Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-13 / 15. szám

óta. Ezek után szabad azt hinni róla, hogy a próbát kiállotta, és hogy a mily becses barátai előtt, ép oly tiszteletreméltó lett minden el nem fogúit eevén előtt. (Revue chretienne.) Baksay László. IRODALOM. ** Az állami közigazgatás. írta Mocsáry Lajos. A kormánynak az állami közigazgatás behozatalára vonatkozó s nyíltan bevallott és kihirdetett programmja a a régi megyei rendszernek és közigazgatásnak lelkes harcosát : Mocsáry Lajost egy nagy terjedelmű röpirat kiadására ösztönözte, hogy ez által jó előre, mielőtt még komoly discussio tárgyává tétetnék az állami közigazgatás kérdése, a maga álláspontjáról tájékozza a nagy közönséget az ügy múltja, jelene és esetleges jövője felől. Nem lévén feladatunk, a különben nagy horderejű kérdéssel és általában semmiféle állam-politikai ügygyei foglalkozni, a hozzánk is beküldött munkának csak gondolatmenetét kívánjuk közölni olvasóink tájékoztatása kedvéért. Szerző a themával XIII fejezetben foglalkozik, szólva az állami közigazgatásról, a rossz közigazgatásról, az állam kulturmissziójáról, a nemzetiségi szempontról, az állami közigazgatás barátainak táboráról, az igért «igazi Önkormányzat»-ról, az önkormáriy1

zatról, a magyar önkormányzatról, a választásról és kinevezésről, a vármegye törvénykezési hatásköréről és a közigazgatás reformjáról. — Az állami közigazgatás behozatala, a tisztválasztás eltörlése, nálunk annyit jelent, mondja szerző, mint az önkormányzat megsemmisítése. Nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogv a nemzetnek ezredéves közélete s ennek belső szervezete sarkából fordíttassék ki. A mostani meglevő közigazgatásnak is ugyan megvannak hibái, de az «e téren való állapotunk csupa boldogság ahhoz képest, melyet a pénzügyi kezelés és az igazságszolgáltatás terén kell elszenvednünk.)) A közigazgatás terén a fennálló szervezetnek semmiféle gyökeres reformjára nincs szükség, csak bizonyos materialis intézkedésekre. Az önkormányzatot fenn kell tartani s általános szabályként azt lehetne felállítani leghelyesebben, hogy az egyéni és társadalmi tevékenység számára kell meghagyni mindent, a mit csak lehet, minél többet, mert minél többet engedünk át az állami tevékenységnek, annál nagyobb a veszedelem, hogy az állami hatalom a polgárt egyéniségével és szabadságával együtt absorbeálja, absolutismussá fajul s az egyént és a társadalmat a tevékenységtől elszoktatja. Majd egymás után cáfolja amaz érveket, melyeket az állami közigazgatás mellett fel szoktak hozni. És szerző szerint az állam a maga kulturmisszióját, a nemzetiségekkel szemben a magyarosítást, a jó közigazgatást stb. csak a megyei önkormányzat fenntartása által érheti el. Fenn kell tartani az ősi megye rendszert, ha más ok nem volna is reá, már azért is, hogy a közállapotok Lajtán innen és Lajtán túl egyenlőkké ne váljanak. A megye óvta meg a particularismus és provincialismus veszélyeitől az országot, mert a megyerendszer a maga erős szerkezetével megszabályozta ezt a sok nyüzsgő elemet, más kereteket szabott a helyi érdekeknek s az élénk önkormányzati tevékenység által oly vonzó erőt tudott teremteni e kereteknek, hogy a provincialismus magát soha érvényesíteni nem tudta, s mindennemű particularismus erős ellensúlyra talált. A nemzetiségi bajok elhárítására is megbecsülhetetlen szolgálatot képes a megyerendszer tenni; mert az a nemzetiségi ember, a ki megkedvelte a megyei életet, a ki benne tevékenységnek tért talál s benne kézzel fogható reális érdekekkel foglalkozik, bizonyosan kevésbé lesz hajlandó egy bizonytalan és alaktalan jövőnek ábrándjaival foglalkozni stb. Concret alakban kifejezve szerző azt kívánja, hogy fenn kell tartani mind azt, mi az ősi önkormányzati rendszerből még fenn áll, el kell távolítani akár egyszerre, akár fokozatosan mind azt, mi által az utolsó két évtized alatt a maga valóságából kiforgattatott. Vissza kell állítani a törvényhatósági szerkezetet nagyban és egészben abba a helyzetbe, melyben állott az 1870-ikit megelőző utolsó években. Vissza kell adni a megyének az első fokú bíráskodást. A megyei bizottmányt szélesebb alapra kellene fektetni. A virilis intézményt meg kell szüntetni. Vissza kell állítani a megyei közgyűlés teljes hatáskörét s el kell törülni a közigazgatási bizottságot, valamint az egész új fegyelmi eljárást. A tisztviselők 3 évre választassanak, mert a 6 évre szóló választás mellett mar a választás legnagyobb előnyei vesznek kárba. Ilyen közigazgatás — mondja szerző a végszóban — tagadhatatlanul olyan, a milyen sehol a világon nem létezik; de nem olvan-e közjogi helyzetünk is, milyen sehol a világon nem létezik ? Es ezzel indokolja iró, hogy közigazgatásunk formája is különleges legyen, mert az állam belszervezetének összhangzásban kell lenni az á'lam nemzetközi vagy közjogi helyzetével. Az érdekes munka a Singer és Wolfner cég kiadása. Ára 2 frt. ** Visszaemlékezések Veress Sándorra, Irta Koós Ferenc kir. tanácsos tanfelügyelő. Arcképpel és ((Emigrációi Emlékek)) cimű mutatványnyal Veress Sándor kiadatlan naplójából. A régi jó barát tette le e «visszaemlékezésekn-kel az elhunyt Veress Sándor sírjára a kegyelet koszorúját. Annak a kiváló egyéniségnek emlékét újította fel, kinek ((Emigráció Keleten» cimű két kötetes munkája (1879) annak idején oly méltó feltűnést keltett, s mely mindég nagyon becses adalékul fog szolgálni a magyar emigráció történetéhez. Koós ((Visszaemlékezései)) a baráti érzések meleg legében mutatják be a «külföld magyarjainak» e nemes alakját s az ő kiadatlan naplójából adnak néhány levelet: I. Magyar önkénytesek tengeri kalandja és II. a somlai emigránsok március 15-iki ünnepélye címmel. Ugyanaz a közvetlenség, egyszerűség és természetesség, a helyzetnek és körülményeknek teljesen helyes, gyakorlati felfogása, nemes hazaszeretet és lelkesedés jellemzi e mutatványokat is, a mely tulajdonok teszik az ((Emigráció Keleten» cimű munkát oly értékessé és érdekessé. A ((Visszaemlékezések)) különlenyomat a Veress E. bukaresti magyar képes Naptárának jelen évi első évfolyamából. Ára 20 kr. Brassóban ielent mee. KÜLÖNFÉLÉK. * Azon előfizetőinket, kiknek előfizetésük az első évnegyeddel lejárt, tisztelettel kérjük, hogy azt megújítani szíveskedjenek. Az előfizetési pénzek e Lap «szerkesztősége vagy kiadó-hivatala* címen (Budapest, Szentkirályi-utca 39. szám alá) küldendők. * Személyi hírek. A beregi egyházmegyének Kovács István halála folytán megüresedett világi tanácsbirói állására a folyó hó 8-án eszközölt szavazatbontás szerint 60 szavazat közül 46-tal ifj. Lónyay Sándor bereg-ugocsamegyei főispán választatott meg, kivel a hagyományos