Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-06 / 27. szám

szerzőjét, hogy velők szóvitába elegyedjem. A kialudt szén ha nem éget is, de piszkolja azt, ki kezébe veszi. Csak azt jegyzem meg, hogy az én szememben katholicizmus és ultramontanizmus soha sem leend egy és ugyanaz; tanúságom a Beőthyek, Eötvösök, Deák Ferenczek, Horváth Mihályok szelleme. Ep azért az a lapocska sem a katholikus hit védelmezője, hanem az ultramontanizmus szemétdombja s valódi művelt s felvilágosodott ember annál büszkébb lehet, mennél több, saját mivoltukból kitépett szeméttel, piszokkal dobják meg a Vidorféle ekzisztenciák. Eperjes, 1890-ik julius 2-án. — Dr. Bartha Béla, eperjesi jogtanár. * A vértesaljai püspöki látogatás leírásához Feles líthr ól következő levelet vettünk: Nagyt. szerkesztő úr! A «Prot. egyházi és iskolai lap» legközelebbi *) számában Urhazi Lajos úr, méltóságos Szász Károly püspök úr vértesaljai egyházmegyei látogatásáról értekezvén, midőn a felcsúthi ev. ref. egyházról s különösen iskolájáról szól, a többek közt ezt mondja : «a felcsúthi iskolában 40 iskolás gyermek közül, jelen volt 12, minden osztályból az első fiú és leány, a többi a lelkész állítása szerint mezei munkával lévén elfoglalva, és hogy e tekintetben nyugtassa meg a lelkészt saját lelkiismerete.)) A tényállás pedig ez. Negyven iskolaköteles gyermek közül a folyó tanévben tényleg iskolába járt 32 gyermek. Ezek közül a tőpásztori látogatás alkalmával jelen volt 14 gyermek, kik között voltak nem csak elsők hanem az osztály harmad és nrgyed osztálzatú növendékei is. Én a püspöki látogatás napját megelőző vasárnap a szószékből felhívtam a szüléket, hogy gyermekeiket a kitűzött püspöki látogatás napján iskolába okvetlen felküldjék, majd május hó 2-án délután a községi bíróság megbízásom folytán, a szokásos dobolás mellett újólag felhívta a szüléket hogy köteleségüknek tartsák gyermekeiket iskolába küldeni, és hogy a 32 g/ermek közül 14 gyermek jelent csak meg a főpásztori látogatáson, arról én nem tehetek. — Hogy elmaradásuk oka részint a mezei elfoglaltatás, részint a ruházatbani szegénység volt, azt az általam ismeretes körülményeknél fogva sejtettem, de előre természetesen felőle egy növendéket sem kérdezhettem ki. A mondottakból kiderül a kérdéses tárgy sarkpontja, hogy t. i. a gyermekek távol maradásának én okozója nem voltam, s ebben a tekintetben lelkiismeretemmel teljesen tisztában vagyok, s egyszersmind kérem a tisztelt közönséget, ezen önigazolásomat becses figyelmére méltatni szíveskedjék. Itt emlékembe ötlik az 1848-iki dicső korszak egy eseménye. Egy keményen megvívot csata után a vezér a vörössapkás zászlóalj sora elé lépve így szólott. Fiaim! megérdemelnétek hogy mindnyájatokat tisztségre emeljelek, de hova lenne akkor az én vörössapkás zászlóaljam. — Mély tisztelettel maradtam Felcsúthon, 1890. junius 23-án nagyt. szerkesztő úrnak alázatos szolgája Szőllősy Pál, ev. reform, lelkész. * Tiszakerületi és kollégiumi bizottság Eperjesen. A bizottság f. évi julius i-én Zelenka Pál püspök és Radvány István esperességi felügyelő elnöklete alatt Csiskó János, Horváth Sándor, Farbaky József és Giauf Pál tagokból állott. A collégium részéről részt vettek Dr. Schmidt Gyula coll. felügyelő, Palugyay Gusztáv, Kubinyi Albert, dr. Tahy Mihály, Duka Róbert, Ivovácsy János, Bánó József, dr. Horváth Ödön, Hörk József, Ludmann Ottó, Flórián Jakab, Husz Ármin, Dr. Szlávik Mátyás és Mayer Endre. Elnök meleg szávakkal nyitotta meg az ülést s méltányolta a bizott*) Mult számunkba elkésve érkezett Szerk. ságnak fontos feladatát. Majd dr. Schmidt Gyula terjesztett elő egy felette érdekes történeti vázlatot, kimutatván azt, hogy a coll. pártfogósága 1868-tól e mai napig nem kevesebb, mint 82,150 frtnyi vagyont épnett be a coll. épületébe. Ezután dr. Horváth Ödön terjesztette elő azt a tervezetet, mely a coll. tanintézetek tanarainak meghallgatásával a bizottság előtt fekvő kérdés megoldására vonatkozólag általa készíttetett. A javaslatnak, mely 3 részből áll, t. i. 1) a coll. viszonya az egyházkerülethez, 2) a coll. tanintézeteinek egymáshoz való viszonya, 3) a jogakadémia, minden egyes pontja beható tárgyalás és megvitatás tárgyát képezte. A bizottság tárgyalásai az egész napot elfoglalták, s mondhatjuk, hogy e tárgyalások eredményeként oly javaslat lesz a bizottság által az egyházkerületi közgyűlés elé terjesztve, mely ha életbe lép : a collegiumra nézve egy egészen uj életnek fogja kiindulási pontját képezni. Terünk nem engedi, hogy e javaslattal e helyütt bővebben foglalkozzunk, s csupán annyit akarunk belőle kiemelni, hogy a coll. 4 tanintézetének egysége ujabban és határozottabban kimondatott, az egységes coll. kerületi jellege határozott kijelentést nyert, s ennek folytán az egyházkerület pártfogói jogainak gyakorlása uj és fontos szabályozást nyert; a collégium szavazati joga ez egyházkerületi gyűléseken kívántatik: a collegiumi pártfogóság kérdése szintén szabályoztatik; a coll. tanintézetek egymáshoz való viszonya szorosabbá tétetik; a jogakadémiának, mint hazai vallásfelekezetünk egyetlen ily nemű tanintézetének a fenntartása és tovább fejlesztése alapelvül mondatván ki : a tanárok fizetésének emelése javasoltatik s e tekintetben lépések tétetnek arra, hogy a folyton fejlődő derék tanintézet az egyházkerület és egyház-egyetem hathatós pártfogásában részesüljön s esetleg államsegélyt nyerjen. Délben dr. Schmidt Gyula felügyelőnél fényes banquette volt, melyen számos sikerült felköszöntő mondatott. (—h.) * A köznevelési és közoktatási szervezet reviziója. Jövő évben tartandó zsinatunkra már megkezdődtek az előmunkálatok. A zsinati előkészítő bizottság iskolaügyi albizottsága az alábbi megkeresést intézte a főtiszteletű püspök urakhoz: 750—1890. Főt. s Méltóságos Püspök úr ! Az egyetemes konvent f. évi április havában Budapesten tartott ülésein elhatározta, hogy 1891-ik évben Budapesten országos zsinat tartandó, s e végre ki is nevezte a zsinatelőkészitő bizottságot, mely a maga kebeléből kiküldött tisztelettel alólirt iskolai albizottságot azzal bizta meg, hogy a köznevelés és közoktatás szervezetét, melyet az 1881. évi debreceni zsinat alkotott, revizió alá vegye az országos középiskolai törvény nyel egybevesse és öszbangzásba hozatala, valamint általában a változott viszonyok követelte módosítása iránt véleményes javaslatot készítsen. E tekintetben bátorkodunk mint zsinatelőkészitő bizottság Méltóságodhoz fordulni és a végzendő munka lehető alkotmányos eljáráson nyugvó, alapos sikerének érdekében tisztelettel kérni, kegyeskedjék albizottságunkat egyházkerületének e dolog érdemére vonatkozó becses véleményével megajándékozni, nevezetesen: kegyeskedjék felhívni a saját egyházkerületében fennálló gyakorlat szerint, akár az egyházkerületi iskolai bizottságot, akár egyenkint az iskolákat, hogy a revizió alá veendő köznevelés és közoktatás szervezetére vonatkozólag véleményt nyilvánítsanak, eddigi tapasztalataik nyomán szükségesnek mutatkozó módösítandókra nézve észrevételeiket tegyék meg. Albizottságunk Méltóságod szives közbenjárásától reményli, hogy tekintélyes egyházkerülete elősegíti becses véleményezése által a magyarországi ev. ref. egyház iskolai főtörvé-