Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-20 / 16. szám

Harmincharmadik évfolyam. 16. sz, Budapest, 1890. április 20. PROTESTÁNS SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker, Szentkirályi-utca 39. szám, Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM: V e z é r c i k k. Elnöki megnyitó beszéd az Irodalmi Társaság közgyűlésén. Szász Károly. — Nyilt levél a szerkesztőhöz. Dr. Kovács Ödön. — Iskolaügy. Nyelvtanításunk sikertelenségének egyik főoka. Várkonyi Endre. — A s/.athniári gymnasium alapkő-leté­tele. Ben Aron. — Tárca. Imádkozom. Szithay Benedek. — Belföld. A protestáns irodalmi társaság gyűlései. Dr. Szlávik Mátyás. — A felső-borsodi egyházmegye közgyűlése. Szuhay Benedek. — A gömöri egyházmegye tavaszi közgyűlése. Mészáros József. — Az egyetemes konvent ülései, r. t. — Irodalom. —• Különfélék. — P ályázatok. — Hirdetések. Elnöki megnyitó beszéd. A Protestáns Irodalmi Társaság 1890. ápril 14-kén tartott közgyűlésén felolvasta Szász Károly elnök. Tisztelt közgyűlés ! Két éve mult, hogy Társaságunk megalkotta alapszabályait; egy éve, hogy megerősített alap­szabályai alapján véglegesen megalakult és szer­vezkedett s a mai napra összehitt közgyűlés azt kérdi azoktól, kikre érdekei képviseletét s mun­kássága vezetését bizta : mikép sáfárkodtatok a rátok bízott talentumokkal, adjatok számot. S mi, bár érezzük, hogy a kitűzött magas célokhoz, sőt a jogosult várakozásokhoz képest is kevés eredményt mutathatunk fel — mégis emelt homlokkal merünk a tisztelt közgyűlés — sőt a magyar protestáns közvélemény előtt megállani. Nem mintha a kitűzött célok magas­ságát az elért eredményekkel összevetve, akár azokat kicsinyelni, akár ezeket túlbecsülni, vol­nánk hajlandók. Hanem mert öntudatunk mondja, hogy a mi erőnktől telt, azt megtettük, s a mit el nem érhettünk, az nem akaratunkon vagy lel­kesedésünkön mult. Hogy minden kezdet, még a legkisebb is, nehéz, oly régi és útszéli igazság, hogy erre hivatkozni sem akarunk. De Társaságunk mun­kásságának megindítását, a minden kezdettel közös nehézségeken kívül mások is gátolták, késleltették s nehezítették. Mikor kiadványaink első szállítmányának meg kellett volna jelennie, Társaságunk érdemes titkára más térre szólít­tatott el a közügy munkásául, oly időpontban, mikor lehetetlen volt helyettesítéséről azonnal gondoskodni, s hónapokba került, míg ez csak lehetségessé is vált. S akkor sem sikerült az ő időközben is ügyszeretettel folytatott ket­tős tisztét, a szerkesztő-titkárét és pénztárno­két egy kézbe tenni le. így az elnökség, a szer­kesztő és pénzügyi bizottságokkal egyetértőleg, oly intézkedést volt tenni kénytelen, mely sze­rint a munkát megoszsza, s ideiglenesen — a közgyűlés intézkedéséig — a titkári és pénz­tárnoki teendőket két egyénre bízza. Válasz­tásunk, úgy hiszszük — s az eredmények is igazolták — mindkét irányban szerencsés volt s reméljük, hogy ez intézkedésünkre, az igaz­gató választmány elismerő ajánlatától is támo­gatva, a tisztelt közgyűlés utólagos helyben hagyását is megnyerendjük. Sőt reméljük azt is, hogy a közgyűlés — midőn egyfelől, a lelé­pett titkár és pénztárnok, az időközben Cson­grádvármegye főispánjává kinevezett Zsilinszky Mihály tagtársunk iránti köszönetét kifejezendi, másfelől Kenessey Béla és Horváth Sándor urak irányában, ideiglenesen, dicsvágy nélkül s egészen önzetlen vállalkozásuktól sem fogja méltány­latát megtagadni. Még kevésbbé félévi munkásságunk ered­ményétől; mert az igazgató-választmány jegyző­könyvéből, s annak kapcsán a titkári és a pénz­tárnoki jelentésekből meg'-fog győződni, hogy a kezdet nehezségeit emberileg legyőzniük sike­rült. Mert pénztárunk rendben van; a jövőre még jobb kilátásaink útja nem csak egyengetve, de előkészítve, sőt biztosítva van; szellemi mű­ködésünk pedig, későn kezdve bár, utóiérte az időt s mint a gyenge csörgedezéssel induló patakok, már számba vehető- s könnyebb hajó­kat is megbiró folyóvá növekedett. Kép nélkül szólva, a mult év harmadik és negyedik negyedé­ben egy-egy füzettel megjelenendett folyóiratunk, a Protestáns Szemle, az év befejezte előtt tar­talmas kettős füzettel, egyháztörténelmi mono­gráfiáink sorozata pedig egy tartalmas és ter­jedelmes művel indult meg. A jelen évfolyamban

Next

/
Thumbnails
Contents