Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-16 / 7. szám

számos egyéb jelei mellett említést érdemel azon egy­hangúlag hozott határozata, melyszerint az elemi iskolába járó fiúk és leányok számára novembertől májusig havon­ként kétszer külön istenitiszteleteket rendez az állami iskolák helyiségeiben. Májustól novemberig az összes iskolák növendékei, tanítóik vezetése és felügyelete alatt, minden vasár- és ünnepnap délelőtt templomba menni köteleztettek, mely intézkedés foganatosításához az isko­lák elöljáróságai is a legszívesebben nyújtanak segédkezet. Örvendetes körülmény, hogy e kicsiny, de buzgó gyüle­kezet tanköteles gyermekeinek száma 12 év lefolyása alatt 57-ről 125-re, kepefizető egyháztagok száma pedig ] 1 2-ről 208-ra emelkedett. Jellemző, hogy e gyülekezet­ben az utóbbi 10 év alatt minden határozat teljes egyet­értéssel és eg\hangulag hozatott. Az egyház presbytereivé megválasztattak : Réthi Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő, Balia Ignácz megyei árvaszéki ülnök, Németh László megyei közgyám, Szitás János gyakorló iskolai tanító és Hirling Mihály kir. pénzügyigazgató. Jegyzővé Nagy Iván megyei ellenőr, ügyészszé Dr. Farkas Béla ügy­véd lettek megválasztva, valamennyien egyhangúlag. Örömmel regisztráljuk e tényeket, mint a melyek élénk és egészséges egyházi életről tanúskodnak. * Püspök választási mozgalmak az evangelikus egyházban. Evang. hitsorsosainkra két elhunyt püspö­kök utódjainak megválasztásával fontos íeladat vár. Nemcsak a protestánsok, de az egész ország figyelme íeléjök fordul, habár az érdeklődés nagyon különböző indokból származik. Az érdekelt egyházi rész egyházias­ságban példás, tudományban kiváló, kormányzásban jártas, hazafiságban teljesen megbízható jelöltet keres; az egyházon kívül állók főként a hazafias egyházpolitikai kelléket hangsúlyozzak a püspök-jelöltben. Némi aggo­dalommal tekintenek sokan az országban a dunáninneni egyházkerület választása elé, melyet a pánszláv befolyás túlsúlyra jutásától féltenek. De résen állnak azok is, kik hazafias szellemben szeretik egyházukat s az akciót már megkezdették. Értekezletükből következő felhívást intéztek a kerület hazafias eleméhez : «Feledhetlen püspö­künk halála után Pozsony városa esperességének több tagja értekezletet tartottunk, melyen a megüresedett püspöki szék betöltésére O méltósága egyetemes fel­ügyelő urunk jelenlétében s helyeslésével Trsztyénszky Ferenc esperes urat jelöltük ki. Hogy kijelölésünket biztos siker koronázhassa, ez ügyben működő bizott-J OiJ Ságot alakítottunk, s tisztelettel kérjük címedet, hogy egyházunk érdekében törekvésünket minden az egyházi törvények és rendtartások keretében megengedett módon támogatni méltóztassék. Nem tartjuk szükségesnek, hogy jelöltünk nemes jellemét, széles ismereteit és szak­avatottságát bővebben ecseteljük, miután őt evang. egy­hazunk minden tagja régóta ismeri, csak azt jegyezzük meg, hogv boldogult püspök urunk ügyeinek nagy részét huzamos betegsége alatt ő vezette, s hogy maga püs­pök úr is többször és határozottan kimondá óhaját: hogy Trsztyénszky Ferenc esperes urat kivánná utódául. Midőn tehát címednek támogatását és bölcs tanácsát mély tisztelettel kérjük, azon reményben, hogy a kibon­tott zászló alá kerületünk hű egyházközségei szívesen tömörülendnek, s hogy egyházi rendtartásunk 21 r. §-sa értelmében megejtendő választásunknál a kerület 104 sza­vazatának többségét, ha ébren leszünk, ha szavazataink jelöltünkben öszpontosulnak, biztosan kivívhatjuk, mély tisztelettel vagyunk Pozsonyban 1890. évi február havá­ban. — Pozsony városa esperessége kebelében alakult bizottság nevében: Dr. Samarjay Károly, esperességi f elügyelő.)) — Örömmel és helyesléssel regisztráljuk a bizottság jelölését, mert Trsztyénszky Ferenc úrban oly püspököt nyerne a dunáninneni kerület, kinek kegyes­sége, tudománya, kormányzói tapasztalata és hazafias szelleme semmi kifogás alá nem eshetnek. — A tiszai egyházkerülettől még nem vettünk hírt formaszerű meg­állapodásról, de magán tudósítások szerint ott Zelenka Pál miskolci lelkész és esperes a közvélemény jelöltje. Itt Sztehló János eperjesi lelkész s VI szabad kir. városi evang. főesperes, mint a tiszakerület legidősebb esperese végzi ideiglenesen a püspöki teendőket, mire Péchy Tamás kerületi felügyelő által Czékus halála után táv­iratilag kéretett fel. * Az unitárius egyház köréből. Nem népszerű, nem rokonszenves théma az unitáriusokról elismerőleg szólni; de én mégis teszem, mert az érdemnek mindig és mindenütt tisztelője és becsülője vagyok. íme az egyik. Ferencz József unitárius püspök a napokban meg­rendelte dr. Lendvay Benő pozsonymegyei tiszti főor­vosnak az orsz. közegészségügyi egyesület által kiadott népszerű «Huszonöt év Márkusfalva életéből)) című művét és saját költségén megküldte mindegyik unitárius egyháznak. A kis műben egy község története van elbe­szélve, mely lelkipásztora és orvosa buzgólkodása követ­keztében egészségtelen, járványdúlta faluból barátságos s egészséges községgé változott. A püspök az esperesek­hez intézett levelében óhajának ad kifejezést, hogy bárha feltalálná Márkusfalvát hazánk összes községeiben. Majd így folytatja sorait: «Ha csak egy-két eklézsiánkban fogékony keblekre talál e közhasznú és szép irályú mű, ha annak szelleme lelkészeinkben és tanítóinkban csak egy fokkal is emelni fogja a buzgóságot és törekvést, szorosabb értelemben vett köteleségeik teljesítése mel­lett, minden utat és módot felhasználni arra, hogy eklé­zsiaink jólétét, fejlődését és haladását tőlük kitelhető módon minden irányban előmozdítsak: csekély áldoza­tom dús kamatot fog hajtani.)) Ez az egyik. A másik az ((Unitárius Közlöny» című — a ((Kereszt. Magvetőt)) most nem említve — vallásos néplapjuk életrevalósága, melynek minden száma komoly törekvésről, ernyedet­len szorgalomról és arról a mozgékonyságról tanúsko­dik, mely a mi sorainkban sokak által a lélekhalászat sötét színében szokott feltüntettetni. Nem vitatom az ellenkezőt, de állítom, hogy életnek és tevékenységnek jelei ezek. Ott nem röstel a püspök, az esperes, a theol. professor, a tudós pap leszállni a nép közé, hogy ki elmélkedéssel, ki verssel, ki életrajzzal, ki életképpel stb. építse, buzdítsa híveit, kiknek iegtöbbje valóságos apos­tola az ő hitének. A «Közlöny» legújabb szamában is Ferencz József (püspök), Nagy Lajos (esperes), sőt egy neves evang. lelkész, Grátz Mór irtak tanulságos közleményeket, melyek közt Brassai Sámuel életéből is egy részlet megirva, s arcképe az ősz tudós 90-ik évébe lépése alkalmaból díszes fénynyomatban van mellékelve. Hitbuzgóságnak, cselekedetekben munkás hitnek jelei ezek, melyeket csak elismeréssel lehet emlegetni. Én keve­set tartok az unitárius dogmákról és hitrendszerről, de papjaik tevékenységét, híveik buzgóságát és áldozat­készségét nagyra becsülöm. Egyik korifeusok előtt is kifejeztem már egyszer, hogy ennyi tehetség, tevékenység és buzgóság derekabb ügyhöz volna méltó. Flej ha mi bennünk is ennyi lélek, ennyi tevékenység lakoznék, beh másként folynának anyaszentegyházunk dolgai 1 * Szentferencrendi mosdó. A Lepsényi Miklós szentferencrendi áldozár és pozsonyi magyar hitszónok szerkesztésében megjelenő «Katholikus hitvédelmi folyó­irat)) egy helyen így magyar-hit-szónokol: «Ha a ko­máromi szuperintendentia zsölleszékének tölteléke ezt

Next

/
Thumbnails
Contents