Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-12 / 2. szám

ismertetése. A gőz, pára, köd, felhő, eső, harmat, dér, hó és jégeső. A hang. Számtanítás kezdete i — io-ig ter­jedő számkörben. Győrvidékének ismertetése. Gyakorlati leckék a faiskolákban. A mérges növények. — Figye­lemre, sőt elismerésreméltó jelensége e munkácska a győr­vidéki tanító-egyesület tagjai munkásságának. Az egész füzetet pályadíjnyertes gyakorlati leckék töltik be, me­lyek gyakorlati tapintattal vannak tárgyalva. A nyoma­tás tiszta, a kiállítás igen csinos. Ára a nagy nyolcad­rétű, hat ívből álló, csinos szines borítékban kiállított füzetnek 40 kr. Előfizethetni Veninger Ernő képezdei igazgatónál Győrött. ** A Gyámintézet. A magyarhoni egyetemes evang. egyházi gyámintézet közlönyének legközelebb mult száma Bognár Endre lovászpatonai lelkész szerkesztésében egész terjedelmében hozza a Gyámintézet 1889. szept. 21.— 23-ik napján Liptó-Szent-Mildóson tartott közgyűlésé­nek jegyzőkönyvét, melyet igen érdekessé tesz Zelenka Pál elnök eszmegazdag jelentése. A Gyámintézet éven­ként háromszor jelen meg. Előfizetési ára a gyám­intézet javára fizetett tetszés szerinti összeg. Szívesen hívjuk fel reá olvasóink jóakaratú figyelmét. ** Széchenyiről és Deákról. Ünnepi beszéd el­mondta Fenyvessy Ftrencz országgy. képviselő Veszprém­vármegye 1889. dec. i-én tartott díszközgyűlésén Széche­nyi István gr. és Deák Ferencz arcképeinek leleplezése alkalmával. A történeti visszaemlékezése ben érdekes, az irályában és hangulatában emelkedett szónoki beszédet ajánljuk az olvasók megérdemlett figyelmébe. Ára? ** Vallásoktatás, kérdésekben és feleletekben evang. konfirmandusok számára. Irta Bclohorszky Gábor ev. lel­kész és főesperes. A 36 lapra terjedő kis 8° rétű könyv a Bevezetésben ez evangyéliumi keresztyén egyházról, az evangyéliumi keresztyén hitről és az evangyéliumi keresz­tyén kegyelmi eszközökről szóló részekben adja az álta­lános keresztyén és az ág. hitv. evang. hit- és erkölcstan legfőbb tételeinek foglalatát. A részletes és alapos vallá­sos oktatást már előfeltételezi s a lehető legkompen­diozusabban foglalja össze a hit- és erkölcstani gondo­latokat, melyeket úgy a theologiai felfogásban, mint külsőképen stylistikailag is bizonyos magasabb színvona­lon tárgyal és pedig úgy ann) ira, hogy egyfelől mára növendéknek igen jó vallási előképzettséggel kell bírni, másfelől meg igen jó katechetának kell ez anyagot kezelnie, hogy e magasabb légkörben mozogva a tiszta aetherből táplálékot tudjon venni és adni. Annyiban nehezebb a növendéknek is, a katechizálónak is fel­adata e kis kátéval, a mennyiben a kérdések egy része között semmi benső szerves összefüggés nincs. A kérdé­sek egymásutánja nem az előre haladó gondolatok természetes, egy ugyazon nyomon menő előbbvitele, hanem a gyorsan siető katechetának zaklató examiná­lása, a melylyel minél hamarább a főbb, a lényegesebb tárgyakhoz igyekszik. A kérdéseknek e jellege különösen a Bevezetésben van meg. így pl. mennyivel termé­szetesebben száll a Nagy Péter konfirmációi kátéja, vagy a mi kis Polgár-féle, u. n. kecskeméti káténk e kérdésre: Mi a vallás? mint B. könyve, mely azonban meg az ezen kérdésre adott feleletben múlja felül az említetteket, melyek még a régi Budens-féle meghatáro­zást fogadják el. Vagy másutt: a n. kérdés semmi szerves összefüggésben nincs az előzőkkel és helye mindenesetre a 6. kérdés előtt volna s úgy következ­hetnének utána a 12. stb. kérdések, majd a mostani 7. kérdés és a többiek. így meglett volna a természetes emelkedés és összefüggés. Jobb a gondolatok egymás­utánja a többi részekben. A váltanok igen jól vannak csoportosítva s elég élesen ki vannak domborítva; csak maga a „váltan" kifejezés ellen van kifogásom egy gyermekeknek szánt könyvben. Nehézkessé teszi a keze­lést, ha magát a kérdést kell legelső sorban felboncolva megmagyarázni (35. k.). Konfirmációnál már alig eléged­hetünk meg azzal a majdnem semmit mondó felelettel, mint itt a 46. kérdésre : «Szükséges-e Isten létét bizonyí­tani ?» a 21. lapon szerző a gyermekekkel adat. Ily felelet mellett nem tud majd a kétkedés ostromlásának ellene állana s aligha lesz nála egészen öntudatossá a vallás alapigazsága ; pedig a konfimáció oktatásnak egyes­egyedüli célja épen az, hogy az egész hit- és erkölcsi életet minden ízében a lehetőleg öntudatossá tegyük a serdülő nemzedékben, hogy még mikor inegvénheszik is, el ne hagyja azt. Szabatosan kellett volna meghatá­rozni a «szentségek» fogalmát, feltüntetve azt a három jellegző sajátságot, mely valamely vallásos cselekményt sacramentummá tesz, mert csak e szabatosság mellett érthetik meg a növendékek, hogy miért van a protes­tánsoknak csak két és nem hét sacramentuma. Valamint a «szentségek» tárgyalásánál egyáltalában nem is lett volna szabad elhagyni e szentségek jelentésének és jelentőségének magyarázatát, "közelebbi fejtegetését, a mit ugyan megtehet az ügyes katecheta, de maguk a dolgok oly fontosak, hogy az azok felől való beszél­getést nem lehet és nem szabad csak röpke szóra és a könnyen feledő emlékezetre bízni, hanem fel kell venni a könyvbe és jól megtanultatni a részletes magyarázás után. Ismételjük, hogy az egész munkácska nagyon kompediózus s igen jó katechetát előfeltételez. Stylusa ! is emelkedettebb, semhogy gyermekies, népies tudna lenni. Ajánljuk a művet az érdeklődők szíves figyelmébe. Ára 20 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. A mezőföldi egyházmegyében j üresedésben volt két tanácsbirói székre egyházi részről ; Racz Géza moóri lelkész, világi részről Pálffy Károly székesfehérvári ügyvéd választattak meg a gyülekezetek j szavazatával. Mindkettőben jeles erőket nyert az egyház­j megye tisztikara. Gratulálunk. — Az ó-budai evang. egy­ház a Hunfalvy János halálával megüresedett felügyelői 1 állásra Muttnyánszky Ádám kir. járásbirót, a gondnoki állásra pedig Knarr Lajos jószágigazgatósági titkárt vá­lasztotta meg. — A rimaszombati egyház derék gond­noka (ki egyszersmind agömöri egyházmegyének is gond­noka) huzamosabb idő óta tartó betegeskedése miatt állásá­ról lemondván, helyébe egyhangúlag Baksay István főgym­nasiumi tanárt választották meg az egyházközség tagjai. — Báró Bánffy Miklós, az erdélyi egyházkerületnek egyik főgondnoka a Kolozsvárit felállítandó theol. fakultás javára 500 frtos alapítványt tett papir-járadékban. * Lelkész választások. A mező-berényi egyház lelkészi állomására egyhangúlag Illés Endre debreceni segédlelkész választatott meg, kinek képzettségére, mun­kaerejére és ügyességére egy gyülekezet felzaklatott béké jének helyreállítása várakozik. Adja Isten hozzá az ő segitő kegyelmét! — Berzétei lelkészszé Kolos István náprágyi lelkészt választották a gyülekezet tagjai. Ez is fontos positio, s mint irják, arra való embert kapott. Segítse Isten a nehéz munkában! — Bodrogkeresztúrra Hubay József nyíregyházi segédlelkész választatott meg. — Egyházmaróthon Schultz Sámuel szuhányi lelkész választatott az evang. gyülekezet lelkészévé.

Next

/
Thumbnails
Contents