Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-23 / 8. szám

mondá azt a tételt: «A legnagyobb dolog, mit az emberi lélek e világi létében végezhet, hogy valamit meglásson és értelmesen elmondja, hogy mit látott.» A kitartó szemlélet nem csak a benyomások combinálására szoktat, hanem a számításra, a mérlegelésre is. A mérlegelés, számítás legjobb kiinduláspont arra, hogy a gyermek különböző elemeket egy alapegységhez mérjen, összehasonlítson, mint a hogy hasonlít az orvos, a természetvizsgáló, az építész; hogy a mellékest a főben járó résztől s a változót az állandótól különválaszsza, s akként a különböző események és tények jellemének mintegy a szeme közé nézzen. A szem synthetikus érzék: csoportosítja a látás benyomásait, s hogy a csoportosítás szabatos legyen, művelni kell, hogy a távolságokat becsleni tudja, hogy a tárgyak (pld. fa, ház, hegy, torony) magasságát szemével megítélje, vagy megmérje. De ne csak a szabadban, egymástól távol* eső tárgyakat tudjon mérlegelni, hanem a szobában, tehát a keze ügyében levők hosszuságát, szélességét, terjedelmét is tudja centimeterre összehasonlítani; továbbá szoktatni kell,hogy tudja egy terembe összegyűlt tömeg tagjai számát szemével közelítőleg meghatározni, (mint a hogy tudta Berthier, Napoleon haditanács-elnöke, ki az ellenséges hadsereg erejét meg tudta szemével itélni); hogy tudja végre a távolban mozgó tárgyak közeledő vagy távozó gyorsaságát a rövid időközökben történő dimensio és világítás minimalis változásaiból megmondani, midőn e látszó változások véghezmenetelének hirtelensége jelzi a mozgás gyorsaságát. Természetes, hogy a vonalzót, a litert, a mérleget, a delejtűt, a microscopot, a thermometert, mérőláncot kezébe adjuk, hogy szemmértékét gyakorlatilag ellenőrizze, csoportosítsa, összehasonlítsa; szóval, hogy a reális mértékkel a megközelítő mértéket szüntelenül javítsa. Az ily apró kisértményekkel mindig öröm jár, s altalok a gyermekek kellemes összehasonlításokra és Ítélésre fognak; s ez a kettős öröm a tényekre emlékezést állandóvá teszi. Ebben az eljárásban áll az-újkor nevelők sikerének a titka. így tett Pestalozzi, ki nem elégedett meg, hogy növendékei csak lássák a dolgokat, hanem megkövetelte, hogy tapogassák, forgassák, megmérjék, és meglatolják. Ebben a szellemben bocsátja Froebel is az ő «adatait» (Gabe), a színes labdákat a gyermek látó érzéke elé, hogy tanulja megkülönböztetni a tartalmat és alakot. Ekként lesz a kezdetben tapogatózó nézés nyomonjáró, módszeres látássá, vagy megfigyeléssé, midőn az ifjú a mult és jelen benyomások alapján kíváncsi lesz a jövő eseményekre; föltevéseket készít, várakozó, köznyelven figyelő lelkiállapotba jut, hogy vájjon várakozása, képzelet képe beteljesedik-e? Hogv ez a figyelmes szemlélet vagy észrevétel az érzékszerveket új alkalmazkodásra készti s ennek következtében mintegy újból szervezi, arról mindjárt szólok; előbb menjünk végig az értelmi hatások vizsgálása rendjén. Végül látással teszünk szert a természet és művészet szépsége felfogására s annak becsülni tudására, a mit Leonardo da Vinci bellezza del mondo-nak nevezett. Ilyenkor a szem itélő ereje mintegy beleolvad értelmi rendszerünk egy részébe s megszületik bennünk a ccjó izlés« nevű nemes vonás. Ez oly becses kincs, mely szegénynek és gazdagnak egyiránt jóltevője, mert a szép élvezésével nagy illúzióba ejti s a hányódó élet búbánatát és küzdelmeit egy időre elfelejteti. Ekként a látást gyakorlással nem csak itélni tanítjuk meg, hanem mint Rousseau akarta, érezni is. Felméri Lajos. T A R C A. A római katholikus egyház az egyesült államokban. E cím alatt jelent meg egy ismertető cikk a berlini «Protestantische Kirchenzeitung» ez idei i-ső számában, melyet a megnevezett lap az «Allgemeine Zeitung)) 1889-ik évi 331-ik számából vett át, s melynek érdekes és tanulságos tartalmát a következőkben közöljük : November 11-én 1889-ben Északamerika római kath. keresztyénsége Baltimoreban hármas ünnepet ült, mely a katholikusokra nézve nagy fontosságú, de a nem-katholikusok figyelmére is méltó. E hármas ünnep : az első északamerikai római kath. dioecesis felállításának százados ünnepe, a kath. laikusok első gyűlése és az első kath. egyetem fölavatása. November 10-én volt száz éve, hogy Baltimoreban Maryland államot, az első kath. püspöki székhelyet fölállították és ma már a kath. egyháznak több tagja van, mint bármelyik protestáns felekezetnek, a methodistákat, baptistákat s presbyterianusokat sem véve ki. Hoffmann Catholic Directory-je szerint az egyesült államokban jelenleg (1889) 8.115,670 kath. hívő van, kik 7353 templomban látogatnak istentiszteletet, melyben 8118 pap fungál. Szaz év előtt a 13 gyarmatnak mintegy 4 millió lakosa volt, ebből a kath. vallásnak 40,000 lelke volt. Azóta mostanáig a lakosság 60 millióra szaporodott. Ha a kath. lakosság azon mértékben gyarapodott volna, akkor ma 600,000 lelke volna, azonban valósággal 7V2 millióval többje van. A 8118 papból 6110 világi és 2008 szerzetes; a katholikusok ma fönntartanak: 199 árvaházat 21,358 árvával, 32 theol. seminariumot 1570 növendékkel, 124 collegiumot (ezek a német gymnasiumok alsóbb osztályainak felelnek meg), 549 akadémiát (a német polgári- és szakiskolákhoz hasonlók) és 2799 egyházi iskolát (parochial schools) 597,194 gyermekkel. Továbbá még 472 különféle jótékony intézetet (kórházak, leány-menedékhelyek, javító-intézetek stb.) tartanak fönn katholikusok. Az egyesült államokban a kolostorokban s más telepeken 24 szerzetes-rend, 11 testvér-szövetkezet, 77 apáca- s ily féle rend nyer helyet és ellátást. Erős a jezsuita-rend, mert kerekszám 1200 tagja van. Az egyesült államokat két provinciára, a new-yorkira és a st.-louis-ira osztja fel. Majdnem minden nagyöbű városban vannak rendházai, iskolái, kivévén New-York testvér városát Brooklynt, melynek püspöke Loughlin a maga egyházmegyéjében jezsuitákat nem tűr meg. Hogy a jezsuiták Amerika egyéb részeiben is mily hathatósan működnek, mutatja az a tény is, hogy Canada egy törvényt hozott, mely szerint a jezsuitáknak minden — III. György alatt konfiskált — birtokuk visszaadassék. A r. kath. egyház bámulatos gyarapodásának okai különfélék. Minthogy az egyesült államokban teljes vallásszabadság van, a katholicismus roppant lendülete főként propagandájának okos vezetésében s a klérus alkalmazkodó képességében keresendő. Nem átokbullával, máglyával, fegyverrel, nem megcsontosodott dogmákkal és merev türelmetlenséggel hódít, hanem azzal, hogy követőinek nemzetiségi törekvéseit s polgári szokásait számba veszi. A puritán kényszervasárnap (Sonntagszwang) kérdésében a kath. egyház szabadelvű állást foglal el.