Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-01 / 22. szám

a komoly aktushoz méltó szép beszédet mondott az oltárról. ((Ellentétes s mégis összetartozó hangulatban)) — úgymond — ültünk tegnap gyászünnepet, mely a mult emlékezete, s ((iilünk ma örömünnepet uj reményekkel sziveinkben.)) cdsmeri Zelenka nemes szívét s buzgóságát az egyház közügyei körül,» épazért intés és tanács alakjában kiemeli, hogy legyen hű a tudományban és hü a nyájhoz, a mely ellen, mint Izrael ellen máris fegyverkezik az uralomvágyó Góliáth. Hatalmas és szép eszmékben és ev. prot. elvekben gazdag beszédét püspöki áldásával végezte be, a melyet az összes esperesek kézrátétele követett. Az oltár előtt a püspök jobbján Sztéhlő y., balján pedig Farbahy F. egyházker. főjegyző állott, a kinek a tiszakerületi rendezetből fölolvasott szavai után mondotta el Zelenka püspöki esküjét. Az egyházkerülettel ilymódon az Úr oltára előtt kötött püspöki frigyet a vegyes kar éneke fejezte be. A midőn Karsay Zelenkát a tiszakerület püspökének jelentette ki, riadó éjjenekkel fogadta a közönség megerősítő és áldó püspöki szózatát. A szorosan véve egyházi aktusok után Péchy Tamás átadta a zöld asztalnál a ker. iratokat s a püspöki pecsétet, s fölkérte, hogy elnöki székét foglalja el. Feszült figyelemmel várta a közönség a püspöki székfoglalót, a melynek elvi kijelentései a mily őszinték, épolyan magvasak is valának. Riadó éljenzésekkel fogadott, és egyházi és iskolai ügyeinket híven föltüntető nyilt és tartalmas programmját Lapunk más helyén közöljük egész terjedelemben. Osztatlan tetszéssel találkozott ama kijelentése, hogy csak kifelé lesz püspök, befelé pedig superintendens, piimus inter pares. A székfoglalóra Péchy Tamás felelt pontról-pontra, s elsőnek üdvözölte az uj püspököt. Megható volt az a jelenet, a midőn Péchy uj elnöktársát az együttes működésre buzdította és élénk viszhangra találtak ama szavai, hogy a székfoglalóból lehet következtetni, hogy a püspökválasztás olyan volt, a milyennek épen lennie kellett, s hogy nagy megnyugvással és reménynyel nézhet a kerület jövője elé. Úgy Karsay, mint Zelenka püspökök beszédei a jegyzőkönyvben megörökíttetni és kinyomattatni határoztattak. Legyen szabad reméllenünk, hogy együttes füzetben jelennek meg. Végül Péchy indítványára köszönetet mondott a gyűlés Karsay és Sz eb erényi püspököknek, Prónay, Radó és Fabinyi felügyelőknek, az idegen kerületből jött képviselőknek, s a nagyszámú tiszaker. követeknek. A f. évi rendes ker. gyűlés Jolsván auguszt. 27. és következő napján fog megtartani. Czékus özvegyének nyugdíjaztatása ügyében a ker. nyugdíjintézeti bizottság és számvevőség a rendes kerületi gyűlésen tárgyalandó tervezet elkészítésével bízatott meg. A gyűlést Péchy Tamás Zelenka éltetésével zárta be, mire a tisztelgések hosszú sorozata következett. Déli 2 órakor a miskolczi ev. egyház költségén díszebéd tartatott a Dresdner-féle szálló dísztermében, mely alkalmmal a tósztok árjára is áttérve Péchy a királyt, Szentiványi Árpád Zelenka püspököt, Radvánszky Karsayt, Prónay báró Vay Miklóst és Kun Bertalant, Zelenka Prónay bárót, Faibaky J. Péchy Tamást, dr. Markó Sándor dr. Szeberényi Gusztáv püspököt, Glauf Pál Csáky minisztert, Ujágh K. a közös hadsereget s annak jelen volt rendjeles generálisát, dr. Szeberényi E. püspök a miskolczi egyházat s annak lángbuzgalmú tagját Radvány esperes, felügyelőt stb. éltette. A bankettet a legkedélyesebbek és legfesztelenebbek közé lehet soroznunk, a melyért egyházunk és lapunk nevében is forró köszönetet mond a rendező-bizottság áldozatkész tagjainak. Lapunknak Zelenka püspökkel szemben egy szives kivánata és őszinte kérelme van. Legyen jeles programmja értelmében buzgó támogatója a szükségesekben való egységnek, az egyesült protestáns törekvéseknek, támogassa fejleszsze és ápolja protestáns leik ünk egyesült kettős gyermekét, lapunkat s a jó úton lévő Protestáns Szemlét. Azt keresse, a mi egyesít, s ne azt, a mi elkülönít, hiszen ebbeli missziói törekvésünk elvileg és történetileg is beigazolva van. Lapunk nevében is szívből kívánjuk : Isten áldja s vezérelje teendőkben gazdag főpásztori működését és éltesse, «a jövő emberét,» mint mondani szokás, az emberi élet legvégsőbb határáig, gazdagon gyümölcsöztetve buzgó és önzetlen fáradozásait az egyházi és iskolai élet organismusának összes ágaiban! Vivát, floreat, crescat districtus tibiscanus ! Miskolcz, 1890. május 28-án. Dr. Szlávik Mátyás. A szlavóniai egyházi és iskolai életből. Ötvenéves lelkészi jubileum, koronás arany érdemkereszt. Mult év nyarán említette először kiérdemült alesperesünk, a pár évvel ezelőtt szemevilágát vesztett Kelecsényi Mihály szentlászlói lelkész, hogy néhány nap múlva 50 éve lesz annak, hogy az Úr szőílőjének munkása s e napot szeretné lelkésztársai társaságában eltölteni, mert hát, monda, illik a régi dolgokról is megemlékezni. Körébe is gyülekeztünk s mi több, ott volt szellemileg, levél utján Szász Károly püspök urunk is, nem csak, hanem érdemeit méltányolva megtette jelentését O felségénél a királynál is az 50 éves hűw

szolgálatról, minek kedves eredménye az lett, hogy O felsége a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki azt, ki számos évei alatt úgy is elég kereszteket hordozott. A magas ajándék e hó elején érkezett meg a verőcemegyei főispánhoz, ki az érdemjel átadásában sürgősen intézkedvén f. hó 15-én, Áldozócsütörtökön eszékjárási szolgabíró tekint. Blaskovics úr által szép ünnepélylyel a kiérdemült mellére tűzette azt. Az ünnepély az áldozócsütörtöki istenitisztelettel kezdődött, a mikor a prédikálást tiszt. Kármán Lajos haraszti segédlelkész végezte. Ez után maga az ünneplő lelkész végezte a maga által tanított gyermekekkel a confirmatiót, oly ritka eredménynyel, melyet csak az végezhet így, ki mintegy hattyú dalául a legszebb munkáját akarta bemutatni. Általános meghatottság vett erőt a kebleken, midőn egy fiú a confirmandusok közül odavezette a világtalan ősz lelkészt az urasztalához, hogy őket elbocsássa s megáldja az életútjára s fénylőfáklyául kezökbe adja az evangyéliumot... A konfirmáltak éneke s imája után a korona képviselője, tek. Bíaskovits úr vette át a szót, horvát nyelven igen szép szavak s tanulságos beszéd után feltűzte a koronás arany érdemkeresztet az ünneplő mellére, mit az ünnepelt meghatottan fogadott el, s magyarul megköszönte O felsége kegyelmét s éltette az uralkodót, mire a templom előtt felállított zenekar rákezdte a ccCsászár hymnust», a mit a közönség fennállva hallgatott. Ezek után felszólíttatván Ku'ifay Elek tordincei lelkész, hogy a magyar nyelvű egyházközséget magyar nyelven is értesítse az ünnepély jelentőségéről, hatásos beszédben mutatott rá Kelecsényi lelkész érdemeire, s a korona képviselőjének beszédét híven tolmácsolva, felszólalását így végezte : ((Örül az alkalomnak, mint monda, hogy egy igen érdemes férfiúnak, nt. Kelecsényi Mihály úrnak 50 éves hű hivataloskodása után mellére tűzhette felséges kirá—