Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-16 / 11. szám

haláláig Lipcsében volt theol. tanár. Számos kommentárt írt az ó-testamentum egyes könyveihez (Genesis, Példabeszédek, Zsoltárok, Énekek éneke és Prédikátor, Jób, Ézsaiás) lefordította az egész új-szövetséget héber nyelvre stb., mely műveiben nemcsak kitűnő héber tudósnak, hanem a zsidók által is elismert nagy talmudistának bizonyult. Irt ezen kívül bibliai psychologiát és van egy apologetikája is. Tanári és irodalmi működését jövőre külön cikkben tüzetesen méltányolja Lapunk egyik barátja. Áldás emlékére 1 * Tegyük ingyenvalóvá az evangyéliumot. E különös cím alatt érdekes eszmét pendít meg Lágler Sándor a «Prot. Pap.x cimű lelkészi szakközlöny februári füzetében. Azt az eszmét veti fel, hogy lehetne a népnek az evangyéliumot ingyen prédikálni? hogv ne kellene egyházi adót kivetni s ekzekváltatni, hogv «ne szidalmaztatnék a mi szolgálatunk)), hogy önkénytes, jókedvű adakozók adományából telnék ki az egyház minden szükséglete ! Ez ideális cél elérésére a következő, valódi autonom utat-módot ajánlja. «Legyünk — úgymond — szegények, hogy azután gazdagok lehessünk. Szűkölködjünk, hogy azután bővölködhessünk. Az egyház élete nem oly rövid, mint az egyes emberé, hanem emberi számítás szerint századokra számíthat egy-egy gyülekezet is. Tehát a gyülekezet szűkölködjék, vagyis adóztassa tagjait egy századig, hogy a következő századokban bővölködhessék.» A melyik gyülekezet ezt önkényt el nem fogadná, az kényszeríttessék rá. És ahogyan kellene e dologhoz hozzá fogni? Köttetnék egy díszes, aranymetszésű könyv, tokkal. Ez az oltár vagy urasztala szekrényében őriztetnék. Ebbe az aranykönyvbe jegyeztetnék bele az alaphoz adott minden adomány az "adakozó nevével és e névsor minden újév napján felolvastatnék. Ennek az alapnak lenne külön kezelője s egyelőre posta-takarékpénztárba, majd más takarékba lenne kamatoskamatozásra a tőke elhelyezve.)) * A budapesti katholikusok és az autonomia. A budapesti katholikus kör autonomikus bizottsága folyó hó 14-én tartotta Lévay Imre elnök lakásán második ülését. Megállapították a memorandum szövegét, melyet a bizottság az autonomia ügyében a kultuszminiszternek testületileg fog átnyújtani. Továbbá elhatározták, hogy jövő hóban Komlóssy Ferenc dr. orsz. képviselő egy felvonásban ismertetni fogja a hazai autonomikus mozgalmak történetét. A felolvasás lehető tágas helyiségben valószínűleg a városház termében lesz, hogy a főváros katholikusainak alkalmuk legyen az autonómia nagyfontosságú ügyével közelebbről is megismerkedni. * Rövid hirek. A budapesti skót missziónál f. hó 18-án kedden a hold-utcai iskolaház dísztermében ismét megkezdődnek az énekléssel összekötött bibliai népies előadások, melyekre az érdeklődők szívesen láttatnak. — Az országos protestáns árvaház javára mult hó ro-én Budapesten megtartott bál 1142 frt tiszta jövedelmet eredményezett. — A budai ref. templom javára Tisza Kálmánné szül. Degenfeld Ilona grófnő, mint a gyűjtőbizottság védasszonya, f. hó 24-én a budai várszínházban a nemzeti szinház tagjaival színi előadást rendez. -— Az ó-budai ref. egyház községi segélyét a főváros közgyűlése 1200 írtra emelte s a határozatot a belügyminiszter is jóváhagyta. — Március ij-iki ünnepélyek tartásáról több iskolából vettünk értesítést; az ünnepélyek között egyik legérdekesebb a lipcsei, jénai és hallei magyar tanulóké, kik programm szerint együttesen Halléban fogják a nemzeti ünnepet megtartani. * Gyászhirek. Az Úr anyaszentegyházának egyik érdemes agg szolgája, a testi erőben megfogyatkozott, de mind végig ép és éber lelki erővel munkálkodó ómoraviczai atya, Herczegh Ferencz f. hó 8-án élete 84-ik, lelkészkedésének 53—ik évében csendesen elhunyt. Haláláról következő gyászjelentést kaptunk : wUram bocsásd el szolgádat békével, Simon éneke 177. dics. Az ómoroviczai ev. reform, egyháztanács mély fájdalommal jelenti Istenben boldogult felejthetlen emlékű lelkészének, nagytiszteletű néhai Edelényi Herczegh Ferencz urnák 1890. évi március hó 8-án reggel élete 84-ik, lelkészkedésének 53-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei folyó március hó 10-ik napján délelőtt 10 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint Ómoroviczán a keleti temetőben az örök nyugalomnak átadatni. Benne az igazságos, jellemszilárd férfi, jó barát, példás pap mellett, egyházának jóltevője s híveinek igaz atyja végezte áldásdús életét. Ómoroviczán, 1890. március hó 8. Béke lengjen porai felett !» — A beregi egyházmegyéből ismét gyászhírt jelentenek. Paksi János guti lelkipásztor 79 éves korában bevégezte az úr szőllőjében több mint 5 évtizeden át való munkálkodását. Az úr ezen szolgája, a guti egyházban 50 éven át sáfárkodott az ige hirdetésnek reá bizott talentumaival. Meghalt folyó március hó ro-én, temetése március 12-én számos megtisztelők részvéte mellett ment végbe. Egyházi és polgári körökben köztiszteletben állt egyéniség volt. Róla elmondhatni, hogy maga személyére nézve nem ismerte a prot. pap szegénységét, ő volt a beregi egyházmegye legvagyonosabb lelkipásztora. Az úr orcája fényeskedjék lelke előtt. Porai nyugodjanak békével. S. K. — Cseh Gábor vámosi (Veszprém várm.) ev. ref. lelkész folyó hó 7-én meghalt. Előbb a kápláni vizsgákon censor, majd egyházmegyei pénztárnok volt bosszú ideig, mely utóbbi tiszte nagyon sok kellemetlenséget hozott reá, s minden vagyonát felemészté. Az egyházmegye idejében észrevette a bajt s nem lett semmi kára sem, de Cseh Gábor azóta mindig sorvadt és senyvedett és eme nagy lelki fájdalom okozta halálát is. Özvegyet és hat árvát hagyott hátra. Béke hamvaira! — Marosvásárhelyit dr. Demeter Károly a ref. kollégiumnak 12 éven át lelkiismeretes és buzgó tanára, f. hó 12-én élete 38-ik évében meghalt. Haláláról a kollégium elöljárósága és tanárikara külön gyászjelentést adott ki. Béke hamvaira! — Lapzáráskor értesülünk, hogy Freytag Viktor a pozsonyi evang. egyház kitűnő lelkésze és híres szónoka hosszas szenvedés után meghalt. Béke poraira! HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. 377-90. sz. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr f. é. február hó 16-án 3565. sz. a. a következő körrendeletét közölte velem : ((Ismételten fordultak elő oly esetek, hogy izraeliták, kik valamely keresztény vallásra tértek át, vagyis megkeresztelkedtek, utóbb ismét izraelitáknak adták ki magokat, s az izr. anyakönyvvezetőtől kivett eredeti születési anyakönyvi kivonattal egyes rabbikat és izr. hitközségeket tévedésbe ejtettek nemcsak, hanem az is megtörtént, hogy ily anyakönyvi kivonat alapján az illető izr. ritus szerint házasságra egybe adatott. Hasonló visszaélések megakadályozása céljából van szerencsém felkérni a főtiszt. Főhatóságot, méltóztassék a hatósága alatt álló lelkészkedő papságot utasítani, hogy izraeliták megkeresztelésénél jövőre mindenkor a következő módon járjanak el: