Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-02 / 9. szám

261 262 kifejlődése, mintegy külső története tárgyaltatik.» Mintha csak épen ezen felfogással szemben irta volna Baur, hogy ezen tudományban «magának a szellemnek lén}<ege nyilik és tárul fel», hogy ez «nyomon kiséri azon utat, melyet a szellem tett a végre, hogy önmagának és a szellemi élet legmagasabb érdekeinek tudalmára jusson»; hogy «ennek mélyebb tanulmányozása a gondolkozó szellem legbelsőbb műhelyébe vezet be.» És ilyen formán irnak erről mások is. Ugyanazen kapcsolatban mondja iró : ((szégyen is bíz az, hogy tanulják a theol. tudományokat azok jelen helyzetében, de múltja nagy részben ismeretlen világ előttük. Sárospatakon kivételt képez e tekintetben a keresztyén erkölcstan és az ó-szövetség története.)) Csak mellékesen jegyzem meg, hogy iró itt észrevétlenül más térre csapott át, t. i. arról, mit ő «ker. gondolkozás történetének)) nevez, az egyes theol. tudományágak történetére. Ezen kis megjegyzés után készséggel elismerem, hogy az egyes tudományágak története annyira lényeges alkotó eleme az illető tudományágak tudományos színvonalon álló előadásának, hogy szinte elképzelni sem tudom, miként lehet azt mellőzni. Tényleg fel is van ölelve egy vagy más alakban, rövidebben vagy terjedelmesebben csaknem minden szakmunkában. Ha valamelyik mellőzi, csak azért teszi, mert a tudomány-történetét külön dolgozta fel, vagy mint tanár külön adja elő. Az én Vallásbölcsészetem második, tehát szorosabb értelemben vett bölcsészeti része nem egyéb, mint a Vallásbölcsészet története. Ugyanezt teszi legújabb munkájában Pfleiderer is; első kötetének címe ez: «A vallásbölcsészet története Spinozától a jelen időig.» Meglehet, hogy más tudományágaknál mas alakban és rövidebben, de valamiképen mégis helyet foglal a tudomány története is. Hogyan lehetne egy dogmatikai rendszert alkotni a megelőző rendszerek ismertetése nélkül ? Es én szinte hajlandó vagyok kételkedni abban, hogy Patakon csakis a nevezett két tudomány történetét adnák elő. Legalább is furcsa volna, hogy az ó-szövetség történeténél előadassék, de az uj-szovetségénél már nem. Hogyan beszélhetett volna a tanár a synoptikusok vagy a negyedik evangélium kritikájáról (pedig bizonyosan beszélt) a nélkül, hogy ezen kritika alakulásának jellemzetes mozzanatairól, a kimagasló szereplőkről, tehát a tudomány történetéről ne szóljon ? Legíennebb tán csak azt mulasztá el, hogy egy csomó másod és harmad rangú iró nevével és könyvének címével terhelje hallgatói figyelmét. De legyen úgy mint iró mondja; legyen, hogy ő Patakon a tanárok előadása folytán aha megelégedett volna azzal, a mit tanulnia kellett», «még talán azt sem tudná, hogy létezett-e puliinger (!) Calixtus, Spener (!) Amyrault, Coccejusa : de akkor is mi jogon állítja ugyanezt a többi theol. akadémiák előadásairól is ? Igaz, hogy később a „keresztyén theologia története" névvel nevezi meg azon tudományt, melyre itt gondol, és az is igaz, hogy ily nevű tudományt sehol sem tanítunk és a konventi szervezetben sincs említve; de ha eltanítjuk mindenik theol. tudomány történetét legilletékesebb helyén külön-külön, mire való volna még együttesen is eltanítani?, legfetmebb a tudomány egységes organismusa történetéről lehetne még szó, mit az encyklopadia szokott tárgyalni. Azonban hagyjuk az okoskodás terét, s nevezzük meg, hogyan áll ez a dolog a külföld theol. fakultásainal. E végett és még más Összehasonlítások kedvéért is, legyen szabad ide iktatnom egy pár nagy hírű theol. fakultas leckerendjét; Berlint és Jénát azért választom, : mert egyikben sok, másikban kevés tanár van: I. Berlin 1889. nyári félév. I. Rendes tanárok: 1. Pfleiderer: Synopt. evangéliumok magyarázata; Ethika; kateehet. gyakorlatok. 2. Di'lmann: Zsoltárok magyarázata; Izrael története; exeget. gyakorlatok, 3 Goltz: Dogmatika; dogmát, conversat. 4. Harnach: Egyháztörténelem (2-ik r.); Dogmatörténelem ; a belső misszió története; egyház és dogmatört. gyakorlatok. 5. Kaftan: A római levél magyarázata; dogmatika; theol. societas 6. Kleinert : Jesaja magyarázata; Pracl. theol. rendszere ; homiletikai gyakorlatok. 7. Steinmeyer: Homiletika és Katechetika; homiletikai beszélgetések. S, Weisz : János evangéliumába bevezetés és magyarázat; az Apokalypsis magyarázata. lí. Rendkívüli tanárok : 1. Deutsch: Egyháztörténelem (3-ik r.) Wiklif iratai. 2. Lommatzsch : Encyklopadia; Uj-Test. bevezetés; a pádagogika története. 3. Piper: Az egyháztörténelmi kútfők; archáologia. 4. Strack: Ó-Test. bevezetés ; héber nyelvtan és a gencsis magyarázata. Két docens (Augustinusról és Schleiermacherről). Téli félé? (1889-1890). I. Rendes tanárok: 1. Dillmann: Ó-test. bevezetés, textus történet, exegesis. 2. Goltz: Ethika; dogmát, societas. 3. Harnack: Uj-Test. bevezetés; egyháztörténetem. 4. Kaftan: Jakab levele; dogmatika (2-ik r.); symbolika. 5. Kitinért: Zsoltárok magyarázata ; homiletika és katechetika. u, Pfleiderer: Uj-Test. theologia és bevezetés; Kőm, és Gal. levelek magyarázata. 7. Steinmeyer: Practica theologia. 8, Weisz: Jézus élete ; Korinth. levél magyarázata. II. Rendkívüli tanárok : 1. Deutsch: Egyháztörténelem (i-ső r.) 2. Lommatzsch: Synopt. evang. magyarázata ; dogmatörténelem; a 19-ik sz. padag. rendszerei. 3. Piper: Archeológiai előadások. 4. Strack: Héber nyelvtan és exegesis. Ezen kívül a megfelelő gyakorlatok. Még 3 docens. II. Jéna (nyári félév 1889.) 1. Lipsius: Korinth. levél; Uj-Test. theologia; Encyklopadia, uj-test. és dogmatikai seminarium. 2. Siegfried: Genesis; héber nyelvtan; ó-test. seminarium. 3. Seyerlen: Dogmatika (i-ső r.); pract. theol. (2-ik r.); dogmatört. repetitorium, homilet. és katech. seminarium. 4. Nippold: Egyháztört. (III.); az ev. egyházak legújabb története; egyháztört. seminarium. 5. Hilgenfeld: Synopt. evang. egyháztört. I. r. theol, symbolika, Egy docens exeget. tárgyakról. Téli félév, 1. Lipsius: Bölcsészeti és theol. ethika; Uj-Test. exegesis. 2. Siegfried: Ó-Test, bevezetés és exegesis. 3. Seyerlen: Dogmatika (II. r.), homiletika és katechetika. 4. Nippold: Jézus élete; patristika. 5. Hilgenfeld: János evangeliuma, levelei, apokalypsis; egyháztörténelem II. r. Egy docens exegetikai tárgyakról és a megfelelő seminariumok. Hogy pedig régebbi időről is idézzünk tanút, ide iktatom a híres, de kevés tanárral ellátott heidelbergi theol. fakultás leckerendjét 3 régi semesterről: a) Hsidelberg 1874-75. első félév-1. Hitzig: Bibi. geographia és régiségtan, János leveleii exegesise, Ó-Test. exeget. gyakorlatok, Kopt nyelvtan, 2, Schenlcel: Theol. encyclopadia, Homiletica, Uj-Test am. egyes szakaszai gyakorlati eregesise, Liturgikai beszélgetések és gyakorlatok.