Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-16 / 7. szám

kerültek s kiket bódékban mint indiánus, török és cserkesz leányokat mutogattak és elcsábbítatásuk után, minden pénz nélkül az utcára kitettek. Vannak ott német (netán magyar?) lányok, kiket anyjuk elhagyott és kiket istállóban, hidegtől dideregve találtak meg; vannak ott virágárus leányok, kik a város bűnfészkeinél egyebet nem ismernek; vannak ott gyermekek, kik 12-ik évökig Isten nevét csak káromkodásban hallották emlegetni és kiket most becsületes munkára kell szoktatni. A fiatal lányokat is igyekeznek nyugoti gazdaságokban, mint szolgálókat elhelyezni. A lakházba 1886-ban felvettek 612 leányt, kik közül 44-et nyugotra küldtek, 367-ct New-Yorkban és szomszédságában, 104-et másfelé alkalmaztak. Mi lett a maradékból ? nem mondja meg a tudósítás, valószínűleg visszaestek, nem voltak megmenthetők. Mint mindenütt, úgy itt is bebizonyodott, hogy minél fiatalabbak a gyermekek, a n n a 1 kevesebben esnek vissza a régi csavargó és gonosztevő életbe; minél idősebbek, annál kevésbé képezhette őket az egyesület hasznavehető emberekké. Ezen lakházakon kívül van az egyesületnek nyári- és üdülő-lakja a tenger mellékén, gyermek-kórháza, 3 gyermekkertje, 21 nappali és 14 esteli iskolája ; ezek között német és olasz nyelvű iskolák. Ez iskolákban 1885-ben 10,357 gyermek nyert oktatást. Magától érthető, hogy New-Yorkban és a szomszéd városokban van nagy számú más jótékony társaság, de eddigelé egyikök sem tett annyi hasznot, mint a gyermek-barátok egyesülete. Láng Adolf. IRODALOM. ** A Protestáns Szemle II-dik évfolyamának L füzete Kenessey Béla ideigl. titkár szerkesztésében a napokban hagyta el a sajtót. Változatos és gazdag tartalmát értekezések, tanulmányok, könyvismertetés, történelmi emlékek, irodalmi szemle alkotják. Dr. Vécsey Tamás: «A keresztyénség első hatása a jogra»; Dr. Bartha Béla: ((Statisztikai tanulmányok a magyar protestantismusrób); Dr. Masznyik Endre : «Pal apostol megtérése)); Zoványi Jenő: ((Coccejus_ és theologiai rendszere)) ; Kecskeméthy István : «Az Énekek éneke» ; Dr. Szlávik Mátyás : '.(Hasé Károly Ágost emlékezete)) — ezek az értekezések és tanulmányok. A ((Könyvismertetés)) című rovatban Papp Zsigmond Renan híres művét (Izrael népe története) ismerteti; a ((Történeti emlékekw közt Szilágyi Sándor veterán történetírónk közöl érdekes adatokat Medgyesi Pál életéhez ; az ((Irodalmi szemle» a hazai és külföldi theologiai és egyházi irodalom néhány termékét mutatja be az olvasónak. — Dicsérőleg emeljük ki az uj titkár nagy buzgalmát és gondosságát, mely a Szemle pontos megjelenésében, öntudatos szerkesztésében, egységesebb tartalmában, céltudatos tárgyalási modorában nyilatkozik. A vállalat a kezdet nehézségeit leküzdve fokozatos izmosodást mutat. Cikkei kezdik megközelíteni a kritika által (pl. Dr. Kovács Ö. kitűnő fejtegetéseiben) követelt essayszerű tárgyalási modort, mely alaposan, de nem a szaktudomány módszere szerint fejtegeti a kérdéseket. Jó úton halad. Csak előre ! —o — ** „A magyar közmondások könyve" című munka szerző-kiadója arról értesíti lapunk t. olvasóit, hogy az elmúlt év végén oly nagy számban küldtek be hozzá az ország több vidékéről közmondásokat, hogy műve az igért időben (január) ez ok miatt nem jelenhetett meg. Ma már azonban sajtó alatt van s /. évi május első hetében okvetlenül meg fog jelenni $ bérmentve szét fog küldetni mindazon t. megrendelőknek, kik a mű előfizetési árát hozzá edd ig beküldték ; mindazonáltal (2 frt bolti árban) ezután is elfogad megrendeléseket. Címe: Sirisaka Andor Pécsett. ** Jézus vallása a három első evangyelium szét int. Új-szövetségi bibüca-theologiai tanulmány. Theol. m. tanári vizsgára irta Beide Sándor kaczkói ev. ref. körlelkész. A 84 lapra terjedő tanulmány az előszón kívül a Bevezetés 1. §-ban a munka célja, forrásai, a feldolgozás és beosztás rendszere felől tájékoztat. A cél az, hogy Jézusnak az evangéliumban szétszórt tanításaiból az ő vallásának egybefüggő rajzát állítsa össze. A forrás : Jézus szavai és tettei. E szavakat és tetteket pedig csak a három első evangéliumból meríti, bár elismeri a 4-ik evang. magasztos eszméinek igazságát s a keresztyén életre és egyházra való hatását és szükségességét is; de belőle a történeti Jézus személyére és tanításaira vonatkozólag nem lehet semmit meríteni. Ezt így a maga egész merevségében nem volnánk hajlandók aláírni, mert a 4-ik evang. sok oly vonást tartalmaz, mely határozottan közvetlen apostoli eredetre vall. Valamint szerzővel abban a nézetben sem osztozunk, melyet ő is ugyan másoktól fogadott el, de elfogadva a magáénak vall, hogy a Máté evangeliuma volna a legeredetibb és a legmegbizhatóbb, hogy benne volna Jézus élete és működése a történeti és psychologiui okoknak megfelelőleg előadva, oly híven és oly valószínűséggel, a mint azt egy korára nagy hatást gyakorló, új teremtő szellem működésétől várni lehet stb. (10. 1.). Máté evangeliuma ily «eredeti és megbízható)) forrás már csak azért sem lehet, mert, a mint szerző is elismeri, ((bizonyos célzatosság)) van benne és ő e célzatosságnak megfelelőleg csoportosítja a beszédeket és cselekedeteket, melyek között sem a chronologiai, sem a psychologiai egymásutánt megállapítani nem lehet. A beszédeknek és cselekedeteknek oly összefüggő sorozata, a minőben őket a Máté evangeliuma feltünteti, Jézus működésében szinte ki van zárva, s így «eredeti» már csak e rendszerezésnél fogva sem lehet. A rendszerezés mindég már későbbi korra utal. — A 2. §. Jézusnak a zsidósághoz való viszonyáról szól. Ez áttekinthetőbb lett volna, ha Jézus korának jellemzését jobban kidomborította volna, s feltüntette volna az egyes irányokhoz és a kor uralkodó eszméihez, váradalmaihoz való viszonyt. Hogy Jézus tisztán csak a Dániel-féle apocalypsisből vette volna az «ember fia» kifejezést, ezt ugyan Beyschlag és többen állítják, de nem egészen helyesen, s a dánieli apocalypsisnek is nem saját találmánya az «ember fia» kifejezés. Az «embernek fia» fogalma igen gazdag az ó-testamentumban és Jézus e fogalom összes jelényeit használja és alkalmazza önmagára, nem csak azokat, melyek a dánieli «bar énos»-hoz vannak kötve és épen miután az «ember fia» fogalom egész ó-testamentumi tartalmát felveszi, innen van, hogy a szerző is meglátja, hogy mássá lesz ez Jézus szájában mint volt Dánielnél (i). 1.). — A bevezetés e két §-a után bocsátkozik szerző a Jézus vallásának tulajdonképeui tárgyalásába s itt szól: I. Jézus Isten fogalmáról, II. az Isten országáról (Isten országáról általában, a megtérésről, a fiúság viszonyáról, a testvériség viszonyáról s az Isten országának igazságosságáról és III. a boldogság fogalmáról Jézusnál. Mind e tárgyalásoknál élénken meglátszik művén mestereinek : Baurnak, Straussnak, főképen pedig Keimnak hatása; de mellettük mindenütt kiérzik a szerzőnek az evangéliumok iránt való szeretete, a tárgyért való érdeklő-