Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-08 / 23. szám

küzdelmet meggátolhatják ugyan egy ideig a felekezetiség hatalmának türelmetlen cégéres szózatai, az idők s a szűkkeblű felekezeti elfogultság fogalmai és mostoha viszonyai, de végkép soha el nem nyomhatják, mert az igazi elveken, a férfias komoly meggyőződésen, őszinte nyíltságon s a szellemi és lelkiismereti szabadságon alapuló elvi küzdelem már önmagában is bírja áldásos jutalmát, boldogító következményeit s a jövőnek biztos zálogát! Természetes, hogy magasabb elvi álláspont, tudományos műveltség, s igazán nagy philosophiai képzettség kell ahhoz: ((bármi tárgyról leplezetlenül, az egyéni nézetet, a rectius igazságot kimondani a nélkül, hogy bármi disciplináris eljárástól, vagy censurától, vagy anathemától tartanunk kellene»; s másrészt nagy ((tehetség)) is kell ahhoz: ccily igazságot egykedvűen, felháborodás nélkül meghallgatni s fontolóra venni.» Trefortnak eme szavakban nyilatkozó nemes felfogása nekünk protestánsoknak is mintegy azt az utasítást adja: kevesebbet «a confessionális fogalmak és felfogások keretéből!)) s többet ama magasabb ((philosophiai szellemből, mely nélkül nincs tudomány, nincs szabadság!)) ((Mindeneket megvizsgáljatok és a mi jó, azt megtartsátok)) — mondja az irás. Dr. Szlávik Mátyás. ISKOLAÜGY. Az országos református tanító-gyülés előkészítése. Az országos ev. ref. tanító-gyűlést szervező bizottság május 28—29-én tartotta gyűlését H.-M.-Vásárhelyen. Május 27-én a d. u. vonattal az utolsó bizottsági tagok is megérkezvén, 8 órakor a szervező bizottság előértekezletet tartott a gimnázium dísztermében, megállapítván a tanácskozás, tárgyalás és a hozzá-szólás módozatait. Utánna ismerkedési estély volt. 28-án a bizottság és a helybeli tanító-testülettagjai 7 órakor istenitiszteleten voltak az «új templomban.)) Éz alkalommal Szeremlei S. lelkész úr alkalmi bibliai magyarázatot tartott, alapul vévén Pál apostol Thessalon. irt I-ső lev. V : 12—13 verseit. A helybeli ev. ref. tanítók énekkara «Világnak bölcs atyja» — ((Áldások Istene)) cimu darabot énekelte. Ez istenitisztelet egészben véve, oly lélek emelő volt, hogy az előkészítette, lelkesítette a tanítókat nemes céljuknak kivitelére. 9 és félóráig az egyházi és világi elöljáróság fejeinél tisztelgett egy küldöttség, meghíván őket a gyűlésre. A gyűlést Józsa Pál elnök egy emelkedett és fenkölt szellemű beszéddel nyitotta meg, utánna Karancsi D. lelkész és Kristó L. polgármester urak üdvözölték lelkes beszédben a tanítókat, mint az egyház és község vendégeit, áldást kívánván munkájokra. A tanácskozás tárgyai voltak 28-án: 1. Vallás-erkölcsi képzés s annak eszközei, előadó Szalóki Dániel. Fejtegetései, érvelései oly meggyőzők voltak, hogy előadását lelkes éljenzés kisérte s valóban megérdemelné e munka, hogy azt minden szüle, tanító, egyházi és világi előljáró figyelme tárgyává tegye, hogy így amaz elvek minél szélesebb körben ismeretesek legyenek. 2. Az ev. ref. népiskolák tanterve, előadó: Vadai József. Az öt ev. ref. egyházkerület tanterveinek összehasonlítása, boncolgatása s az általános elvek megállapítása és proponálása valóban sok fáradtságot és tanulmányozást igényelt, mit a fiatal lelkes előadó úgy látszik nem is kiméit. Teljes lett volna előadása s a cél elérését még biztosabbá tette volna, ha egy tantervtervezetet is állított volna össze. E két tétel letárgyalásakor 2 óra levén, az egész testület és vendégek közebédre mentek. 29-én reggel 8 órakor a gyűlés ismét megkezdődött. 3. Az ev. ref. népiskolák administrációja, előadó Simon K. 4. Az ev. ref. tanítók jogi helyzete az egyházi önkormányzatban, előadó Sinka L. Mindkét tárgy egész összegében — a felsőbb képviseltetés kivételével — benfoglaltatik a dunamelléki egyházkerület ((Népiskolai szabályjavaslat)) tervezetben, mit a nagykőrösi tanítóképezde tanárkara állított össze a zsinati és köznevelési törvények keretén belől. Az előadók javaslatának alapelve az, hogy mindenütt, hol népiskoláról és tanítóról van szó, képviselve legyen a tanító-testülett Mindkét tárgy, mely a tanítók legtöbbször hangoztatots kívánságát tolmácsolja, oly nyugodtan, higgadtan és tárgyilagosan, mondhatni, az egyház és iskola s annak vezetői, a lelkészek, iránt oly melegséggel és szeretettel tárgyaltatott, hogy szinte kérdezzük : hogy az egyházért, iskoláért oly lelkesülő s annak vezetőivel ezek fejlesztésében is teljes összhangban működni vágyó és igyekező tényezője az egyházi és iskolai életnek — a tanítók — mégis miért nem kapták meg már eddig is az elismerés eme megérdemelt jutalmát? No de, a mi késik, nem múlik. Az előre haladt idő folytán a gyűlés felfüggesztetvén, d. u. 2 órakor ismét újra megkezdődtek a tárgyalások. 5. Az ev. ref. tanítók* anyagi helyzete. Végh J. előadó helyett Kiss Sándor vezette be a tárgyalást. Még a méltányosság korlátai közé szorított eme kívánalmak — miket az előadó hangoztatott — is, sajnos, hogy csakis a saját véréből táplálkozható ev. ref. egyház anyagi viszonyainak javulása fokozatához mérten valósulhatnak meg valaha. Ha nekünk is volnának alapítványaink, mint vannak odaát! 6. Szak-közlönyül a mostani ((Protestáns Néptanítót* fogadták el, egy szak- és felügyelő-bizottság vezetése alatt. 7. A méltóságos zsinathoz küldendő kérvényben a fent tárgyalt s odatartozó ügyek elfogadása és törvénybe iktatása kérelmeztetik. 8. Végül egy indítvány tárgyaltatott, melyben a mélt. zsinat és egyházkerületek felkéretnek, hogy egyházkerületekként ev. reform, tanítónő, vagy pedig feles számban óvónőképezdék állíttassanak fel. Ez indítvány megokolásában felhozatott, hogy ez intézetek egyikének, vagy másikának felállítása legközvetlenebb érdeke a magyar ev. ref. egyháznak, azután az elemi leány népiskolának s a már törvényhozásilag rendezendő ovodának. Sajnos, hogy nincsenek ily nemű ev. ref. nőnevelő intézeteink s így leányaink egy nagy része más felekezet ily nemű intézetében tanul. Á ki figyelemmel kiséri az egyházi élet mozzanatait, az apácai nevelés ellensúlyozására aligha itt nincs már a 12-dik óra az intézkedésre, különösen akkor, mikor látjuk, hogy az