Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-06 / 27. szám

mint eddig mindig tartalmasabbá és változatosabbá lett, úgy ezután is tovább fog haladni az emelkedés utján. A jelen füzetre még visszatérünk, ez alkalommal csak röviden jelezzük tartalmát, t. Dr. Bartha Béla folytatja érdekes és tanulságos statisztikai tanulmányait a magyar protestantismusról. 2. «A prédikátor világnézete)) "Jóssá Zsigmondiéi. 3. Egy érdekes tanulmány a confirmatióról Mitrovics Gyulától. 4. «A XVII. századbeli chiliasmus történetéhez)) dr. Kvacsala Jánostol. 5. Csengey Gusztáv folytatja a Jób könyvéről írt tanulmányát. «Egy remek mű a héber irodalomból)) cím alatt. 6. «Az új pápás egyház és az új Olaszország)), Schneller Istvántól. — 7. «Csenkeszfai Poóts András élete», ifj. Mitrovics Gyulától. 8. Kenessey Dezső az egységes középiskoláról. 9. Dr. Szlávik Mátyás a legújabb katholikus reformmozgalomról értekezik. Többi rovatai : könyvismertetés, (dr. Schlauch Lőrincz püspök beszédei), misszió-ügy, irodalmi szemle ** Három Talizmán cím alatt megjelent a naprágyi újonnan választott lelkésznek, S. Szabó Józsefnek beköszöntő egyházi beszéde. Fiatal lelkésztársunk a itiult iskolai évben a karczagi gymnasiumnak volt tanára, s költői tehetségéről már meglehetős széles körben ismeretes, legközelebb is egy költemény füzete hagyta el a sajtót. Jelen egyházi beszéde is szép költői tehetségről tesz tanúságot. Ára 10 krajcár, tiszta jövedelme egy népkönyvtár felállítására fog fordíttatni. — K. I. ** Magyar tanítóképző. Májusi füzet. Rovatai : I. Tanítóképzés: Felhívás, melyben a képezdei tanárok közgvülését aug. 18—19-re tűzvén ki, az ott megvitandó tételeknek részletes tanulmányozására hívja fel a tanítóképző tanári testületeket; a kik még nem tagok, úgyszintén a tanítókat s tanfelügyelőket is a tanítóképző tanári egyesületbe lépésre hívják Péterffy S. elnök, Nagy L. titkár. Mire volna szükségünk ? cím alatt Nagy L. azt mondja, hogy össze kellene gyűjtenünk tanító és tanítónőképzőintézeteinkre vonatkozólag : az eddig megjelent összes évi értesítőket, tanulmányi terveket, rendeleteket, tankönyvek lajstromát és magukat a tankönyveket, rajzminta iskolákat, énekes könyveket, (a felekezetieket is), zene iskolákat, az egyes intézetekről kiadott, a tanítóképző tanárok által, vagy a tanítóképzésről irt műveket, történeti szempontból nevezetes okiratok, épülettervek másolatát. Mindezeknek tanítóképzésünk fejlesztése érdekében, több egyebekkel pl. a hazai és a szomszédos külföldi képezdék meglátogatásával együtt, nagy haszna lenne. Zajzon Dénes a Tanítoképésítő vizsgálatokról írván, óhajtja: 1) Az Írásbeli és fogalmazási képesség kitüntethetése és megitélhetése végett 2 paedagogiai dolgozat lenne készítendő: egyik otthon, (melynek megbirálására a bírálók 2 hetet kapnának) másik zárt helyen, melyre a képesítendő 4—5 órát kapna és legfermebb 2 ívet írna. 2) A szóbeli vizsgalat 19 targya közül csak az összes nevelés és oktatás tudományi tárgyakat, anyanyelvet s irodalmat, alkotmánytant összekötve a hazai történelemmel vennék fel. 3) A tanítási jártasság bemutatására legalabb is t — 1 félóráig tartó két tanítást kellene a jelöltnek tartani, még pedig egyúttal úgy, hogy egyúttal az osztatlan népiskola többi osztalyait is foglalkoztassa. 4) A magánvizsgálatot eltöröltetni kívánja. Jövőre csak azokat bocsátaná vizsgára, a kik tanítóképezdét végeztek, vagy évről-évre osztályvizsgálatokat tettek. Az osztályvizsgálatok alul csak az érettségi vizsgálatot tett egyének volnának fölmentendők. 5J A képesítő vizsgálaton az osztályozás jogával a tanárok és első sorban a szaktanár bírna. 6) A tanítóképezdét végzett IV-ed évesek azonnal tehetnének képesítő vizsgálatot. 7) Ez a vizsgalat augusztus utolsó felében tartatnék. 8) Az oklevélbe csak az átalános képesség foka íratnék be. Sok tekintetben helyes észrevételek. Ujfalussy Sándor a gyakorlóiskolákról ír. Olyan kis polémia-féle. Beér Ferencz a tanítóképezdei zenetanításról ir. Ez is afféle polémia. A tantervben (már tudniillik az államiban) csak a minimalis mennyiséget óhajtaná kijelölni. Kapi Gyula szintén a képezdei zeneoktatásról szólván, azt kívánja, hogy (az állami) tanítóképezdei növendékek a kántori és orgonistái teendőknek is meg tudjanak felelni. E végből arra kellene törekedni, hogy egy-egy tanítóképezdében mennél kevesebb felekezet legyen képviselve. Óratervet is ad. Péterffy Sándor zene-oktatásunk és «kántor képzésről)) szólva ismerteti: a) az állami tanítóképezdék idevonatkozó tantervét, aztán b) a debreceni ref. tanítóképezdét, c) a reichstátti bajor kir. tanítóképezde zene-tantervét. A segédtanárok ügye kultuszminiszterünk előtt cím alatt, Nagy László ezek fogadtatásáról ir. Majd a vall. közokt. minisztériumhoz beadott kérvények következnek. II. Népoktatásügy rovat alatt Miklós Gergely ((Néhány észrevételt tesz Somogyi G. Az egészséges népiskola cimű cikkére. Több tekintetben helyesli ennek nézeteit; de nem tudja kivenni világosan Somogyi cikkéből, mi legyen hát azaz egységes népiskola?! Szente József az «Árany-szabályról» mintalecke-szerű közleményt ir. III. Ismertetések rovat alatt Sztankó Béla folytatja a zenetanítás ismertetését a budai állami tanítóképezdében. Margitai József ismét a horvát-szlavón népoktatásról ir. Horvát-Szlavonországban a tanítók iskolája, illetve a tanítói érettségi vizsga elvégzése után 2 év múlva tanítóképesitő vizsgálatot kell tenni, vagy Zágrábban, vagy Eszéken. A képesítő bizottság tagjait a kormány nevezi ki 3 évre ; de a vallásfelekezetek is küldenek belé képviselőket. A vizsgálatot májusban s novemberben tartják. Vizsgát tehet a ki 2 évig mar tanító volt. A vizsgalat tárgya az összes népiskolai tantárgyak módszere : tehát iránya kizárólag gyakorlati. A jelöltek Írásbeli is szóbeli vizsgálatot tesznek. A jelöltekhez intézett kérdéseket jegyzőkönyvezik. A gyakorlati tanítást valamely nyilvános iskolánál tartják. Az osztályzatot szavazat-többséggel döntik el; de csak is vizsgálaton jelenlevők szavazhatnak; mert a bizottság tagjai albizottságokra is oszolhatnak. A ki felső nép vagy polgári iskolára van képesítve, ha elemi iskolában akar tanítani, külön vizsgálatot kell azon tárgyakból kiállania, a melyek nem tárgyai a felső népiskolai tan-képesítő vizsgálatnak. A magyarországi tanítói oklevél érvényét elismerik, ha a képezde és tananyaga az övékéhez hasonló, csupán a horvát vagy szerb nyelvből kell vizsgálatot tenni az illetőnek. Á horvát-szlavon praeparandisták gyakorlati kiképzése nem sokban különbözik a mieinktől. A horvát-szlavon népiskolák felett a felügyeletet gyakorolják: 1) a községi iskola-szék, 2) a járási hatóság, 3) a megyei hatóság, 4) országos kormány. A horvát tanítók országos hivatalnokok. A tanfelügyelőket a kormány nevezi ki azon néptanítók közül, kik legalább 10 évig működtek mint tanítók. Hatáskörükbe tartoznak az összes alsó és felső népiskolák, a tanítóképezdékre s gyakorló iskoláikra a kormány külön küldötte ügyel föl. A megyei közigazgatási bizottságnak számol a tanfelügyelő s ennek végzései ellen 24 óra alatt fölebbezhet stb. A többi rovatok: Irodalom. Könyvismertetések. Egyesületi élet. Levelezés. Közgyűlés előkészítése. Vegyesek. ** Egyetemes közoktatásügyi szemle. Szerkeszti dr. Jancsó Benedek. (Juníus 1.) 1) dr. Fialowski Lajos