Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-06-29 / 26. szám
Midőn a megyei bizottsági gyűléshez benyújtotta megtisztelő állásairól való lemondását, a megye alispánja mély sajnálata s részvéte kinyilvánítása után többek közt így nyilakozott felőle : «minden ismert polgári erények mintaképe gyanánt tündöklött előttünk.» Betegségének gyógyítása végett felkereste Gassteint, Mária völgyet, majd Stoósz éltető klímáját s a legközelebbi télen Arco enyhe éghajlatának jótékony hatása alatt keresett gyógyulást, de hasztalan. Május elején haza jött, megtörve, elgyengülve, körülvéve szerető rokonaitól mély vallásos nyugalommal s hittel viselte borzasztó kínjait, míg egy hirtelen jött szívszélhűdés jun. 17-én befejezte tevékeny, hasznos, nemes életét. Temetése a megyei közönség nagy részvéte mellett ment végbe. Testületek, intézetek s egyesek mintegy 54 koszorút helyeztek ravatalára. A megyei lapok gyászkeretben jelentek meg, a város közintézeti épületeiről s tornyairól fekete zászlók lobogtak s hirdették a közgyászt. Az igaz embernek emlékezete legyen áldott 1 E jellem emléke élni s hatni fog, és hatása, talán észrevétlenül is, működni fog, nem szűnik meg soha. Magyar ref. egyházunk örök fényű gyémántjai között fogja őrizni a Csider Károly nevét, szellemét s emlékezetét is, hogy a bekövetkezhető sötét napjai éjjelére kiöntse magába rejtett fényét. Dicsőült szellem! kit egy magasabb világ fénye vesz körül, küldj alá csak egy erény-sugárt a végtelen fényözönből, mely téged környez, hogy megvilágítva szegény életünk ösvényeit, téged követhessünk, nemes erényeiddel, nagy lelkednek minden kincsével szivünkbe zárhassunk. Mészáros József, beretkei ev. ref. lelkész. KÜLFÖLD. Külföldi apróságok. Protestáns szerzetes rend. Bizonyos, hogy a katholicismusnak egyik erősségét a különféle szerzetes rendek képezik. Belátván ezt az anglikán egyház egyik híres lelkésze, Farrar, a prot. egyházban is felakarja állítani a szerzetesi intézményt, melynek tagjai nőtlenségre és engedelmességre köteleznék magokat, s a lelkészeknek segítőiül alkalmaztatnának, kivált a népesebb egyházakban. A kath. szerzetesektől abban különböznének leginkább, hogy fogadásuk csupán feltételes és meghatározott időre szólló lenne. Egész életére senki sem köteleztetnék. A kath. szerzetes egész életére lemond szabad akaratáról; az anglikán szerzetes csak bizonyos időre, melynek elteltével viszanyeri minden jogát, teljes függetlenségét. Ez a terv valószínűleg megvalósul, mivel a conturbury-i értekezlet, az anglikán papság képviselete, magávéá tette Farrar indítványát s következő határozatot hozta: 1. Az egyház érdekében szükséges a szerzetesi intézmény felállítása. A szerzetesek, egyháziak és világiak, az egyház szolgálatára kötelezik magokat fizetés nélkül. 2. Magokat nőtlenségre, szegénységre és engedelmességre kötelezik. 3. Annak a kerületnek a püspöke alá helyeztetnek, melyben rendjök felállíttatott s csupán a kerület papságának kívánságára működhetnek. Idegen ízű ugyan a protestáns egyházban; de a mai viszafelé haladó korban, a katholicismus sokféle hadi tudománya ellen, nekünk is szükséges fegyvereink nemét és számát változtatni. * * Lám, az államok is igyekeznek rendszabályokat hozni a veszélyes elemek ellen. Oroszország is kidolgozta már a lengyelországi zsidók jogait megszorító törvényeket. Az uj törvény szerint, minden lengyel zsidó köteles öt év alatt eladni Lengyelországban levő birtokait s Oroszországban többé nem is szerezhetnek földet. * * Nálunk meg azt a törvényt sem tartják meg az állam érdekében, a mi még eltörölve sincs. A jezsuiták, a tiltó törvények ellenére, virágzásnak indulnak. Budapesten pompás templomot építenek. Kolozsvártt Nagy-Szombaton elnevelik az aristokratia gyermekeit, s olyan gyalázattal borítják Luthert, Kálvint és ezek utódait növendékeik előtt, a mi ezek sziveiben, ugyanazon állam polgárai között, elhidegülést, megvetést és türelmetlenséget eredményez. Egyszer egy kath. uri nő, a ki zárdában nevelkedett, sok figyelmeztetés és informatió után eljött templomunkba predikálásoinot meghallgatni, melynek fő tárgya épen a Krisztus volt; s midőn a templomból kijött, feleségemnek egész csudálkozva mondá : hát édesem ! ti is hisztek a Krisztusban ? Minő fogalmat csepegtettek az ő szivébe mirólunk a zárdában ? ! lehet képzelni. így van ez Németországban ; a hol szerintem még Bismarck derekát is megtörte a jezsuita fondorkodás, holott az ellenük hozott törvény még ott sincs visszavonva. De fegyverkeznek és sorakoznak is a magok módja szerint; azaz egyre-másra állítják fel az egyleteket és szerzeteket, melyeknek száma felül haladja a Kulturkampf előtti számot. Az előtt 8195 tagból állott ott az egyházi rend; ma 10,500; mely hadsereg egyedül és egyenesen a protestantismus elleni küzdésre van szerelve. * * * De azért ők ütnek lármát, ha a prot. egyház jogának megvédelmezéséböl valarpely megszorító törvény hozatik. Ez a jajgatás jellemzője minden mystikus állapotnak. A fösvény drágaságról s éhen hálásról panaszkodik. Szint így a pápaság is, mely örökké jajgat, hogy Rómában nem maradhat világi hatalmának megszűnte miatt. De azért nem megy ki onnan, hanem a legerősebb eszközökkei törekszik ottan maradhatását biztosítani. így p. 1870-ben csupán 5 papnevelő intézett volt ott; most van 41; szerzet volt 22, ma van 128; a községi iskolák elnyomására az 1870-ben volt 9 felekezeti iskolát felszaporította 108 ra. * * * így jajgatott az éhenhalás miatt az a schweizi asszony is, a kit közelebb a szó szoros értelmében megfagyva találtak szennyes vackán, melyben 100,000 francot találtak aranyban. * * * Schweiczról jut eszembe, hogy ott néhány év tized előtt eltöröltetett a halál büntetés ; ma pedig már néhány kantonban visszaállíttatott. így vagyunk minden feltétlen szabadsággal. Míg ki nem vívjuk: küzdünk érte; s ha kivívtuk, akkor látjuk, hogy az csak eszményképnek jó, de nem a gyakorlati életben. így járunk a szabad papválasztással is. Ezelőtt meg volt, de célszerűtlennek bizonyult; most van szabályozott választás, most meg ez nem kell sokaknak. De hát