Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-20 / 29. szám

mostani 12-ik §, mint 3 —ik és 4-ik pont (a 8—ik lapon) 5 —ik pontul beiktatnánk a zsin. köznév, szervezet 31-ik §-ából 18. lap) a tantárgyakat. Ezek után jőne 6-ik pontul a nagy-kőrősi javaslat 9—ik lapján olvasható 3 sor némi toldalékkal, jelesül: «Az ismétlő tanfolyam célja a mindennapi iskolában szerzett ismereteknek és ügyességeknek megszilárdítása és tovább képzése levén : a vallásos különösen biblia- és egyháztörténelmi; továbbá alkotmánytani, gazdasági és kertészeti, számtani, nyelvtani (irály gyakori.) ismétlés : ezen ismétlések végzendők ismétlő iskoláinkban és a rajzolás is tanítandó)). 12-ik §-ul jőne a következő: «A nem egyházunk nyilvános iskoláiban tanuló hitsorsosaink vallásos oktatásáról, az iskolaszék javaslatára a presbyterium intézkedik, az egyházmegye jóváhagyásával. A vallástanító, mint ilyen felekezeti iskolaszékünk hatósága alatt áll ; tartozik az egyházmegyei iskolafelügyelők, a canoniea visitatió, az egyházmegye, szóval egyházi hatóságaink felügyeletét, utasításait elfogadni és követni, felekezeti tanítóinkkal testületi összeköttetésben lenni ; de egyszersmind élvezi felekezeti tanítóink jogait és egyházi hatóságaink védelmét. Minden a vallásos és erkölcsi életre és a vallás-oktatásra nem tartozó dolgokban fennmaradván a községi iskolaszék stb. illetékessége.)) Az egyházmegyékről nem egy két panasz érkezett olyan községi tanítók ellen, kiket gyülekezeteink megbíztak vallás-oktatással, kántorsággal s kik a javadalmat ugyan a szolgálatért elfogadták ; de a szolgálattal kapcsolatos hatósági s felügyeleti jogokat nem respektálták: minélfogva egyenesen fel volt híva a nagy-kőrösi ev. ref. tan. képezdei tanári kar, hogy a községi tanítókkal szemben való jogviszony tekintetében is készítsen szabályzatot. E felhívás eredménye a föntebbi §. II. Fejezet. A népiskolai tanítókról szóló §-ok közül mindjárt a 13-ikhoz pótlékul ajánlanánk a következőt: A tanítók «képesíttetésük alkalmával egyházunk alkotmányára s hivatásokból folyó kötelességeik hű teljesítésére esküt tesznek.)) Nincs oly hivatalos állás mai napság, melyre esküt, vagy ünnepélyes fogadalmat ne tennének. Az állam maga felesketi az állami és községi tanítókat: méltán megvárhatja ezt egyházunk is az egyházi férfiaktól, a minők a tanítók is. A 19-ik és 20-ik §-ban, hol a felekezeti és állami tanítóképesítésről van szó, egyetemes érvényű szabályul óhajtván a kézalatti javaslatot, ^egyházkerületünk)) helyett ((felekezetünk bármelyik tanítóképesítő bizottsága)) ((felekezetünk)) stb. lesz beiktandó. A 30-ik § szövege helyett ezt ajánljuk — mint méltányosabbat: — «A tanító halála esetén özvegye és árvái legalább egy évig (a halálozástól számítva), élvezik a tan. fizetés felét s a lakást, vagy e helyett a gyülekezettől méltányos kárpótlást.)) A 35-ik § végéhez, mely a tanítók nyugdíjazására, stb. vonatkozó zsinati köznév, és közokt. szervezet 57-ik §-át tartalmazza, oda teendő: «Az ev. ref. felekezeti tanítók az orsz. egyházi közalapból (domestica) szintén- nyernek segedelmet.)) Többfelől való kérvényezés folytán maga egyetemes konventünk is zsinati tárgyul jelölte ki a tanítóknak az orsz. eg)h. közalapból való segíttetését és ha a tanítókat még inkább hozzánk akarjuk csatolni, mint «a mindenedtől fogva az egyház testéhez tartozó iskolák)) oszlopait: akkor magáról a közalapról szerkesztendő novelláris törvénybe is föl kell ezt venni. A III. Fejezetre «Ev. ref. népiskoláink ahóbb hatóságairól)) (15—17. lap.) nincs megjegyzésünk. IV. Fejezet. Az iskolaszék teendői: I. Az iskola külső ügyeire i.ézve. 1. Az iskola felállítása, fölszerelése s az épiilettk fntartása cimű szakasz 46-ik §-ába (19. lap.) hol az iskolaépület s bútorai javításáról, tisztításáról van szó, hangsúlyozandó : «az évenként kétszer való meszeltetés, suroltatás, az udvarbeli ivó kútnak (és átalában az ivókutnak) és környékének tisztántartása is.» Ezt egészségügyi tekintetek elengedhetlenül követelik. 2. A tanítói állomások betöltése s a tanítókra való helyi felügyeletre vonatkozó szakaszban, a 47-ik § f) pontjának 2-ik kikezdése (20-ik lap) így módosítandó : «Bár a tanítói hivatal «káplánsággal,)) kántorsággal vagy orgonistasággal van összekötve, a főtigyelem a tanítói képességre irányozandó.)) Többeknek az a véleménye, hogy a káplántanítók többnyire elégedetlenek helyzetükkel: elégedetlen tanító pedig nem igen igyekszik. (Vége köv) H. Kiss Kálmán. TÁRCA. A pápaság jövője. Laveleye Emil után. (Vége.) II. Az most már a kérdés, hogy a katholicus clerus püspökei vezetése alatt, nyiltan őszintén rálép-e erre az útra, kezébe veszi-e, mint az egyház első atyái tették, a munkások ügyét? Mintegy kitűnő katholicus iró Vogüé előre látja, fogunk-e látni csakugyan egyszer egy socialista pápát, ki mint azt már Manning biboros is tette, hadat izen a tőke zsarnokságának? Tudjuk, hogy némely buzgó protestáns exegeták szerint az apokaiypsis fenevadán ülő biborba öltözött asszonyi-állat nem egyéb, mint a pápaság, aki hogy uralkodjék a népeken és királyokon, magára teríti a socialismus vörös köpenyét és szövetkezik a radikális demokráciává!. Fia ennek az időnek el kell is jőni, az csak később -lesz. A pápaság mai nap a világ legabsolutabb autok"ratiája levén, hihető hogy a tekintély elvét mindaddig igénybe veendi, míg a királyok gyámolítása neki hasznára lehet. De azon a napon a mikor befolyása és kiváltságai a fejedelmektől semmit se várhatnak többé, rögtön visszafordul a néphez és fegyvert követel a demokrácia és socialismus számára. Azt azonban nem hiszem, hogy a katholicismus valaha egyetemes vallássá lehessen. Csak az első keresztyénségnek, a Jézus evangéliumának van ez a magasztos sors fentartva. xAzon a napon mikor Krisztus ezt mondta a samariai nőnek: Asszony! eljött az idő a midőn nem imádnak többé sem e hegyen se Jerusaletilben, hanem az igaz imádók imádni fogják az atyát lélekben és igazságban, az emberiség igaz vallása meg lett alapítva, az örök és egyetemes vallás minden nemzeti ragaszkodás nélkül, dogmatismus nélkül, hierarchia nélkül. A hegyi beszéd nem lesz tú haladott soha. Krisztus tanításaiban a dogmának és kultusznak kevés hely jutott. Isten szeretete, úgy fogalmazva, amint minden tökéletesség typusa, ember szeretet, jótékonyság ím ez az a miben tudománya összegezhető. Legyetek tökéletesek, mint