Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-12 / 2. szám

Harmincharmadik évfolyam. 2. sz, Budapest, 1890. január 12. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. TARTALOM: Vezércikk. Theologiai akadémiáink hiányai s azok orvoslásmódjai. Zoványi Jenő. — Iskolaügy. Tantervünk és az Írásbeli dolgozatok. Korda Imre. — Tárca. A német protestantismus egyházirodalmi tevékenysége a mult évben. Dr. Szlávik Mátyás. — Könyvismertetés. Kenessey Béla: Protestáns Szemle. H. Kiss Kálmán. — Gyakorlati lelkészet. Bersier liturgiája. Feleki József. — Külföld. Hase Károly Ágost. Drasko'czy Lajos. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. SZERKESZTÓ-és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Szentkirályi-utca 39, szám, Theologiai akadémiáink hiányai s azok orvoslásmódja, i. Magyar protestáns egyházaink iskolái sokoldalú fejlődésen mentek keresztül az újabb időben. A legtöbb tekintetben nagy haladás észlelhető bennök ahhoz az állapothoz képest, melyet tanügyünk történetéből multjokra nézve ismerünk. Egyáltalában nem akarok semmit sem levonni azon nagyszerű érdemekből, melyeket századok folyamán szereztek; elismerem, hogy j a tudományosságnak egyik, a magyar hazafiságnak és a szellemi felvilágosodásnak pedig fő tűzhelyét képezték. De mindamellett sem hallgathatom el azon meggyőződésemet, hogy — tekintve a külföld megfelelő irányú intézeteinek ugyanazon időszakokból ismert viszonyait — nem állottak azon a színvonalon, melyen mintául ' j szolgálhattak volna. Ma már aránylag sokkal előbb állunk. Elemi és közép-iskoláink kiállhatják a versenyt nemcsak az állam és a katholikus felekezet, hanem a külföld hasoncélú intézeteivel is. Jogakadémiáínk vagyoni erőnket még talán túl is haladó módon vannak berendezve. Igen! mert az állam e tanintézeteknél megszabta a feltételeket, melyeknek kénytelen-kelletlen meg kellett felelnünk, ha nem akartuk feladni addig bírt positióinkat. Azok az erőfeszítések, melyek ez intézetek érdekében tétettek, károsan hatottak aztán viszsza theologiai akadémiáinkra, melyeknek pedig fejlesztése és a lehető legmagasabb színvonalra való emelése mindenek feletti kötelessége bármely egyháznak, így tehát közelebbről a protestáns egyházaknak is. Még pedig ezeknek annyival inkább, mert a theologiai tudományok művelésének mértéke nálunk jó részben attól függ, hogy theologiai fakultásaink milyen színvonalon állanak. Nem mondom én, hogy végképen nem tétetett érdekökben semmi lépés. Isten ments! örömmel ismerem el, hogy ezek sem bírtak teljesen ellenállani a rohanva haladó kor követelményeinek. De azt határozottan merem állítni, hogy nem fejlődtek sem általában a szükséges, sem oktatásügyünk többi ágához viszonyítva a kellő mértékben. Míg a többiek a modern kor magaslatára emelkedtek: addig ezek, fájdalom! hátramaradoztak. Hogy ne tűnjem fel az alaptalanul vádaskodó színében, sietek feltett célomhoz kezdeni, azaz elősorolni, hogy micsoda hiányokat látok theologiai akadémiáink belső és külső szervezetében. Megjegyzem, hogy voltaképen csupán a református egyház akadémiáiról szólok, de azért amikor Péternek beszélek, Pál is érthet róla. Mielőtt azonban ezt megtenném, röviden körvonaloznom kell azon követelményeket, a melyeket én ahhoz fűzök, hogy valamely theologiai akadémiát jól berendezettnek nevezhessünk és növendékeihez jó reményeket köthessünk. Első az, hogy a theologiai tudományok mai fejlettségéhez képest szükségessé vált tárgyak mind előadassanak, és pedig lehetőleg természetes egymásutánjokban s ennélfogva minden évben. Második az, hogy e végre kellő számú és képzettségű tanár álljon a lelkészképzés szolgálatában. Harmadszor, hogy ezeknek úgy anyagi, mint szellemi tekintetben meg legyen az alkalom adva, hogy szakjokat úgy a tanári széken, mint az irodalom terén kedvvel, hivatottsággal és sikerrel műveljék.