Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-27 / 17. szám

az eddigi ccelforgácsolási rendszer»-rel szemben, különösen azt emelve ki, hogy a tőkés segélyezést már most folyamatba kell tenni. — Molnár Béla a javaslat eszméjét helyesli s ezért azon módozatot ajánlja, hogy az egyházkerületek a közalap jövedelméből segítsenek fel 5—6 egyházat, de azt azután segítsék fel úgy, hogy többé ne folyamodjon segélyért. De mivel e kérdést még nem látja kellőleg előkészítve, s ilyen nagyobb segélyekre a közalap még nincs eléggé megerősödve, az egész ügyet a zsinat elé kéri terjeszteni. A szónokok sorát Szász Károly püspök zárta be, s részéről abban látja a közönségnek a közalaptól való idegenkedését, hogy csak pillanatnyi szükségeken segít. Előtte az a cél áll, hogy ne legyen egy lelkész sem, aki a kenyerét, csapások dacára is, meg ne találja jövedelmében. A munkálatot nyugodtan el lehet fogadni, a kerületek is elfogadták, mit többek között az is bizonyít, hogy a statisztikai táblázatokat betöltötték. Pártolja a hármas bizottság javaslatát. Ezzel az ülés pontban 2 órakor véget ért. Az április 20-iki ülésben (elnökök Kun Bertalan és b. Vay Miklós) szintén a hármas bizottság javaslata fölött folyt az általános vita. A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után Mocsáry Lojos szólalt fel, eltérést mutatva ki a tavalyi konvent határozata és a hármas bizottság munkálatának azon része között, mely a tőkék összes kamatjainak kiosztását javasolja. Az ügyet nem látja kellőleg előkészítve, homályos és kidolgozatlan még az egész tervezet, s kijelenti, hogy a Kovács Albert-féle indítványhoz járul, kérve az ügynek a zsinatig való elhalasztását — Papp Gábor püspök kifejezi abbeli óhaját, hogy a segélyezésben új módszer állapít— tassék meg, mert az összegnek ily apró részekre való szétforgácsolása nem célirányos; de ellene van annak, hogy ily elsietve, kellő megérlelés nélkül történjék intézkedés ily rendkívül fontos kérdésben. Miután egyházkerülete sem fogadta el, az elhalasztási indítványt pártolja. — Ráday Gedeon a tőkés segélyezés elvének barátja, de ellenzi azt, hogy a kerületek hozzájárulása nélkül ily fontos rendszer-változtatást tegyen a konvent. Voltakép csak két kerület fogadta el a javaslatot, felszerelt kérvényeket csak az erdélyi hozott. De ellenzi az ügynek a zsinatig való elhalasztását is, s azt a kerületek meghallgatása után csak a jövő évi konvetre kéri áttenni. Tisza Kálmán Mocsáry beszédére reflektál, s kimutatja, hogy az 1889-ki határozat elvileg elfogadta a tőkéssegélyezést, s hogy a bizottság tévedett volna, ha azt nem ismeri el. Csonka Ferenc szerint nem szabad a segélyezés forrását az egyházak többségére nézve 32 évig elzárni csak azért, hogy a kisebbség úgy a hogy fölsegíttessék. Szegények mindig lesznek közöttünk, sőt fájdalom, némely vidékeken (pl. a Balatonmellékén) rohamosan szegényednek gyülekezeteink. Mit adunk majd ezeknek, ha jövedelmeinket néhány mostani szegényünknek 32 évre lekötjük ? Pártolja az elhalasztási indítványt. Fejes I. kijelenti, hogy ő volt, aki az 1885-iki konventet felszólította, hogy állapítsa meg a segélyezés módozatját, mert látta, hogy a konvent alapos rendszabályokat hozott ugyan, de a végrehajtó bizottság a rendszabályoktól eltért; sőt a törvény célját megsértette, mert ki van mondva a törvényben, hogy az elhagyatott egyházaknak nem apró segélyt tartozik adni, hanem köteles azokat fölsegíteni. Kovács A. azon kimutatása, hogy a közalap jövedelme évről-évre apad, csak azt mutatja, hogy az eddigi segélyezési módszer helytelen volt. Á hármas bizottság javaslatára szavaz. Szász Károly püspök védelmére kel a végrehajtó bizottságnak. Tévedni, tévedhetett az, de miután működését s annak eredményét mindig beterjesztette a konventnek s ez azt elfogadta, ettől kezdve már a konvent ügye. Nem a végrehajtó bizottságban, hanem a rendszerben van a hiba, melyet most gyökeresen fog orvosolni a tőkés segélyezés életbe léptetése. Hozzászólottak még a kérdéshez Kerkapoly Károly, ki a tőkés segélyezést pártolta, Vályi Lajos és Szeremlei József esperesek, kifejezve aggodalmukat nem annyira az eszme felett, mint inkább a korai, elsietett s az egyházkerületek által kellően még meg nem vitatott éleibe léptetési módozatok felett, melyeket ha a papság fölsegített kisebb fele örömmel, de a 32 évig várakozni kénytelen nagyobbik fele visszatetszéssel fogad. Szeremlei azt is kifejezte, hogy kerülete, a tiszántúli, reservált e kérdésben s ő ez által kötve érzi magát. Be kellene várnunk azt az időt, mikor oda erősödik közalapunk, hogy szegényeinknek többségét fölsegíthetjük. Az általános vita végén Szász Béla bizottsági előadó és Kovács Albert mint ellen-indítványttevő tartották meg polemikus zárbeszédeiket, melyekben a szemközt álló felfogások élesen kidomborultak. Kovács Albert zárbeszédében nem foglalkozik magával a tőkesegély elvi szempontjával, hanem csak az elhalasztás kérdésére szorítkozik. Az elhalasztást szükségessé teszi először az, hogy a terv még nincs kellőleg előkészítve, még az itt szükséges legegyszerűbb arithmetikai kiszámítások sincsenek elkészítve. Az egész terv arra van alapítva, hogy másfél percent 32 év alatt törleszti a tőkét. Erre szóló tegnap megjegyezte, hogy egy percent is törleszti, a mire most Szász Béla előadó azt mondá, hogy ez nem áll, s ezt Kovács csak a gyengébbek kedvéért mondta. «No hát én ezzel szemben újból azt állítom, hogy ötös kamatozás mellett egy percentből 32 év alatt száz percent lesz, s bátor vagyok Kerkápolyi ő exellentiájához, a ki ért az eféle számításokhoz, azon egyenes kérdést intézni, hogy igaz-e ez ? (Kerkápolyi „Igaz") Tehát van már egy jó tanúm az állításom mellett. Es mégis, ennek dacára sem erősködöm mellette, hogy igaz, hanem inkább kételkedem ebben is, abban is, s felkérem az előadó urat, hogy az aktái közül vegye elő azt a törlesztési táblázatot, a mely megmutatja, hogy mi az igaz ? Ha én ezen ügynek előadója volnék kötelességemnek tartottam volna, hogy egy kész és pontos törlesztési táblázatot mutassak be a konventnek, a mely kizárjon minden ilyen vitát; de azt merem állítni és fogadni is tudok rá, hogy az előadó úr nem képes egy ilyen táblázatot bemutatni. (Szász Béla előadó: Hiszen csak képes volnék egy táblázatot csinálni?) Semmi kétségem nincs benne, hogy képes volna az előadó úr; de a felől meg épen bizonyos vagyok, hogy se maga nem csinált se a más által készítettet nem nézte meg, különben nem tette volna mai állítását. Hát ha valaki a másfél percentet azzal támadná meg, hogy igen kevés, s e mellett kockáztatva van a tőke, mivel tudná az előadó úr megnyugtatni ? íme t. konvent, ilyen alapos kiszámításokon épült fel az a terv, a melynek alapján most a t. konvent egy fél millió forintot akar szétszórni a közalap vagyonából ! De a kérvények sincsenek kellőleg előkészítve, sőt tulajdonképen e tárgyban nem is feküsznek kérvények a konvent előtt, hanem csak statisztikai kimutatások. Fejes István szemrehányásokat tett a végrehajtó bizottságnak, hogy a kérvények elbírálásánál nem járt el elég gondosan, nem szerezte be az egyházak osztályozását s nem volt tekintettel arra, hogy csak a negyedik osztályú