Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-23 / 8. szám

déből kikerült ifjak legnagyobb része a legjobb munkát sem képes úgy alkalmazni és elmondani, hogy az a hallgató közönségnek lelki üdvére szolgálna, mert az ehhez szükséges képzést és gyakorlatot nem volt alkalma megszerezhetni oly mértékben, mint a theologusnak, s épen azért el sem ítélhető, ha egyik-másik a szükséges gyakorlat megszerzéseig némi hibát követ el.» Ezen helyes és alapos nyilatkozatot mindannyian magunkévá tettük s azon elhatározással fejeztük be a társalgást, hogy az ifjabb nemzedéket minden tőlünk kitelhető eszközzel az önművelődés nagy munkájára serkentjük. (Vége köv.) Filep Endre. A polgárdi-i lelkészválasztás ügyéhez. Mészöly Gyula lelkészválasztási elnök megnyitó beszéde.*) «Érdemes közönség ! Egyházi hatóságunktól nyert megbizásunk alapján örömmel, testvéri szeretettel jelentünk meg az érdemes közönség körében, hogy az átkos visszavonás által oly annyira üldözött szép egyházban, a mások szerencsétlenségén örülő kajánság legyőzése mellett, önök megelégedésével végezhessük kitűzött célunkat. Az államok felvirágzását, azok jóllétét, az egyházak boldogságát a vallásosság, annak bölcsőjéből született erkölcs, a törvények iránti tisztelet képezik. Hiszen a nagy költő is megénekelte dalában : «Ha a tiszta erkölcs megvész, Róma ledől, rabigába görbed.» Nem rég egy fényes szellemű főpap, híveihez tartott remek beszédében azt mondotta: «Az európai civilisatió a kereszt tövéből fakadt, mint ezüst folyam szétáradt Európa rónáira, a nemzetek ittak belőle, műveltek és boldogok lettek.» A kitűnő elmével mondott eszme igen helyesen volt alkalmazva, miután bizonyos az, hogy Ázsiából betört honfoglaló őseink, midőn ezen véráztatta földet elfoglalták, mint vadnépek később Szt. István király alatt lettek keresztyének, ez által levetkezték ázsiai szokásaikat, beléptek a művelt európai népcsaládok közé, s így jutottak a tudomány birtokába. Én pedig a protestáns vallás hiteiveiből kiindulva állítom, hogy az európai népek szabadsága a reformatió magasröptű eszméjéből eredt, tündöklő fényével — mint a nap sugaraival a földet — bevilágította az emberiség lelkét. A hit birodalmában szabad eszmék születtek, a népek vallási ügyeik intézésébe befolytak, a nemzetek ezen önkormányzati szellemet elsajátították, ezek képezik a népjogok felszabadításának magvát, ez által a nemzetek nemcsak műveltek, hanem szabadok is lettek. Épen ezért a protestáns vallást nemzeti vallásnak tekintem, itt született e földön, egy zászló alatt küzdött a nemzettel, együtt maradhat fenn a hazával. Ha a történelem lapjait tekintjük, a mohácsi vész után, hol királyunk a Cselepatak mocsáraiban lelte haláiát, a szenvedések özöne borult a hazára. A törökök szétrombolták, elpusztították az országot, Budavárában 150 esztendeig török félhold uralkodott; akkor a protestáns vallás szelleme volt az, mely szabad eszméivel világolt, reményt nyújtott a kétségbeesett nemzetnek. *) A polgárdi-i lelkészállomás betöltése, mint e Lapban aunak idején közölve volt, a második választási terminuson sem sikerült. A választást vezető küldöttség: Faa Imre lelkész és Mészöly Gyula egyházmegyei világi tanácsbiró, eredmény nélkül vonult vissza a választás színhelyéről. Ez alkalommal tartotta Mészöly Gyula tanácsbiró úr a templomban e megnyitó beszédet, melyet szerző szívességéből közlünk. Szerk. Ha közelebb jövünk a történelemben, kutatjuk az események fonalát, észleljük, hogy a protestáns önkormányzatnak az állam keretébe való átültetése a szabadságra törő nemzetnek legforróbb vágva volt, s így méltán mondhatjuk, hogy vallásunk szabad elvei a népek felszabadítására befolyással voltak, annak méhéből születtek a 48-diki törvények eszméi. Hiszen maga a lánglelkű Kossuth protestáns volt, a szabadeszméket már hitében kedvelte meg, s így adta át nemzetének. A szabadságharc leveretése után, ravatalra került a nemzet alkotmánya, bilincsbe került a szabadszó, kínpadra kerültek a hazának legjobb fiai. Talán nem vétek a hazafiúi kegyelet ellen, ha itt e szent helyen, az úrházában, gróf Batthyány Lajosnak, Magyarország első miniszterelnökének, önök földesurának nagy nevét felemlíteni merészlem; hiszen ő volt az, ki koronás királyunk iránti hűségéért a 48-diki törvények, a népjogok védelméért vérzett el. O nem akart egyebet, mint a koronás király és a nemzet között a rosz tanácsadók által szított veszélyt elhárítani, a 48-diki törvényeket nemes életének feláldozásával, békés uton vér nélkül, a dynastia és a nemzet üdvére megmenteni. Ezen dicső múlt tette őt a nemzet szívében úgy, mint a világtörténelem lapjain örökre halhatatlanná. A megszentelt emlékű államférfi magasztos törekvéseiért kiszenvedett, de fényes lelke az égbe szállt, hogy onnét erényei, lángoló hazaszerelme, mint az ég csillagai késő századokig világítsák a haza földét. Ezen borzalmas korban a hatalom lerombolt mindent, egyedül a protestáns Önkormányzatára bizonyult bevehetetlennek; ott élt a szabadszólás, ott születtek az alkotmány visszaszerzésére oly üdvös hatású eszmék. Ha önök őseiktől öröklött vallásukban meggyengültek volna — mit én nem hiszek — tekintsenek fel az égbe, keressék uruk gróf Batthyány Lajos csillagát, annak honszerelmét sugárzó tüzétől fellelkesülve legyenek hű őrei azon bevehetetlen várnak, mely a hazát oly rendületlenül szolgálta; melyet őseik a hazaszeretet és hitnek közös oltárán testvéries egyetértéssel századokon keresztül megoltalmaztak. Éljenek törvényben előirt választási jogaikkal. Ezekután a lelkészválasztást megnyitom, törekvéseikre Isten segítségét kérem.» NECROLOG. A vértesaljai ev. ref. egyházmegyének ismét halottja van. A halál, most is, mint néhány hónappal ezelőtt, egy élete delén levő hű pásztort ragadott ki közülünk, oly korban levőt, a melyben sokan életerejök teljességében örömmel munkálkodnak, boldogítanak és boldogíttatnak, ő pedig napról-napra látva ereje fogyását, búsan sohajtott az élő Istenhez, kérve-kérte a szabadulást. Bodacz József az acsai ev. ref. kis gyülekezetnek 25 évig volt hű pásztora, született Tabajdon 1836~ik évben, Bodacz Zsigmond és Kemenczky Klára földbirtokos szüléktől. Az elemi tantárgyakat Tabajdon tanulta, a