Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-17 / 46. szám

érdeklődésünk, szeretetünk és tiszteletünkből folyólag itt érintettek, hivatottabb és tekintélyesebb tollnak kell megadnia a feleletet, de elvégre is a tett tapasztalatok vagy megfigyelések tanúsága alól senki sem vonhatja ki magát. Azért: videant consules! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. Dr. Roskoff György. Folyó évi október 20-án halt meg Obertressenben Aussee mellett a bécsi ev. theol. facultás kiérdemült tanára, dr. Roskoff Gusztáv György, 75 éves korában. A boldogult megérdemli, hogy neve örökre fennmaradjon. Egy vonzó előadó, sokoldalú tudós, filozöfiailag iskolázott gondolkozó, és a mi még többet mond, tiszta jellem, jámbor és mégis szabadelvű keresztyén hunyt el benne. Életrajzi adatait és jellemzését dr. Lipsius tollából a ffProt. Kirchenzeitung» nyomán következőkben adjuk. Pozsonyban született 1814. aug. 30-án, német szülőktől; tanult Halléban, a hol különösön Erdmann bölcsészt és Bécsben hol theologiát hallgatott, és miután néhány évig egy magyar grófi családnál nevelősködött, Bécsbe ment, nem akarván elmagyarosodni, hol aztán docens lett a theol. facultáson. Már 1847-ben az ótest. theologia tanítását bízták rá; 1850-ben rendes tanárrá neveztetett ki, mely hivatalt 34 évig viselt. Heidelbergben nyerte a theol. tudori cimet; császára azzal tisztelte meg, hogy közoktatási tanácsossá, majd udvari tanácsossá és a vaskorona rend lovagjává nevezte ki; mely kitüntetésekre azonban nagy szerénységénél fogva nem sokat adott. A tudományos világban nevét jeles iratok tették ismeretessé. A héber régiségtan terén jelent meg 1857-ben első műve: «A héber régiségek levelekben,)) azonkívül egész csomó régiségtani cikket irt Schenkel bibliai szótárába. Főfigyelmét mindig az általános vallástörténetre fordította. Ezen vallástudományi tanulmányai alapján készült fő műve: «Az ördög története)) 2 kötet. (Lipcse, 1869.); tartalmas irata: «A régi természeti népek vallási viszonyairól)) (Lipcse, 1880.) és egynehány kisebb mű, pld. «A germánok erkölcsei Tacitusnáh) (1876.) ótest. és vallástörténeti tanulmányai nyomán készült kimagasló műve «a Sámson mondáról)) (Lipcse, 1860.) melyben ezen mondának a Herkules mondából való leszármazását éles észszel cáfolja és azt kizárólag a héber talajból felnőtt költeménynek tekinti. Munkásságát még sokáig a vallástudományra irányozta, s annak segédeszközeire. Munkái különösen a tudományos anyag teljes birtokát mutatják, és éles Ítélet és következetes tárgyalás által tűnnek ki. «Az ördög történeté»-ben az ellenséges hatalmakban való hit ellen szól, és levezeti azt a természeti népektől egész a «valódi ördög-korig», a közép-korig, hol a boszorkányokat égették, és egész a jelenkorig, hol már ama hit enyészni kezdett. Mindenütt rámutat a dámonologiai képezetek általános művelődéstörténeti összefüggésére, elterjedésére és elenyészésére. A régi népek vallási viszonyairól irott művében John Lubbocknak azon állítása ellen küzd, hogy volnának vallásnélküli népek, s a legújabb kutatások nyomán rámutat a gonosz lényekben, várázsiókban való hitre, és ezen hitnek a vadnépek erkölcsiségével való belső összefüggésére. Sajnos, hogy tanulmányaiban szembaja meggátolta, sőt azokat egészen abbanhagyni kényszerítette. 1884 óta, mióta a tanárságot odahagyta, más testi bajok is járultak ehhez, melyek kényszeríték, hogy munkáját abbanhagyja. A theologiai tanárságtól, bármennyire ragaszkodott, hozzá csak megvált valahogy, annál nehezebben vált azonban meg a megszokott munkásságtól. Még ezután is összeköttetésben állott a tudományos világgal. Barátai iránt haláláig megtartotta régi érzelmeit. Különösen ezen sorok irója iránt, kinek távozását a bécsi egyetemről mélyen fájlalta, mindvégig kimutatta hü barátságát. Roskoff soha sem házazodott meg. Némi kárpótlást nyújtott azonban barátjának, Porubszky lelkésznek és egykori bécsi esperesnek háza. O segített ennek gyermekeit nevelni, az atya halála után is barátja maradt az özvegynek és a családnak, és a Porubszky házban talált élete végén hű ápolást. Porubszkynénak festői fekvésű nyári lakában, a «Rabenkropfhaus))-ban, az Aussee fölött fekvő Obertressenben, a hol tanárságának utolsó éveiben a szünidőket szokta tölteni, zárta le szemeit a halál. Régi barátai és számos egykori tanítványai bizonyára őszinte részvéttel hallották halála hirét. Have pia anima ! K. L. IRODALOM. ** Egyszerű és kettős könyvvitel alsófokú kereskedelmi és polgári iskolák, valamint a magántanulás számára, írta Bún Samu, a nagy-kanizsai kereskedelmi iskola igazgató-tanára. Második kiadás. 1890 (?). Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) kiadása. Ára r frt 20 kr. Szakavatottságról tanúskodó, a szabályokat számos példával illustráló könyv. Nyelvezete azonban sok kivánni valót hagy fenn, pl. 3. 1. készpénz ellen, szórói-szóra fordítva a német gegen-baar-ból. ** Gyakorlati irálytan, különös tekintettel a levél -irásra, közéletben előforduló polgári ügyiratokra és a prózai műfajokra. A polgári s felső népiskolák és felsőbb leányiskolák használatára Környei János műve nyomán írta Dr. Gyulay Béla főv. polgári isk. igazgató. Hatodik bővített és javított kiadás. Budapest, Lampel Róbert kiadása. Ára 90 kr. Szerző is, művei is eléggé ismeretesek arra nézve, hogy a jelzett irálytant, mely előnyösen javítva ért új kiadást, egyszerűen ajánljuk a tanférfiak figyelmébe. ** A soproni ev. tanítóképző-intézet gyakorló iskolájának szervezete és részletes tanmenetei. Közlik : Kapi Gyula és Papp József. Sopron. Örömmel teszünk bizonyságot arról, hogy a soproni tanító-képző intézet derék tanárai, a mint az említett mű mutatja, a gyakorlati tanítást céltudatosan s a módszertani elvek helyes alkalmazásaival vezetik. Eljárásuk ellen itt-ott lenne ugyan kifogásunk, de a részletekre most ki nem terjeszkedhetünk. Nem mulaszthatjuk el azonban annak kifejezést adni, hogy a 20. lapon a 69 órára szánt fejtegetés teljesen hibás. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a gyakorló iskola hatosztályúvá emelését mi is szükségesnek tartjuk. ** Ötven rövid előjáték orgonára vagy harmoniumra, szerkesztette Kapi Gyula tanárképző-intézeti igazgató. Budapest, Mehner V. kiadása. 1890. Ára 50 kr. Á csinos, itt-ott német choralokra emlékeztető előjátékokat ajánljuk különösen ifjabb orgonistáink figyelmébe. X. ** Rendszeres magyar nyelvtan, közép-és polgári-iskolák, valamint szakiskolák számára írta Király Pál. Budapest, 1889. Mehner Vilmos kiadása. Ára 1 frt. Biztos szakismerettel, érett paedagogiai tapasztalatokkal és kifogástalan magyarsággal írt kitűnő tankönyv. Ajánljuk a tanférfiak figyelmébe.