Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-03-09 / 10. szám
«miután ezen theol. akadémiánkon jelenleg is annyi tanerő működik, a mennyi elég arra, hogy a tudományt úgy elméleti, mint gyakorlati szempotból a ((közszellemnek és a theol. tudományok mai fejlettségének)) megfelelő magaslaton, kellő terjedelemben és úgy a tudományos, mint a gyakorlati élet igényeit kielégítő és a külföldi egyetemek protestáns theol. facultásai berendezésével analóg berendezés szerint adassuk elő; «miután úgy a theol. szaktudomány organismusába tartozó, mint az ezen tudományokra és a lelkészi gyakorlati hivatásra vonatkozó bevezető és segéd tudományok is ezen theologiai akadémiánk tantervébe jelenleg is felvéve vannak, s nagyon csekély módosítással, de a tanerők és a költségek szaporítása nélkül is a fenn jelzett szempontoknak teljesen megfelelőleg rendeztethetnek be; «miután pedig azon általános miveltségnek nyújtására, mely úgy az akadémia tanfolyamok hallgatására és megértésére, valamint a mivelt társadalmi életre szükséges: elkerülhetlenül a gymnasium van hivatva, s a mennyiben ez hiányos volna, a hiányon ott kell, és pedig sürgősen, segítenünk, s egyházkerületünknek is mulaszthatlan első kötelessége egész figyelmét, minden erejét ezen irányba fordítani és érvényesíteni; «miután e célból a gymnasiumok berendezése és erősítése mellett a gymn. tanárképzésre is figyelmet és áldozatot kell fordítania, mire nézve a közelebbi közgyűlés határozatából egy részletes terv ép a n.-enyedi főtanoda m. elöljáróságához van küldve, hogy véleményt adjon afelől, miként lehetne azon főtanodánál egy gymn. tanárképezdét felállítani; — végül «miután a lelkészi hivatásra való tekintettel is első szűkség ez állomás anyagi javadalmazására nézve elutasíthatiánná vált intézkedéseket, sőt — a különben is már elhatározott domesztika utján — az áldozatokat is megtenni, s híveink áldozatkészségét ezen legelső égető 1/1-1 • O O szüksegek tedezésere venni igénybe : «Mondja ki az egyh. ker. közgyűlés, hogy riagyenyedi Bethlen főtanodájában fennálló theologiai akadémiáját a szükségesnek itélt és itt részletesen felfejtett módosításokkal jelenleg a lelkészképzésre nézve kielégítőnek tartván, figyelmét, gondját, anyagi és szellemi erejét- a gymnasiumok, a, tanárképezde, a néptanitóképezde, a lelkészi és tanitói állomások javadalmazása, s miután már a tanítók özvegyeiről és árváiról az állam gondoskodik, a lelkészek özvegyei és árvái gyámolítása érdekének előmozdítására kivánja fordítani !» Ebből most 15 év után csak annyit alkuszom le, hogy elismerem, hogy ezen idő alatt gimnasiumaink szerveztettek, a gymn. tanárképzésről pedig gondoskodott az állam. De annál égetőbbé vált ama másik szükség, hogy hozzunk meg minden képzelhető áldozatot a lelkészi állomások anyagi javadalmazására! A modort, mit a közpapok «lapja» használ, lehet elitélni, de a nyomort, melyben erdélyi papjaink egy része 3 sőt gyakran 2 száz frton is alulmaradó fizetésével sinlik, eltakarni vagy akár csak elhallgatni is többé soha! Lehet kárhoztatni azon lelkészt, ki ((nyomorult anyagi jólétért)) áruba bocsátaná ((autonomiánkat», de nem leszünk képesek megőrizni az elárultatástól és kárhoztatástól azt az ((autonomiát)), a melynek cége és védelme alatt megraboljuk azon könyöradományt, mi az őrállók égrekiáltó nyomorának enyhítésére adatott vagy adatik. Dr. Kovács Ödön. ISKOLAÜGY. Népoktatásunk állapotáról. (Folytatás.) Az 1868. évi 38. t. c. 59. §-a értelmében 5000 s több lakossal biró községek felső népiskolát vagy polgári iskolát fentartani kötelesek. 259 oly népes község közül száz még most sem tett eleget kötelezettségének. A hiány s mulasztás oka egyrészt a községek s az ország pénzügyi viszonyaiban keresendő, de másrészt abban is, hogy ez iskolák életre szóló hasznáról mindeddig meg nem győződött a közönség. Egyébiránt megemlítendő, hogy az i887 /s . tanévben fenállott népiskolák következőleg oszlottak meg : Elemi népiskola : állami 717, községi 1813, felekezeti összesen 13.672, protestáns 3830, magán s társulati 177. Felső népiskola : állami 19, községi 24, .felekezeti 23, protestáns 5, magán s társulati 9. Polgári iskola: állami 41, községi 72, felekezeti 22, protestáns 5, magán s társulati 21. Felső leányiskola: állami 9, községi 1, felekezeti 0, magán s társulati 2. Tanulók száma tekintetében is akár a felsőbb népiskolák, akár a polgári iskolák még csak törekednek a kivánt életrevalóságra. Az összes 75 felső népiskolában mindössze 2701 tanuló volt; tehát egy-egy intézetre átlag 36 tanuló esik. Az előző évhez képest pedig a tanulók száma 66-tal apadt. A 157 polgári iskolában összesen 17.901 tanuló volt, tehát egy-egy polgári iskolára átlag 114 tanuló esik, egy-egy osztályra pedig átlag 18 tanuló. Az előző évhez viszonyítva 1.238-cal növekedett a tanulók száma. Tanítók. A 16.622 népiskolában mindössze 24.379 rendes és segédtanító működött az i887 /g . tanévben, ide nem értve az óradíjasokat s magánoktatókat. E tanítók közül : rendes 21.5 57 állami 1.628 segéd 2.822 községi 4.096 férfi 21.244 felekezeti .... 18.312 nő . 3.135 protestáns .... 5.170 elemi népiskolai . 22.888 magán s társulati . . 343 Egy-egy elemi népiskolai tanítóra 75—76 mindennapi tanköteles esik. A tanítók összes száma az előző évihez képest 231-gyei növekedett. Azonban számukból s növekedésökből nem szabad azt következtetni, hogy tanítóhiány nincs. Hiány van először is a tankötelesek száma, továbbá a tanképesítés kelléke tekintetében. Vegyünk egy esetet arra, hogy a tankötelesek és a tanítók számának kölcsönös viszonyát kimutassuk. Az i887 /s -diki összeírás szerint volt 793.386 róm. kath. 6—12 éves tanköteles. Ha tehát mindegyik tanítóra 80 tanuló számíttatik, akkor (793.386: 80 =) 9917 róm. kath. tanító kívántatnék. Van pedig tényleg 7.943 tanító; tehát hiányzik még 1974. E hiány természetesen csak az esetben bír jelentőséggel, ha a tankötelesek mindegyike törvényszerűen iskolába járna. Hasonló föltételek mellett a gör. katholikusoknál a meglevőkön kívül még 148 tanító
