Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-01 / 48. szám

testvér-egyház, mely Ausztriában oly csekély contingest képvisel, testvérjobbot nyújtott egymásnak ; és bizton remélhető, hogy a két egyház egyetértése azok erősbödését idézi elő. Örvendetes volna, ha hazánkban a küszöbön álló zsinati előkészületek s majd a zsinati tárgyalások folyamán az egyházirodalmi és egyházpolitikai uniónak minél több jelenségeit regisztrálhatnók ! Budapest. Kovács Lajos. A vasárnapi munkaszünet. A vasárnapi munkaszünet behozatalának semmi sem adott ez ideig olyan hatalmas lökést, mint az a nemzetközi gyűlés, mely a mult hó 24-én tartotta első összejövetelét Párisban ; s mely nyolc egymásutáni ülésben arról tanácskozott, hogy egészségi és társadalmi tekintetben a hét napból szükséges-e egy pihenő nap. A nagyszerű beszédeket részletesen nem közölhetjük ; csupán az értekezések címét s a gyűlés határozatait. I. A hetenkénti pihenés egészségi szempontból. Határozat : 1. Az egészségre, a test és lélek felfrissítésére szükséges egy napi pihenés a hét napból; ez a munkaképesség és élet hosszabbítás lényeges feltétele ; az anyagi jólét és erkölcsi haladás biztosítéka egyeseknél, családoknál, nemzeteknél. 2. Ezt az elvet át kell szivárogtatni a közvéleménybe. 3. Nagy áldás volna a munkásra, az egészségre, ha kormányok, hatóságok, közigazgatási főnökök, ipar- és kereskedelmi vállalatok úgy tekintenék a munkásnak hetenkénti egy napi pihenését, mint az emberi természet parancsoló szükségét. 4. Ennek a kérdésnek megoldása végett célszerű volna egy tudományos bizottságnak összehasonlítást tenni azon munkások egészsége, munkája és élet ideje között, a kik szünet nélkül dolgoznak, és azoké között, a kik egy napot pihennek. II. A hetenkénti pihenés társadalmi tekintetben. Határozat: 1. Az embert nem szabad egyszerű eszközzé vagy szerszámmá alacsonyítani; a munkást is emberi jogok és tisztesség illetik meg. 2. Az erkölcsi élet fejlesztése végett szükséges a munkaszünet; hogy az anyagiak helyett foglalkozhasson magasabb dolgokkal is. 3. A munkaszünetre legcélszerűbb a vasárnap ; mivel az embernek erkölcsi tekintetben nem magányban töltendő lomhaságra, hanem embertársaival való morális közösségre van szüksége. 4. A heti nyugalom fejleszti a házasok közt levő benső viszonyt s a családi kör jó hatással van a gyermekek erkölcsi fejlődésére. 5. A heti nyugalom kiragadván az embert az anyagi szolgálatból, időt enged a gondolkodásra, a magasabb vágyak megfogamzására, mi az erkölcsi haladás egyik alapja egyeseknél, nemzeteknél. 6. A heti nyugalom behozatala elősegíti a társadalmi békét. A munkás látván az érdekében tett önzetlen fáradozást, elpárolog belőle ama gyászos félreértés, mely táplálékul szolgál a társadalmi zavaroknak. III. Az elvi kérdés tanulmányozása után annak különbféle alkalmazása tétetett elmélkedés tárgyává. Jpar tekintetében következő határozatokat hozta : 1. A vasárnapi munkaszünet minden iparágban keresztülvihető különböző fokok szerint. 2. Ez a nap egyez meg leginkább a munkaadó és munkás pihenő napjával; célszerű pedig mindakettő munkaszünetének egy napra esni. 3. A hol a vasárnapi munkaszünet nagy okok miatt be nem hozható, ott az más nappal helyettesítendő akként, hogy minden munkásnak évente 52 pihenő napja legyen. 4. A munkás pihenése nincs kárral az iparra, mivel a kipihent ember jobb munkát végez és szívesebben dolgozik. 5. Még a munkások fizetése se szombaton vagy vasárnap történjék, hanem mint már több helyen: pénteken. IV. Építkezés tekintetében. Határozat: 1. Építkezésnél a munkaszünet feltétlenül szükséges a munkásnak, ereje fentartása, értelme fejlesztése s a családi erkölcsiség végett. 2. A vasárnapi munka nem csak a munkásnak van kárára, hanem a tulajdonosnak is a felügyelet hiányos volta miatt; a mérnököknek, építészeknek, vállalkozóknak a rájok néző felelősség miatt. 3. A tulajdonosok a vállalkozókkal iktassák a feltételek közé a vasárnapi munkaszünetet. 4. A vasárnap megsértésével okozott visszaélések megszüntetése jó hatást gyakorol a társadalmi békességre. V. Legbónyadalmasabb a kérdés a közszolgálatoknál. A gyűlés következőkben állapodott meg : 1. A közönséges szállítmányi! pályaudvarok vasár-és ünnepnap zárva tartatnak; kivévén az élő állatok és gyorsan romló élelmi szerek szállítmányát. 2. Vasár- és ünnepnapok ne vétessenek határidőkül közönséges szállítmányú portékáknál. 3. Vasár- és ünnepnap csak a legszükségesebb közönséges szállítmányú vonatok közlekedjenek. 4. A gyors szállítmányú irodák csak meghatározott órában és állomásokon legyenek nyitva. 5. A hivatalnokok fizetése ne legyen kapcsolatban az ünnepi szolgálatokkal. 6. Az útjavítási, gyári munkák, műlielyi javítások csupán sürgős esetekben vétessenek igénybe. A nemzetközi gyűlés mindent meghányt-vetett alaposan, a mi annyival könnyebben történhetett, mivel az értekezések előre közöltettek a gyűlés tagjaival, kik azokat ez által részletesen megismervén, felületes kérkedéssel s nálunk annyira szokásos extemporizálásokkal nem húzták-halogatták az ügy bevégződését. VI. Értekezés. Heti munkaszünet posta, telegráf és telefon hivataloknál. A gyűlés határozata abban öszpontosul, hogy a heti munkaszünet úgy osztandó be, hogy mindenkinek legyen évente legalább 52 szabad napja. VII. Értekezés. Munkaszünet a gyárakban, állami hivatalokban, a hadseregnél, törvényszékeknél, műhelyekben és raktárokban. Határozat: A közvélemény kipuhatolandó mind a munkásoknál, mind a munkaadóknál. A központi vagy helyi hatóság szabályrendeletekkel védelmezze a gyengét az erős ellen. Az állam maga menjen elő jó példával a vasárnapi munkaszünetben. VIII. Értekezés. A vasárnapi munkaszünet történeti lésze. Egyletek alakítása ; melyek protestáljanak az önző érdekek ellen. A jól töltött vasárnapi munkaszünet kedvező eredményt gyakorol a fizikai, értelmi és erkölcsi élet fejlődé-