Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-15 / 50. szám

világos és rhythmikus mondat alkotás szabályait igye­kezett kifejteni. Az irály egyéb sajátságait az egyes műfajok keretében mutatja fel és minden műfajnak irályával külön, részletesen foglalkozik. A logikai elveket is keresztül vinni igyekszik minden műfajnál s gyakor­lati példákban szemlélteti az egyes logikai eljárási módo­kat. Példái kiszemelésében arra törekedett, hogy a példák tárgyra nézve lehetőleg változatosak legyenek, s minden nevesebb magyar irót megismertessenek. Függelékül az élőszóbeli előadás rendszeres elméletét kapcsolta szerző a műhöz. A munka két főrészre oszlik. Az I. rész a bevezetés után, melyben a mondatról és a szakaszról szól, adja az Írásművek felosztását, azután tárgyalja a leírás általános szabályait, a leíró művek irályát és azok fajait; szól az értekezés cím alatt az értelmi tevékeny­ség módjairól, az értekezés kifejtéséről, annak előadásá­ról, az előadás alakjairól, az értekezés szerkezetéről és fajairól. Majd a történetírással foglalkozik, jellemezve egész általánosságban a történetírást, megemlítve a tör­ténet forrásait, ezek bírálásának eszközeit és módjait, adva a történeti események összeszerkesztésének mód­szerét, a történeti művek irályának elméletét és ismer­tetve a történeti műfajokat. A 11. rész a szónoklattan és ebben a szónoki beszéd fajai, a rábírás eszközei, a szó­noki beszéd irálya és a szónoki beszéd szerkezete tárgyaitatnak; míg a Függelék az élőszóbeli előadásról szól. Az elmélet maga aránylag igen kevés a műben, hanem azért vált oly terjedelmessé, melytől szinte visszahökkenünk, mikor az előszóban azt olvassuk, hogy szerző a tanuló ifújságnak is szánta, mert való­ságos tárháza a magyar irály- és szónoklattani gyakor­lati tanításoknak s mit egy jó professornak az egyes mű­fajok elemzésénél élőszóval kell elmondania, azt szerző mind leirja, úgy, hogy maga a megtánulandó anyag alig valamivel több mint más hasonló tárgyú tankönyvekben. De szerintünk a munkát nem is mint tankönyvet kell bírá­lat alá venni, hanem mint egy nagy irodalmi tanulmányt és mint már kész professorok kezébe való s a gyakorlati tanításra útmutatásokkal szolgáló kézikönyvet. A szemlél­tetés kedvéért tárgyaltatnak ugyan a munkában az irály egyes sajátsagai a különböző műfajoknál újra meg újra : de a sok ismétlés mégis szinte felesleges teherként neheze­dik a munkára, mert ha egyes sajátságok különböző alkalmazást nyernek is a különböző műfajokban, e saját­ságok önmagukban mégis csak mindig ugyanazok és ha fogalmukat jól megismeri a növendék, alkalmazhatóságu­kat is könnyen felismeri, ha viszont a műfajok elmélete is jól meg van állapítva. Az írásműveknek ismeret közlökre, költőies szónoki művekre való felosztásával nem érthetünk egyet. Jobb és találóbb a régebbi felosztás. De annál inkább helyeseljük a tárgyalási módszert, mely a lehető legtermé­szetesebb. Figyelemébresztő és azt folyton lekötve tartó, folytonosan élvezetes s egy kitűnő pedagógus, egy gya­korlott tanár ügyes kezére vall. Az irály egyszerű, világos, nyomon járó, természetes, magyarázó, értekező stylus. A műfaj elméletét mindig inductive állapítja meg és nem nehézkes meghatározásokkal terheli meg az emlé­kezetet, hanem elkezd elemezni s egyszer csak, szinte észrevétlenül be lopja a növendék fejébe az elméletet is. Régen olvastunk könnyebb modorú, élvezetesebb s mel­lette mégis tanulságosabb, komolyabb munkát. Alig tudunk tőle megválni. Megelevenednek benne irodalmunk nagy alakjai és egy kitűnő cicerone figyelmeztet mind­untalan alkotásaik szépségeire, a nélkül, hogy valahol unalmas fecsegővé, vagy kicsinyes magyarázóvá válnék, ki nem engedi az embert önmagát gyönyörködni. ízlése is fejlett. Széleskörű olvasottsága van. Példáiban már fel ! vannak véve a legújabb írók művei is és az idézetteken kívül a tanárt és tanítványt még egy csomó más példára is utalja. Bíráló megjegyzései találóak s képzett aestheti­kusra vallanak. Az irodalom barátainak, különösen pedig az irálytannal foglalkozóknak igen melegen ajánljuk szí­ves figyelmébe az értékes munkát. Ára 5 frt. Kapható Kókai Lajosnál. ** Magyar írók élete és munkái című füzetes vállalatra hirdet megrendelést Hornyánszky V. akadémiai könyvárus. A magyar irodalomtörténet-írás terén ujab­ban igen örvendetes és élénk mozgalom indult meg, s mindén évben nagy számmal jelennek meg irodalmunk történetének egyes mozzanataival foglalkozó dolgozatok. De mennél élénkebbé vált e mozgalom s az irodalmunk története iránti érdeklődés, hovatovább annái érez­hetőbbé vált a hiánya egy oly lexikonális munkának, mely a magyarországi írók életrajzát és munkásságát lehető teljesen foglalná magában. Régiob e nemű munkáink már elavultak, s újabb nem lépett helyükbe. Ilyen hézag­pótló munka megírására vállalkozott érdemes tudósunk idősb Szinnyei József~ a m. n. múzeumi hirlapkönyvtár őre, ki körülbelül három évtizeden át gyűjtögette a hozzá való anyagot. Az anyaggyűjtés immár annyira haladt, hogy a munka közrebocsátását meg lehet kez­deni. A Magyar írók élete és munkái című gyűjtemény a M. Tudományos Akadémia támogatasáva! Hornyánszky ! V. kiadásában fog megjelenni. Magában foglalja betű­j rendben a magyarországi írók életrajzi adatait, munkáik jegyzékét és a róluk szóló dolgozatok sorozatát. A négy kötetre (32 füzet) terjedő munka egyelőre negyedéven­ként kiadandó öt-íves füzetekben jelen meg ; remél­hető azonban, hogy 1896-ban az egész be lesz fejezve. Az első füzet 1890. január első felében jelen meg, s minden füzet ára 50 kr. lesz. — Hzen hézagpótló munkát tisztelettel ajánljuk figyelmébe mindenkinek, ki irodalmunk története iránt érdeklődik. ** A „Téli Újság" című vallásos néplap Csécsi Miklós szerkesztésében megjelent. Ez évi (decem­ber— február hónapokban szokott megjelenni) első száma b. Vay Miklós arcképét s rövid életrajzát közli, ki tettei­vel «legelső protestáns embernek)) bizonyítá magát. Többi közleményei: Egy különös levél, Keresztelő János Budai Jánostól. Van egy fészek (költemény) Karancsi Dánieltől. Egy másik torony története Kálmán Farkas­tól. Mindnyája beválik, jó cikkek. Csak a szerkesztés technikája ellen van kifogásunk. Nem helyes néplapba be nem fejezett közleményeket adni. Azután a lap kül­alakja (nagy negyedrét) sem felel meg a célnak, cél­szerűbb volna a nyolcadrét-alak, melyet az egyszerű ember könnyebben kezel s jobban megőrizhet. — Külön­ben készséggel ajánljuk a derék vállalatot terjesztés végett, a lelkészi és tanítói kar pártfogásába. Csak 10 példányra ; fizethetni elő, minek ára 2 frt 60 krajcár. Az előfizetés Hornyánszky V. akadémiai könyvárushoz küldendő Buda­pestre.. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Moczkóvcsák János beszterce­bányai evang. lelkész a zólyomi egyházmegye gyüle­kezetei által 23 szavazatból 21-el hat évre ismét fő­esperessé választatott. Fogadja szíves üdvözletünket ! — Serédy P. Lajos, az eperjesi evang. főgymnasium tanára : ((Az ismeret eredetének kérdése Kantig)) című szak-I értekezése és a bölcsészéiből, magyar- és latinirodalom-

Next

/
Thumbnails
Contents