Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-07 / 36. szám

Harmincharmadik évfolyam. 36. sz, Budapest, 1890. szeptember 7. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS Előfizetési ára: Hirdetések dija : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja.— Bélyegdij minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön 80 kr. TARTALOM: Vezércikk. Az 1891. évi zsinati teendőkhöz. Görömbei Péter. — A fiilbegyónás dogmája. Révész Mihály. — Iskolaügy. A protestáns nevelő tápintézetek történetéhez. Weber Samu. — A református tanitó^yülés jegyzőkönyve. Kiss Sándor. — A tiszántúli reform, tanáregyesület közgyűlése. — Tárca. A zsidó nép őstörténetéről. Petri Elek. — Könyvismertetés. Széki Aladár. A hőnyi egyház történetei?. P. — Belföld. A tiszai egyházkeiiiUt jolsvai közgyűlése. Spectaior. — A protestáns diasporák lelkigondozásáról. Biró Mihály. — Gyakorlati lelkészet. - Szász Károly püspök egyházlátogatási beszédei. Lévay Lajos. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Pályázatok. — Ilirdedések. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: Pipa-utca 23, szám (Gsávoiszky-ház). Az 1891. évi zsinati teendőkhöz. ni. Nunc venio ad fortissimum, a lelkészválasztási törvény revisiójához. En e tárgyban már több ízben nyilvánítani nézetemet, mely oda ment ki s a mellett vagyok ma is, hogy e törvény az önkormányzati prot. egyház szabad insti tutióival határozottan ellenkezik. A korlátolt választásnak, a kijelölésnek természetes fejleménye a Szemes László javaslata, mely szerint a jelöltek közül válaszszon, nevezzen ki az egyházmegye a gyülekezetnek papot. Ez a rendszer pedig a szabadválasztási jog teljes megsemmisítéséhez, a kinevezéshez vezet. De midőn a terheket az egyháztagok vállain mindennap szaporítjuk, a jogokat pedig konfiskáljuk, ezzel a protestantismusnak ártalmára dolgozunk. S én valóban nem értem, hogy a Szemes-féle javaslat pártolói hogy gondolkozhatnak a protestántismus mivoltáról, s ennek intézményeiről. Mióta e tárgyban irtam, azóta ismét több oly választási eset merült fel, melylyel e törvény tarthatatlan voltát illustrálhatnám ; de e helyett röviden hivatkozom Fejes I. Csák Jenő (esperes) Dombi L. s többekre, kik a mostani választási törvény eltörlését, a kandidáló bizottság intézményének elvetését velem együtt sürgetik, s javallják, hogy a kiknek a két papi vizsgáról bizonyítványuk van, bocsáttassanak pályázatra mind, azaz állíttassék vissza a szabadválasztás. Igen mélyreható dolog még az egyházi adózási ügy rendezése s az adószedésnek, az erdélyi felirat értelmében, a polgári község útján való eszközlése és az egyházi adónak állami adóforint után való kivetése s beszedése. Intézkedett ugyan az egyházi törvény (28. §. 5. f., 142. §. 5 f., főleg a 230. és 231. §-ban), hogy a belhivatalnokok fizetésének beszedését a presbyterium saját gondnoka vagy a maga kebeléből választott megbízottak által eszközli, s kimondta, hogy a lelkész, a tanító, az énekvezér fizetését egyháza tagjaitól közvetlenül nem szedheti; de én úgy tudom, hogy ez a legtöbb helyt-t csak irott malaszt maradt mai napig. Ellenben ha ez a behajtás a községi elöljárókra ruháztatnék teljesen, a kik a többi felekezetek járulékait (róm. kath. gör. kath. izraeliták tandíját) ez ideig is már szigorú számadás kötelezettsége mellett, számos helyeken beszedik, ennek már igenis lenne foganatja. Megyei közigazgatási bizottsági határozatok által ez időtt is kötelezve vannak ugyan erre; de az utasítás és szabályrendelet még nem törvény, noha ezek által az út egy ily törvény előtt meg van egyengetve. Az egyházi adónak igazságos kulcs szerint való kivetése szintén elodázhatatlannak mutatkozik'. A ki ismeri az e részben való mizériákat, az Vs-^ Vi6-od, '/„-ad telkek szerinti kivetéseket s a ki tapasztalásból tudja, hogy sok helyt4

- 1 telki illetőséggel nem, de másnémú vagyonid bőven megáldott emberek és a kisebb-nagyobb telki illetőséggel bírók közt, fizetésre '^ízve, mily nagy aránytalanság van ; az előtt . Y- egyházi adó-fizetés arányosítását sürgetni is felesleges. De ha az e téren való misériákat el akarnók sorolni, minden kis egyház kebli eljárását kellene feltüntetni, s igen szomorúan győződnénk meg arról, mily nagy nyűg ez a mostani adózási rendszer. A gyámintézet szervezése is, úgy tartjuk, immár elodázhatatlanná vált. Talán elég volt tíz év a kísérletezésre ? ! Nem is indokoljuk,