Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-09 / 10. szám

tiszteltebb tudóshoz, ki tagadja annak istenségét.)) De különösen egy másik emlékezetes dologra hivatkozom. 1879-ben történt, az első általános zsinat egybehivásának emlékezetes esztendejében. Azon nemes eszmétől sarkalva, hogy a francia protestantismus különböző töredékei között közeledést, sőt kiegyezést hozzon létre, Bersier a zsinat előtt egy röpiratot bocsátott ki, a melyben — többek nézete szerint — az engedmények terén kissé messze ment. Bizonyos vádakra felelve mondá a zsinatban a szószékről e szavakat, oly hangon, mely még ma is fülembe cseng : «Igen, megváltoztam, de az evangeliomot illetőleg soha!... Az evangeliomot egészében fentartom, minden csudáival, azzal a diadalmas felkiáltással : az Úr feltámadott ! Azzal a Krisztussal, ki ezt mondá Lázárnak : Jöjj ki a sírból! Azzal a Krisztussal, ki az éhező sokaságot i jóltartá, és mindenek felett keresztjével! Ezzel a bolond- 1 sággal és botránkozással, mely központja a történetnek és megnyugtatása szívemnek! E keresztet üdvözöltem ifjú koromban, azt kívánom fentartani életem végéig... Te Crux, te teneam deficiente manu !... Igenis, e pontra nézve sohase változtam meg.» Aíiai! e keresztyéni óhajtás teljesült, és a mi tiszteletre méltó testvérünk meghalt, megragadva és fentartva a Jézus Krisztus keresztjét saját idvességére, felmutatva és hirdetve azt véglehelletéig mások idvességére. Es mi kidőlni engednők-e ez áldott keresztet, mely Istennek hatalma és bölcsessége mind azok számára, a kik hisznek? Vagy tán szégyelni fogjuk azt ? Szégyelni 1 és ugyan ki előtt? Tán bizony a kétkedők előtt, kik nem tudnak mást, mint vállvonítva kicsinylőleg mosolyogni mind e magasztos igazságokra, és a kiknek lelke titkon szenved gondolataik üressége miatt? Vagy a positivisták előtt, kik az emberi természet legnemesebb kiválóságairól, a végtelen utáni vágy és ösztönről lemondanak? Tán a materialisták előtt, kik azt vallják, hogy a világ csupán magától lett, és hogy a tehetetlen anyag szülte önmagából az életet, értelmet és szabadságot? Vagy az előtt a deismus előtt, melynek holt Istene, könyörgés és oltár nélküli vallása van? Az előtt a rationalismus előtt, mely félénk, részletes állításaival és az Isten igéjének vakmerő megcsonkításával áll elő ? Mind ezen emberi bölcsességek elé állítsátok a keresztnek isteni bolondságát: Isten, az örök szeretet saját képére alkotá az embert, midőn pedig az elesett, magát adta érette szent fia személyében, hogy azt megváltsa, leszállva a halálba, hogy neki az életet visszaadja. Ismertek ennél magasztosabb fogalmat, Istenhez és emberhez méltóbbat, és minden komoly lélekre nézve valószínűbbet ? Ah! én nagyon jól értem korunk ama kitűnő prédikátorának (Spurgeon) eme szavait: «Oh Isten! ha én csalódtam e hitemben, nem bánom, mert rólad azt hittem, a mi benned legnagyobb volt.» íme hogyan jelen meg előttem a keresztyénség, ha én az azt alkotó eszmék lényegéhez ragaszkodom. Ha erkölcsi hatását vizsgálom, bizton merem mondani, hogy semmi más test nem hasonlítható hozzá azon erőre nézve, melylyel az bír a bűnös megtérítésére, a hivő megszentelésére, az elesett fölemelésére, a szomorkodó vigasztalására, a béke és nyugalom megadására a halálban. Ha azokra nézek, kik e tant vallották, könnyen meggyőződhetem arról, hogy a kik legnagyobbak voltak a szív és lelkiismeret által, sőt sokszor a tudomány és lángész által is, dicsőségüknek tartották a Jézus nevét vallani, lábaihoz dobták koronájokar, keresztjébe helyezték minden reménységöket. Nem, én nem szégyenleni osztani egy szent Ágoston és egy Luthernek, egy Calvin és Duplessy-Mornaynak, egy Pascal és Newtonnak, egy Monod Adolf és Livingstonnak hitét. Mint azok és mint Bersier, tudjuk mi is, afiai fentartani mind életünk végéig, mély. hálával Isten iránt, szent bátorsággal és az igazságnak őszinte bevallásával az emberek előtt, Krisztust és az ő keresztjét. (Vége köv.) Baksay László. IRODALOM. ** Tankönyvek Lampel R. kiadásában. E jónevű könyvkiadó cég közelebb is több tankönyet bocsátott közre. „A magyar gyorsírás tankönyve" a Gabelsberger-Markovits rendszer szerint, irta Forrai Soma. II. kötet, mely a vitairást tartalmazza, ára 70 kr. — „Kis magyar nyelvtan" az elemi népiskolák számára, irta Erényi Mór, átdolgozta Balassa József tanár ára 30 kr. Rövid, jó kis tankönyv mondattani alapon, a modern orthologia álláspontjában, de ennek túlzásai nélkül. — ,,Természettan" a chemia elemeivel a népiskola felső osztályai számára irta Heller Ágost, 72 ábrával, ára 40 kr. Kissé nehézkes könyv, mely a gyermeki észjáráshoz nem eléggé tud leereszkedni. — ,,Egészségtan" népiskolák számára írták dr. Csapodi István és dr. Gerlóczy Zsigmond, ára 24 kr. Pompás kis tankönyv, könnyen érthetőleg, szabatosan tárgyalja az egészségtan legszükségesebb tudnivalóit. — Római remekírók magyar fordításából is kaptunk négy füzetet, kettőt Cicero leveleiből Kernpf József, egyet Horatius satyráiból dr. Boros Gábor, és egyet Virgil Aeneiséből Gyurits Antal fordításában. Mindenik füzet ára 30 kr. kaphatók Lampel R. könyvkereskedésében. (Budapest Andrássy-út 21. sz.) ** Francia lap magyarok számára. Le Progrés cím alatt egy szerfölött hasznos francia hetilap jelenik meg Budapesten azok számára, a kik gyorsan meg akarnak tanulni franciául. A «Progrés» t. i. csupa könnyű, élvezetes francia olvasmányt hoz, az egyes cikkekhez azonban jegyzet alakban oda van csatolva a nehezebb francia szavak és szólásmódok magyar fordítása. Ez a módszer kitűnőnek bizonyult a francia nyelv gyors elsajátítására. Külföldön több hasonló lap áll fönn nagy sikerrel. Részünkről ezért a Progrés-t melegen ajánljuk. Szerkesztői S. Tchayan és Last, kik az első számokat érdekesen állítottak össze. A lap előfizetési ára félévre 3 frt, negyedévre r frt 50 kr. Mutatványszámot megkeresésre a ,,Progrés" kiadóhivatala (Budapest, gyárutca 3.) szívesen küld mindenkinek ingyen. ** A vallásbölcsészet főbb problémái és a biblia, írta Erdős József theol. tanár Debrecenben. A 90 lapra terjedő füzet ára 50 kr. A debreceni prot. lap mult évi tárcájában megjelent öt tanulmányt tartalmaz, melyek a vallás és kijelentés, a vallások ősformája és csoportosítása, a szabadság és szükségesség, a jó és gonosz problémáját s végül a bibliát tárgyalják. Inkább dogmatikai, illetve apologetikai, mint vallásbölcsészeti értekezések, melyek sok ismerettel, de bizonyos elvi homályossággal fejtegetik a nevezett kérdéseket. Bizonyítéku csak pár tételt. «A vallásbölcsészet — mondja szerző — a biblia igazságainak ignorálása által teljesen elvesztené célját, nem oldhatná meg feladatát. Az összes értelmi nyomozódás, a speculatio minden sikere muló tünemény s a politheismus (funpooig-a ép úgy, mint a monotheismus finovAlciptq-t örökre fátyollal bevont ismeretlen f'/ex.cdvf.ii.ievov) a. biblia'világossága és életadó melege nélkül.» Hát ez tökéletesen igaz a bibliáról; de