Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-13 / 15. szám

le a Társaság egyházépítő, hittápláló munkás­ságának erejét. ((Részünkről a népies irodalom helyes irányú megindításától, elterjedésétől s a nép vérébe való felszívódásától legalább is anv­nyi jót várunk prot. egyházunk egyetemére, mint az irodalom magasabb irányú művelésé­től)). A közgyűlést megelőző választmányi ülés­ben az eszme megvitatása és a kivitel módo­zatjának megbeszélése nagyon helyén volna. Nem szükség mindjárt cc nagyban » kezdeni, lehet az indulás egyelőre csekély, csak helyes és élet­képes legyen. E népies kiadványok megindítása által volna fokozható a világi elem érdeklődése és pártolása is. Gyűlésre jő össze rel. egyházunk egyetemes Konventje is, hogy a közegyház rendes adminisz­tratív és folyó ügyei mellett az egyetemes érdekű nagy kérdésekben tanácskozzék és határozzon. Azokból is, ezekből is sok ügy várja az elinté­zést. Állandó ügyrendjén kívül valószínűleg sző­nyegre kerülnek: az egyetemes tanügyi bizott­ság életre hívása, az államsegélyek felemelése, a zsinati előkészületek megindítása, a lelkész­minősítési és egyházosztályozási szabályok egy­öntetűvé tétele, a szegénysorsú papok fizetés­javításának munkába vétele, a «közpapolo) által indított mozgalom, az egyetemes lelkész özvegy­árva-gyámintézet ügye, házassági törvényszékek rendezése, az énekeskönyv revisiójának meg­kezdése, az 1790/9 i-iki emlékünnep előkészítése, a közalapi kölcsönök és tőkés segélyezés kér­dése, a Károli emlék, alap és jubiláris ünnepély ügye stb. Mind eme felsorolt tárgyak legnagyobb része az új alkotások természetével bír, melyekbe most a zsinattartás küszöbén, érdemlegesen bele bocsátkozni, nem látszik se időszerűnek, se tanácsosnak, részint mert a zsinatig rendelke­zésre álló idő nem elégséges már az alapos elintézésre, részint mert megoldásukra maga a zsinat mint törvényhozó testület a legilletéke­sebb közeg. Óhajtandó volna ennélfogva, hogy a hol­nap összeülendő Konvent tisztán csak a szoká­sos folyó ügyek elintézésére szorítkozzék, s minden rendszerváltoztatást igénylő tárgvalás­o J o j tói szigorúan őrizkedjék, hanem e helyett teljes erővel vesse magát a zsinat előkészítésének sok időt, nagy körültekintést és alapos megfontolást igénylő munkájára. Mert a második zsinatnak az egyházi törvény általános revisiója mellett és keretében fel kell ölelnie a fent nevezett s meg­oldásra váró kérdések majd mindenikét. A deb­receni zsinat intő példa lehet arra nézve, mily félszeg alkotásokat és áldástalan intézményeket szül az elsietés, s a meg nem érlelt eszmék és tervek hevenyészve realizálása. Ne halogassuk tehát az előkészületek komoly megkezdését, nehogy ismét készületlenül menjünk a zsinatra. Zsinatra kell relegálni az egyetemes lelké­szi gyámintézet ügyét, hogy a felállítás elveit és keretét az szabja meg; zsinatra a házassági ügy rendezését s addig érlelni és előkészíteni a fel- vagy felnem-állítás eszméjét; zsinatra a ((közpapok)) mozgalmát s ezzel kapcsolatban az államsegély felemelése iránti lépések megté­telét ; zsinatra a lelkészminősítési és egyház­osztályási szabályzatok egyöntetűvé tételét, mint­hogy ez a lelkészválasztási törvény-szakaszszal áll belső összefüggésben ; zsinatra és okvetlenül zsinatra relegalandó a közalap körüli minden nemű rendszerváltoztatás, még pedig mind az adó felszedésének, mind a segélyezési rendszer­nek tervben levő megváltoztatása, s különösen az úgynevezett tőkés-segélyezés végleges ren­dezése ; mert a közalap rendszerén való bár­mily csekély változtatás kiszámíthatlan hatású rázkódásokkal járhat, s mert különösen annak a Szász D.-féle törlesztéses kölcsönnek még nem jött el az ideje, sem a közalap mostani jöve­delme nem birván meg a rengeteg szükséglet fedezését, sem a köztudatban nem formálódván még ki a segélyezés ezen módjának praktikus volta felőli általános meggyőződés. A zsinatra való relegálást azonban úgy értem, hogy egyetemes Konventünk már mos­tani gyűléséből indítsa meg a zsinati előmunká­latok megkezdését. Indítson eszmecserét a zsi­natra tűzendő kérdések fölött, jelölje ki maga, legalább nagyjában, a zsinati tárgyakat s azok­ban törvényjavaslatok készítésére küldjön ki a maga kebeléből s azon kívül álló szakértőkből bizottságokat, melyek záros határidőre munká­latokat készítsenek. A munkálatokat f. év őszén tartandó zsinat-előkészítő Konvent revideálja s tárgyalás végett küldje le a kerületekhez és egyházmegyékhez, s miután ezek a jövő tava­szig megrostálták a törvény-tervezeteket, akkor egy második zsinat-előkészítő Konventen szö­vegeztessék a végleges törvényjavaslat, mely az 1891 -ik év őszén tartandó zsinat tárgyalá­sának alapjául szolgáljon. Ily eljárást követel autonom egyházszerve­zetünk, hogy ne történjenek intézkedések de nobis sine nobis; ilyet javasol a dolog termé­szete is, mert több szem mégis csak többet lát. Ily modus procedendi mellett remélhető, hogy nem találja készületlenül a zsinat se a kerületeket, se az egyházmegvéket, se a sajtót, minek az a jó következménye lenne, hogy a zsinati tárgyalásokat is megkönnyítő érett köz­vélemény képződhetik ki a zsinat elé viendő, kérdések felől. Sz. F.

Next

/
Thumbnails
Contents