén ! * A zolyomi evang. esperesség közgyűlése Moszkovcsák János főesperes és Csipkay h. felügyelő elnöklete alatt nagy érdeklődés mellett folyt le. Az esperességi közgyűlésnek különös érdeket kölcsönzött a népszerű főesperes jubileuma, ki a közgyűlés napján töltötte be 10-ik évfordulóját annak, hogy az egyházmegye élén áll. Az ünnepély istenitisztelettel kezdődött, melynek folyamán az érdemes jubilánst először az alesperes üdvözölte s emlékül egy díszes ezüst kelyhet nyújtott át, melyben 42 drb husz frankos arany volt. A világiak nevében Csipkay Károly alispán mondott üdvözletet, különösen kiemelve Moczkovcsák tapintatos egyházi és hazafias szellemű működését. Végül a besztercebányai algimnázium tanárikara egy díszes albumot adott az ünnepeltnek, ki a megtiszteltetéseket meghatva köszönte meg. A közgyűlésen felolvasták az ősz Huszágh Dániel esperes-felügyelőnek, ki 52 évig szolgálta egyházmegyéjét, lemondó levelét, melyet az esperesség igazi fájdalommal vett tudomásul ; érdemeit jegyzőkönyvileg méltatták, s öttagú bizottságot küldtek ki, hogy a tractus hálás elismerését személyesen is tolmácsolja a nagyérdemű veteránnak. Érdekes mozzanata volt a gyűlésnek az elkeresztelésekről szóló rendelet tárgyalása. Itt férfias önérzettel kimondatott, hogy a protestantismus mint nem emberi intézmény muló, hanem a meghamisítatlan evangelium alapján álló egyház teljes határozott-