Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-06 / 14. szám

mi protestáns iskoláink megadták azt a nemzeti szellemet az állam ellenére is és félő, hog)7

épen az állami «zu viel regieren» miatt alszik majd el az a nemzeti szellem. Hagyjunk már másnak is abból a felügyeletből; mert a nagy állami mindenhatóság miatt Khina sorsára jutunk ! «A gyakorlati kiképzés» rovatát a mi illeti, mind két füzetben találkozunk cikkekkel. A januári füzetben (8—13. lap.) Ujfalussy Sándor ír «A gyakorló iskolák)) cím alatt. Hibáztatja a gyakorlati képzést. Első hiba, hogy a tapasztalat-szerzést minta tanításon kezdetik a praeparandistákkal. (Hiszen épen az a cél, hogy a minta tökéletes legyen, a mely után kell haladniok!) Második hiba, hogy nem utasítják a növendékeket a tapasztalat-szerzés módjaira (?) s bizonyos részlet megvizsgálására ; harmadik, hogy nem beszélik meg velők, vájjon a szerzett tapasztalat helyes-e; negyedik, hogy a minta-tanítást kezdettől fogva osztatlan iskolában szemléltetik, s így nem lesz meg a kellő fokozat; ötödik, hogy a fegyelmezés módja eseteit s az iskolai rendtartás elveinek alkalmazását nem szemléltetik (?) ; hatodik, hogy nem az a gyakorló-iskola tanítója, a ki elméleti paedagogus is stb. A cikkező állításának több részét túlzásoknak mondja maga a szerkesztő (13. lap); de kettőt elismer: félszegség, hogy mindjárt kezdetben 6 osztályt osztatlan iskolába vezetik be a tanképző növendéket; továbbá hogy nem huzamosan foglalkoznak a növendékek az egyes tárgyak oktatásával. De hogy biztos alapon indulhassanak, felhívja ugy az állami, mint a felekezeti intézeteket kivétel nélkül, értesítsék lapját gyakorló-iskoláik szervezetéről s a gyakorlati tanítás körüli eljárásukról. E felhívásra felel Margitai József a februári füzetben (71 — 72. lap.) Hibáztatja ama (Losonczon keletkezett) törekvést, mely a gyakorló iskolai tanítók állását ki akarja vetkőztetni természetes formájából egy kis sallangért, a rendes tanári rangért és a módszertan tanárságáért. A népiskolai törvény szellemében — kérdi — mi a gyakorló iskola? A tanítóképezdék mellé állított minta elemi népiskola, a képezdék experimentáló helye. A gyakorló iskolai tanító ennek a minta-iskolának a minta tanítója, ezen kísérleti helynek a vezetője. Ez az ő birodalma, ezen kívül ne keressen más működési kört. Kell, hogy a leendő tanító ne csak mintaiskolát lásson maga előtt, hanem minta tanítót, példányképét a jó tanítónak. Eljárása az iskolában, viselkedése a társadalomban, a családban, a feljebbvalók, az alárendeltek, a hasonló állásnak irányában legyen mintaszerű, kit a képezdei növendékek igaz meggyőződésből kövessenek magasztos pályájukon. Vájjon a rendes tanári rang és a módszertan tanársága után törekvő gyakorlóiskolai tanító lehet-e valódi mintája a tanítónak? Vájjon a tanítóképző növendék a ((gyakorlóiskolai rendes tanárt» merné-e példányképének választani ? A tanári ranggal — félő, hogy a gyakorló-iskola csak mellékes lenne; pár év múlva vagy segédet kérnének a gyakorlóiskolai tanítók, vagy egészen a növendékekre bíznák a gyakorló-iskolát. Nem tanári rang, hanem oly fizetés, mint a rendes tanárnak, legyen a gyakorló-iskolai tanító jutalma, hogy gond nélkül élhessen a gyakorló-iskolának stb. Újvári Mihály szintén ezekről cikkezik (71—75 lap) s 11 pontban sorolja el mondandóit; nevezetesen: 1. A tanítóképző gyakorló-iskola legyen minden tekintetben «minta-iskola.» 2. Vezetője elemi iskolai tanító. (Polgári iskolai tanító csak menhelynek tekintené a gyakorló-iskolát.) 3. A gyakorló-iskolai tanító ne forgácsolja szét erejét torna- vagy kézimunka tanítással srb., hanem kizárólag a minta-iskolának éljen. 4, Csak praktikus utasításokat adjon a tanítóképző növendéknek, az elméleti dolgokat bízza a paedagogia tanárára. 5. A paedagogia tanárának nézetei legyenek döntök a gyakorló-iskola műkiidésére, 6. A próbatanításokat okvetlenül az igazgató, illetőleg a paedagogia tanárra vezesse. 7. A próbatanításokon legyen jelen az illető tantárgy szaktanára is. Hogy ez kivihető lehessen, a rendes tanárok száma szaporíttassék. 8. A paedagogia tanára, a szaktanárok és a gyakorló-iskola tanítója egyöntetű eljárása a havi értekezleteken megállapíttassék. 9. A próbatanítások behatóan megbiráltassanak. 10. Minden gyakorló-iskola mellé tan- és vezérkönyv gyűjtemény állíttassék. 11. A heti gyakorló-iskolai tananyag a növendékekkel megbeszéltessék. A növendékek mentül huzamosabb ideig foglalkozzanak a gyakorló-iskolában. Ezen elmondottakban mind Margitai Józsefnek, mind Újvári Mihálynak teljesen igazuk van s tételeiket a magam részéről is elfogadom. Ismertetések cím alatt a februári füzet 85—89. lapjain Dr. Málnai Mihály két cikkben irja le a gyakorlóiskolai tanítás menetét a budapesti orsz. izraelita tanítóképezdében és a berlini kir. evang. tanító-képezdében. Szerettem volna, hogy ha vagy a budai (krisztinavárosi) tanító-képezdében divatozó eljárást ismertették volna legelőbb, vagy ha ezt nem, azon képezde eljárását, a hol maga a szerkesztő (Mkgy László) is tanárkod ik. «Ujabb mozgalmak ifjúsági irodalmunkban)) cím alatt (a januári füzetben) Komáromi Lajos cikkezik, s azon eredményre jut, hogy míg ifjúsági irodalmunk verses része jó irányban halad, addig a prózai olvasmányok között a tartalmilag helyesek sem mind felelnek meg nyelvi tekintetben annak a követelménynek, hogy az ifjúságnak a legjobbat kell kezébe adnunk. Oka ennek részint a gyors felületes munka, részint az, hogy avatatlan kezek is részt vesznek ebben a munkában. Igaza van! Nyerészkedő kiadók megszerezvén a német kliséket, leforgattatják hozzá a legképtelenebb német férceiményéket, s kész a vásári s mind a mellett méregdrága portéka. De bűnösök a családok is ! A család, még a tehetősebbek is, hírlapok mellékleteivel táplálkozik, könyvet nem vesz magának sem, nem hogy gyermekeinek, s midőn a tankönyveket megszerzi is, ugy a hogy, szidja a profeszszort, meg a könyvirókat. A «Magyar Tanítóképző)) többi (kérvények, küidöttségi, járdalások, egyesületi élet stb.) cikkeire nem tartom szükségesnek reflektálni, megjegyzéseim úgy is hosszúra nyúltak. Balkányparti. KÜLFÖLD. Belmissziói szemle. Németország. Az idióta-ügy konferenciája. Ezen értekezlet három évenként gyül össze és mult évben Braunschweigban ülésezett. Az utolsó 40 év alatt nagy tért foglalt az ezen ügy körüli működés. Az első hülyeintézet 1839-ben Möckernben jött létre és jelenleg több mint 40 ily intézet létezik Németországban, melyekben 60 ezer ily szerencsétlen körül 1200 egyén végez nehéz és komoly munkát. De ezen ügyet azóta Svájc, Franciaország, Amerika és Anglia is felkarolták. A német