Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-01 / 48. szám

Harminckettedik évfolyam, 48. sz. Budapest, 1889. deczember 1. PROTESTÁNS SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: III. ker. Szentkirályi-utca 39. sz. III. em. Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni mindenj^j^. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 80 kr. TARTALOM: Vezércikk. Készüljünk a zsinatra. Nagy Ignácz. — Iskolaügy. Emlékezés a miskolci felsőbb leányiskola csecsemő korára. Karacs Teréz. — A gymnasium és reáliskola közti harc Németországban. Gamauf György. — Tárca. Ujabb tanulmányok a biblia kritikai körében. Petri Elek. — Belföld. A budapesti skót misszió jubileuma, r. t. — Gyakorlati lelkészet. Harc az Istennel, dr. Viguié után Baksay László. — Régiségek. A deáki-i reform, egyház múltja. Thury Etele. — Külföld. A/, osztrák protestánsok synodusa. Kovács Lajos. — A vasárnapi munkaszünet Hetesy Viktor. — Irodalom. — Különfélék. — Hirdetések. Részüljünk a zsinatra. Boldog emlékű Török Pál püspökünk azt mondta: «Ne zsinatoljunk! maradjunk csendesen)). A debreceni zsinatra el sem is ment. Alulirt elmentem, nem képviselőnek, csak megnézni a zsinatot, mert olyat akkor élő pap egy se látott; visszajövet be tértem püspök atyám tiszteletére, a ki mindjárt a tárgyra térve azt mondta: «Nem tartom időszerűnek a zsinatot most; vagy előbb kellett volna az alkotmányosság megnyílta után mindjárt, vagy ha az akkori kedvező áramlatot elszalasztottuk, később; mire való lesz most kezeinket megkötözni uj törvényekkel, mikor egészen szabadon mozoghatunk ? Oda hassanak sajtóban és a zsinaton, hogy semmi törvény ne készüljön egyébb, mint a konvent legfőbb törvényes hatóságának kimondása, aztán oszoljék föl a zsinat, mert ha a törvényhozásba bele mennek előkészület nélkül, idétlent szülnek)). A világiaknak díszruhában való megjelenésére is mosolyogva azt mondá : «A mai nagy egyházi kérdések gordiusi csomóját soha se birják karddal ketté vágni!» Bizony az idő megmutatta, hogy igaza volt ! Tiz évi gyakorlat megmutatta, hogy a törvények nyügzők, a szabad mozgást gátlók és sürgős javítást követelnek. 1891-ben a zsinat ismét öszsze fog jőni. Vajha annak alkotásai marandandóbbak és üdvösebbek lennének! Az uj kánonok hibáit eléggé kimutatta a tiz évi gyakorlat, maga a zsinat öszszeállítása, sőt az előmunkálatok készítése is olyan — különben igen jeles — egyénekre volt bízva, a kik a tulajdonképpeni egyházi életet nem ismerték eléggé, e miatt már az alap maga hibás volt. A zsinaton a gyakorló papság kissebbségben volt a világi elemmel és tanári képvisel. kel szemben, bár hivatkozás történt a zsinat ">szszeállítására; de nem szabad feledni, hogy a. akkori tanárok is mint a papság tagjai és kitünőbbjei szerepeltek ott, s határozottan az egyházi elemhez tartoztak. Ma a tanári kar inkább szemközt áll a papsággal (az állam felé kacsintgatva), mint vele karöltve. Lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson a szerb congressus, a hol a pópák ép úgy kisebbségben vannak, > jóformán csak kívülről nézik a házat, s nekem ugylátszik, mintha a mi papi testületünk is az egyházi ügyekre való befolyásban úgy fogyatkoznék, mint az egyszeri legátus. Egyházi ügyeket intézni, sőt épen egyházi törvr

' iveket hozni az egyházi elem kellő befolyása s gyakorlati ismereteinek kellő kiaknázása nélkül lehet ugyan, de sem nem jogos, sem nem tanácsos sem nem üdvös. Ha tehát a zsinat öszszeül, mindjárt az alkotó elemek öszszeállításánál kell a javítást megkezdeni. A debreceni zsinat előmunkálatai megleptek bennünket, időnk nem volt a sajtóban kellőleg megboncolni, rá hirtelen öszsze ült a zsinat, letárgyalta, és kész lett a törvény, az iga, melv nyakunkat töri s melybe beletörődni még tíz év múlva se bírtunk. Most már ismét vagyunk, hogy ((nem maradhatunk csendesen, hanem zsinatolnunk muszáj»; de ma még is szerencsésebbek vagyunk, mint tíz év előtt, mert van időnk a megfontolásra s kellő előkészületre; de azt fel is kell használnunk és hangosan kell kiáltanunk: hol fáj, mi fáj, hol tör a járom, hol szorít a nyűg ? Az első zsinatnak természetesen voltak üdvös és szerencsés alkotásai is. Ilyennek tartjuk a konvent megalkotását, Erdély unióját, de főképpen a domesztika megteremtését; azonban 96