Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-17 / 33. szám

igazgatónál, keresztlevél, érettségi bizonyítvány és leckekönyvvel, a vizsga 27-én kezdődik. Javitó és pótvizsgák ideje szept. 3-án, jelentkezés 2-án déli 12 óráig. A theologiai alap- és jogi alap és államvizsgák kezdete szept. 5-én, jelentkezés fölszerelt kérvénynyel szept. 4-iki déli 12 óráig az igazgatónál. A tanév és tápintézet szeptember 9-én nyilik meg. Dr. Karsa István, akad. igazgató-tanár. * A dunáninneni ág. ev. egyházkerület közgyűlésén, mely Liptó-Szent-Miklóson a püspök beiktatását követő napon tartatott, nyugtalanító jelenségek merültek föl. A túlzók azt indítványozták, hogy a nemzetiségi zavarok miatt annak idején bezárt turócz-szent-mártoni gimnásium újból nyittassék ki ; a közgyűlés Baltik indítványára elhatározta, hogy előbb a törvény követelményeinek tegyenek eleget. Az anyakönyvek nyelv-kérdésében a közgyűlés — a nemzetiségi törvényre való hivatkozással — oda nyilatkozott, hogy az anyakönyvek tót nyelven vezettesenek. — Ezután a zsinat ügye került szóba, mely izgalmas vitát provokált. Beniczky Kálmán turóci alispán szemére hányta a nemzetiségieknek, hogy mivel a politikában nem tudnak győzni, az egyházban akarnak tért hódítani. E kijelentés valóságos vihart keltett; percekig tartott a zajos lárma és kiabálás, úgy, hogy a szónok egy darabig nem beszélhetett. Mudrony Pál ellenezte a zsinatot, mert az végzetessé válhatik az egyházra és veszélyeztetheti az autonomiát. Szentiványi Márton, Kiszely Árpád és Bodiczky esperes azt kívánták, hogy a zsinatban részt kell venni. Vitális kijelenté, hog}7

ő és felügyelőtársa, Kiszely elmennek a zsinatra, ha a kerület ellenkezőleg határoz is, e határozat ellen pedig fellebezni fognak. Végül Baltik püspök szólalt fel oly értelemben, hogy a kerület is dolgozzon ki egy javaslatot, mely alapon * kívánja a zsinatot. Áz ülést délután folytatatván, abban történt megállapodás, hogy bizottságot küldenek ki, melv félév alatt kidolgoz egy munkálatot; a zsinatban való részvétel fölött csak akkor fognak határozni. Azt a kérdést: a pánszlávizmus kánoni vétség-e vagy sem, Dohmány trencséni felügyelő referálta, kijelentvén, hogy pánszlávizmus nincs, az csak agyrém. Samarjay Karoly és Trsztyénszkv is helyeselték a Dohmány álláspontját; midőn azután Beniczky alispán ki akarta fejteni, hogy mi a pánszlávizmus, alig engedték szóhoz jutni. Azt határozták, hogy az egyetemes gyűlés oldja fel azt a határozatát, melylyel a pánszlávizmust kánonikus bűnnek bélyegezte. — Nekünk úgy tetszik, hogy a dunáninneni egyházkerület nem jó uton van és separatisticus állásával meg fogja bénítani az evang. közegyház békés fejlődéséi. * A brassói ág. ev. magyar egyházmegye 1890. julius hó 30-án és 31-én Zajzonban tartotta meg egyházmegyei gyámintézeti és esperességi közgyűlését, •Moór Gyula esperes és Fabiny Ferencz felügyelő elnöklete alatt. A gyámintézeti gyűlést offertoriummal és úrvacsorával egybekötött istenitisztelet előzte meg. Az ünnepi szónok Deák Sándor türkösi lelkész volt. Az offertorium 3 fr .74 krt eredményezett a gyámintézet javára. Fabiny Ferencz esperességi felügyelű csinos megnyitó beszédet tartott. Áz elnöki évi jelentés köztetszésben részesült, melyből a mult évihez képest haladás és fokozottabb áldozatkészség tűnt ki. A gvámintézeti bizottság terjedelmes jelentese és javaslatai a segélyezést és kérvényeket illetőleg elfogadtattak. A kerületi gyámintézeti közgyűlésre képviselőkül kiküldettek : Moór Gyula főesperes, Fabiny Ferencz felügyelő, Molnár Viktor, Deák Sándor. — Az esperességi közgyűlés 84 tanácskozási tárgya igen sok időt igényelt. Szerencse, hogy julius 30-án d. u. az előértekezlet nagy mérvben megkönnyítette a főbb tárgyak sikeres megoldását ; különben a szerfelett nagy terjedelmű tárgysorozat, alig lett volna egy egész napon át kimeríthető. Fabiny Ferencz, Rombauer Emil egyházmegyei felügyelők és Moór Gyula főesperes finom tapintattal vezették a gyűlést és óhajtott szép sikerrel tárgyaltatták le a kitűzött tanácskozási tárgyak mindegyikét. A különböző nemű és természetű sok tárgy bizonyságot tesz a brassói ág. ev. magyar esperesség mozgalmas életéről, az esperességi elnökség lelkes, odaadó buzgalmáról, és a szász egyházi kormányzattól hátramaradt bajok gyökeres javításáról s lehető helyrehozásáról. Az esperességi közgyűlés tagjai kellő érdeklődést, komolyságot és tárgyilagosságot tanúsítottak a gyűlés folyama alatt és a megvitatott számos tárgy iránt. A szónokok között mély alaposságával, tárgyilagos hozzászólásával leginkább kitűnt Masznyik Gyula hosszúfalusi lelkész. Az esperességi távol lakó képviselők teljes számban voltak jelen, de az egymástól V4

és a

/4

órai séta távolban fekvő Zajzon, Tatrang és Pürkerecz csekély számú tagokkal képviseltették magukat. Az esperességi közgyűlés julius hó 31-én reggel 8 órától este pont 8 óráig tartott; mely napon Zajzonban a «Concordia» cimű vendéglőben mintegy 30 terítékű közebéd rendeztetett. Itt az ízletes étkeken, jó italon és szép zenén kívül, nem volt hiány az érdekes pohárköszöntőkben sem! Fejér Gyula, ev. lelkész. * Az erdélyi ref. egyházkerület kölcsönügylete tárgyában dr. Szász Béla igazgató-tanácsostól válasz jelent meg a «Pesti Hirlap»-ban, melynek lényeges része így hangzik : «Az igazgató tanács kötelessége szerint ez évben is beszámol évi működéséről s ennek rendén az «egy milliós kölcsön-ügyrőb) is. Azok az j igen tisztelt férfiak hát, kik e cikk irója szerint, e hó 12-én, Kolozsvárott értekezletet tartanak a teendők megbeszélése végett, teljesen jogosultak erre, de az ügy fölötti határozathozatal joga egyedül a főt. és mélt. egyházkerületi közgyűlést illeti, melynek a t. megnevezettek mind constituens tagjai s így a forumon törvényes joguk gyakorlatából ki nem zárhatók. Miután e közgyűlés idejétől alig pár hó választ el, talán nem lesz tulhajott az a kérésem, hogy az ügy iránt érdeklődő közönség várja el az egyedül illetékes bíró ítéletét.)) — Az egyházkerületi közgyűlésnek számos előkelő tagja az általunk is jelzett értekezletet Kolozsvárit e hó 12-én tényleg megtartotta a collegium dísztermében. Az értekezleten gróf Kúti Kocsárd helyett, kit betegség tartott vissza a megjelenésben, gróf Bethlen Gábor elnökölt. Első sorban az ősz főgondnok megnyitó levelét olvasták fel, melyben az igazgató-tanács azon tettét, hogy az egyházközségek és a kerület egy millió négyszázezer frt értékű papirjáradék vagyonát elzálogosította, önkénynek, merényletnek, kalandos kísérletezésnek nevezi. Erre gróf Kún Géza főgondnok kifejtette az egyházkerületnek a jelenlegi vezetés melleti veszedelmeit, a zsinat presbyteri rendszerből való kiforgatását, a párturalomnak az autonomia fölé kerülését, mit a többi felszólalók (köztük Inczédy S., Kovács Albert, Réthy L. Ugrón István) is magukévá tettek és végül az értekezlet egyhangúlag a következő határozatot fogadta el: a Az egyházkerület kormányzásában közelebbről észlelt túlkapások és jogsértések beható megvitatása után az értekezlet egyhangúlag kimondja, hogy szükségesnek tarja, miszerint az egyházi hatóságok jogköre szabatosan körülirassék ; az egyházközségek és tanodák tulajdonjogának sértetlensége biztosíttassék ; ebből kifolyólag a megkötött kölcsön-ügyletet jogsértőnek és veszélyesnek