Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-24 / 34. szám

Harmincharmadik évfolyam, 341

! sz. Budapest, 1890, augusztus 24. PROTESTÁNS SZERKESZTOSEG és KIADÓ-HIVATAL.: Pipa-utca 23, szám (Csávolszky-ház). Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM : Vezércikk. Dr. Szebeiényi Gusztáv halála. — Az 1S91. évi zsinati teendőkhöz. Görömbei Péter. — Iskolaügy. Állítsunk fel középiskoláinkban nevelő-tápintézet eket. Poór József. —Tárca. Néhány szó «Egy históriai névrő! » C. cikkhez. Szóllósy Antal — Könyvismertetés. Kecskeméthy István: Énekek-éneke. Pttri Elek. — Belföld. A dunántúli ev. egyházkertilet közgyűlése. S. — Az egyetemes lelkész-értekezlet előkészítő bizottságának jegyzőkönyve, fíilii Károly. — Gyakorlati lelkésíet, Szász Károly püspöki beszédei. Lévay Lajos. — Régiségek. Szemelvények Szenczi Molnár Albert levelezési albumából. Thúry Etele. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. Az ág. hitv. ev. testvér-egyháznak ismét vesztesége van. A halál rövid időn nagy aratást vitt véghez épen oszlop-emberei között. Az egyházat akkor fosztja meg régi, kipróbált vezetőitől, mikor az épen a végleges egyházkormányzati szervezkedés, az egyházi törvényhozás: a zsinat előtt áll. A veszteség annál nagyobb! Talán meggyengülteknek találta már az Úr e kormányosoknak karjait arra, hogy egy új árban is ők vezetnék az egyház hajóját s azért szólítá el őket?! Feleletet csak a mindeneket bölcsen tudó és rendelő Isten adhatna! Geduly, Czékus s ime most dr. SZEBERÉNYI GUSZTÁV a bányai kerület püspöke, Békés-Csabának csaknem félszázadon át lelkésze adta meg a halál nagy adóját. A lelkész-család szülöttét szintén a lelkészi pályára vonták vágyai. Előbb az egyházas-maróthi, majd a békés-csabai gyülekezet hívta meg lelkészéül s mint ez utóbbi gyülekezet papját választotta meg egyházmegyéje a maga espereséül; 1872-ben pedig a bányai kerület a püspöki jó, de nehéz munkára hívta el. Mindenik állásában a lehető leglelkiismeretesebb hivatalnok volt. Az a magasabb misszionáriusi avagy apostoli lelkesedés, mely éjt-napot összetéve munkál, mely másokban is tüzet élesztve gyújt, mely rombol, hogy építsen és a mely nagy alkotásokban talál csak gyönyört — azokban, kik csak hivatalnak tekintik életpályájukat, nem szokott meglenni, vagy épen mert nincs meg, azért is fogják az életpályát úgy fel. Az administratióban a juste milieux embere. Előzékeny, nyájas modora mindenkit le tudott kötelezni. Sok diplomatai érzék volt benne s igen okosan tudta mindég felhasználni az adott helyzeteket, a nélkül azonban, hogy a helyzeteket ő maga teremtette volna meg. Minden nehezebb kérdésnél bölcsen várakozó állást foglalt el. Semmi nem volt benne abból a merészségből, mely könnyen exponálja magát vagy gyorsan vágja szét a csomót. A magyar állam-eszmét nyíltan soha sem maga meg nem támadta, sem megtámadtatni nem engedte; viszont azonban nem magyar ajkú híveiben a nemzetiségi jogaik és kötelességeik iránt való érzéket sem hagyta kialudni. Nagy egyház-politikai tapintattal óvta meg kerületét minden különösebb rázkódásoktól. Püspöki széke immár üresen áll. O maga ott a Főpásztor előtt, hogy sáfárkodásáról beszámoljon. Egyházkerülete vezér nélkül. Családja gyászban a veszteség felelt. Legyen emlékezete áldott! Egyházkerületének adjon az Ür méltó utódot! Családjának pedig nyújtson vigaszt a mindeneknek vigasztaló \tvja a maga lelke által !