Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-15 / 24. szám

volta miatt, ismét magasabb lesz. Az aláírási íveket junius hó végéig kérem egyenesen hozzám beküldeni. Kolozsvárt, 1890. május hó végén. — Felméri Lajos, m. kir. egyet, tanár. ** Szőnyi Béniámin és a hódmezővásárhelyiek 1717—1794 cím alatt becses tört. monográfia jelent meg Szeremley Samutól, H.-M.-Vásárhely tudós lelkészétől a Magyar Prot. írod. Társaság kiadásában. A szépen irt munkát, mely igen becses korrajz az alföldi reformátusok történetéből s a «Szentek Hégedüje» hírneves Írójának, Szőnyi Béniáminnak élet- és jellemrajza, nem sokára behatólag ismertetjük és méltányoljuk. Addig is felhívjuk rá olvasóink figyelmét s méltányló elismeréssel adózunk az írod. Társaság tevékeny titkárának, Kenessey Béla úrnak, ki a kiadványok közrebocsátásában ily dicséretes pontosságot fejt ki. A «splendid» kiállítású, 14 íves monografia a pártfogó, alapító és rendes tagok folyó évi illetményébe számíttatik be, de könyvárusi utón is kapható 1 frt 80 krért. ** Középiskoláink és a magyar Alföld cím alatt figyelemre méltó röpiratot irt Kardos Albert szentesi gimnáziumi tanár. Kiss Albert orsz. képviselőnek abból a képviselőházi felszólalásából indul ki, hogy a kormány a középiskolák elhelyezésekor a magyar vidékeket a vegyes ajkú vidékek kedveért rendszeresen elhanyagolja. E tételt bizonyítja Kardos meggyőző adatokkal. Az Alföld 3 m'llió magyarjának összesen csak 33 középiskolája van s ezeknek legtöbbje csonka Csanádmegyébe egyetlen középiskola sincs. Hazánkban 55 városnak van 15,000-nél több lakosa. Ezek közül 8-nak nincs középiskolája. Közülök 7 áz Alföldre esik, olyanok, mint Makó, Cegléd, Csongrád stb. Míg a felvidéken Privigyének (2900 lakos), Podolinnak (1500 lakos) van középiskolája. A 33 alföldi középiskolából 28 gimnázium: ezek közül az állam csak egyet tart fenn, a többit községek és felekezetek tartják fenn. Azért olyan dolog is előfordúl, hogy a félegyházi gimn. tanároknak 700 frtból, az állami fizetés minimumának feléből kell megélni. A magyar Alföld kulturális elhagyatottságát Kardos többféle okokból magyarázza. Az országos kormány nem igen támogatja az Alföldet, ennek ellenzéki és protestáns volta miatt, de különösen ferde közművelődési politikából. ((Közoktatási politikánk, mondja szerző nagy igazán — kezdettől fogva elébbvalónak tartotta s máig is elébbvalónak tartja az ország nemzetiségeit a magyar kulturának megnyerni, mint a tulajdonképeni magyarságot magasabb, igazán európai műveltség fokára juttatni.)) Ezzel szemben, Kardos valóságos bűnnek tartja a határszéli lakosság miatt az egy tömegben lakó magyarság művelődését alább szállítani. Az egész Alföldön csak egyetlen egy felsőbb leányiskola van. Ezenkívül fennáll két kereskedelmi középiskola és egy gazdasági tanintézet. A 71 tanítóképző intézet közül csak 7 van az Alföldön. Elvül kimondja, hogy a tiszta magyarságot kell kulturailag emelni, s nem a vegyesajkú vidékeket. A magyarság zömét kell első sorban a művelődés minden eszközével, főkép iskolákkal ellátni. De a magyar kormányok nem ezt teszik, hanem épp úgy cselekszenek, mint az abszolút korszak kormányai. E politika eredménye az, hogy a hazai müveit osztályban lassankint túlsúlyra vergődik az idegen elem a törzsökös magyarság rovására, mely sokkal nehezebben fér hozzá a műveltség forrásaihoz. Kiváltképen a lelkészikarnak és a tanügy férfiainak kellene tisztán a magyarságból kikerülniök; mert a szószékről és tanszékről elhangzó beszéd, ha idegenszerűségekkel van telve, egész nemzedékek magyaros nyelvérzékét megrontja. — A szépen és okosan megirt röpiratot melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Kapható Szentesen 10 krért szerzőnél vagy Sina Ferencz nyomdásznál. KÜLÖNFÉLÉK. Mindazon előfizetőinket, kiknek előfizetése az első félév végével lejár, tisztelettel kérjük, hogy azt megnjitani szíveskedjenek. Előfizetési ár félévre 4 frt 50 kr, negyedévre 2 frt 25 kr. Az előfizetési pénzek a kiadó-hivatalhoz (Budapest, Pipa utcza 23. sz.) cimzendők. * Lelkészjelölés. A pesti egyházmegyében fekvő sziget-monostori egyház lelkészi állomására f. hó 12-én Budapesten öt folyamodó közül következőket jelölte ki a kandidáló bizottság: Somodi József, Benedek Ede, ifj. Sípos Pál és Pap János helyettes illetőleg segéd lelkészeket. Az ötödik folyamodót kérvénye felszereletlensége miatt kellett mellőznie. * Az országos prot. árvaház igazgató választmánya f. hó 9-én látogatott ülést tartott báró Kochmeister Frigyes elnöklete alatt. A harmadfél óráig tartott ülésen tárgyalt sok apró ügy közül következőket emeljük ki. A volt árva-anya Feischerné helyére özv. Mácsik \ Gyuláné állíttatott be egyelőre egy esztendőre. Az árva-1 növendékek a nyári szünidőre Verőczére (Vácz mellett) telepíttetnek ki külön házban, hova az egész gondozó személyzet és háztartás kiköltözik. A régen vajúdó fiókárvaház kérdése is előbbre vitetett egy lépéssel, a menynyiben a választmány kebeléből bizottság küldetett ki, hogy a budaörsi országút mentén fekvő Hausner-féle házat és belsőséget (emeletes ház, 60 hold belsőséggel) ha alkalmasnak találja, az egyesület számára megvegye. Az üresedésben levő 15 helyre 48 folyamodvány érkezett, melyeknek átvizsgálására és javaslat-tételre Ballagi Mór elnöklete alatt bizottság küldetett ki. A f. évi közgyűlés elé terjesztendő jelentés meghallgatása, több rendbeli í vagyoni, s a naptári-ügy elintézése után az ülés véget ért. * A „Magyar Prot. írod. Társaság Evkönyve," melyet Kenessey Béla titkár szerkesztett, a napokban hagyta el a sajtót és küldetett el a társaság tagjainak. Az Évkönyvben közölve van Szász Károly elnöki megnyitó beszéde, Kenessey Béla titkári jelentése, a társaság tagjainak betűrendes névsora a) pártfogó, b) alapító, c) rendes, d) pártoló, a tisztikar és igazgató választmány névjegyzéke, végre kivonat a társaság alapszabályaiból. Az Évkönyvhöz rövid Felhivás van mellékelve a társaság tagjaihoz, hogy a nemes célú egyesületet tagok gyűjtése által támogatni szíveskedjenek. — A prot. irod. társaság ügyér, melyért Lapunk kezdettől fogva melegen érzett, mely a magasabb és egyetemesebb protestáns érdekek öntudatos harcosa, melegen ajánljuk tiszt, közönségünk tevékeny pártfogásába. Protestáns öntudatunk élesztésére és tartalmasabbá tételére soha sem volt nagyobb szükségünk, mint ma, midőn belülről a hiternyedés, kívülről az ultramontanismus sorvasztják hitéletünket, ócsárolják protestáns erényeinket, gyengítik egyházi és kulturális positionkat. A hitébresztésnek, az összetartás erősítésének s az egyháztársadalmi együttműködésnek első rendű organuma az írod. társaság, mely nemcsak kitűzött szép hivatásáért, de eddig kifejtett buzgó és sikeres tevékenységeért is méltán megérdemli minden hű protestáns ember támogatását. Áz Évkönyvben közölt névsora a tagoknak, kilencszáz névvel, diszes jegyzéke protestáns közönségünk egy részé-