Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-10 / 45. szám

tehát, míg a katholikus államok népessége átlag csak 160 év alatt, addig a protestáns államok népessége átlag 70 év alatt megkétszereződik, miből látható, hogy a mostani arány szerint, a protestáns népek 100 év alatt túl fogják szárnyalni úgy Európában, mint az egész világon a katholikus államok népességi létszámát. — Cáfolják meg kath. ellenfeleink e rideg statisztikai adatokat, illetőleg e történelmi tényt, s akkor mi hallgatni fogunk: de míg ezt nem teszik, addig beszélnünk kell! * A tanfelügyelők irodai teendőinek kevesbítése. Évek óta hangzik a panasz, hogy a tanfelügyelőket a túlságosan felszaporodott irodai teendők elvonják sajátképeni feladatuktól: az iskolalátogatástól és az iskolai hatóságokkal s tanítókkal való személyes érintkezéstől. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter most rendeletet bocsátott ki az irodai teendők könnyítése érdekében. A törzskönyvi munkálat és az évenkint megujuló statisztikai adatgyűjtés és ezek feldolgozása rójják a legnagyobb terhet a tanfelügyelőkre, de e tekintetben rögtön segíteni nem lehet. A törzskönyvi munkálatok azonban nemsokára elkészülnek s a tanfelügyelőknek a statisztikai adatok megszerzése körüli munkáját tetemesen meg fogják könnyíteni. A statisztikai adatok gyűjtésére és feldolgozására vonatkozó szabályok szerves egészet képeznek, így nem egyes részeit, hanem az egészet már legközelebb revízió alá veszik ; addig a fennálló szabályok érvényben maradnak. De könnyít a miniszter sok kisebb részletben. A tanítóknak az országos tanítói nyugdíjintézetbe való felvétetele körüli eljárást, az illető törvény revideálása után, a lehető legcsekélyebb mértékre fogja szorítani. Hogy a tanfelügyelők folytonos kérdezősködéseknek a tanítók részéről, különösen az iskolai törvényeket, nyugdíj-törvényt stb. illetőleg ne legyenek kitéve, a miniszter a tudnivalókat külön könyvecskében fogja közrebocsátani. A tanfelügyelők ezentúl a népnevelési állapotról a közigazgatási bizottságnak csak félévenként (s nem, mint eddig, negyedévenkint) tartoznak jelentést tenni, a miniszterhez hasonlókép csak a közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentésekből kell hiteles másolatot küldeni. A ((Néptanítók Lapjá»-nak •hivatalos részében megjelent körrendeleteket és körözvényeket az elsőfokú iskolai hatóságok és a tanítók tartoznak tudomásul venni. Ezeken kívül több adminisztratív közvetítési teendők alól is fölmenti a miniszter a tanfelügyelőket. * Az országos közoktatási tanács reformjával íoglalkozó bizottság javaslatait f. hó i-én tárgyalta a tanács összes ülése. Áz összes ülés, melyen dr. Stoczek József főrendiházi tag, a tanács alelnöke elnökölt, igen népes és élénk menetű volt. Megjelent a kis tanács tagjain kívül a váltakozó tagok legnagyobb része is, a közoktatási minisztérium részéről részt vettek az ülésen dr. Berzeviczy Albert államtitkár, dr. Klamarik J. és Leövey S. osztálytanácsosok. A tanács titkára dr. Ferenczy József előadván az albizottsági tárgyalások eredményeit, élénk eszmecsere fejtődött ki a miniszteri kérdő pontokra adandó válaszfelirat tárgyában. — Az összes ülés hozzájárult ahhoz a javaslathoz, hogy a tanács osztályokra osztassék fel és pedig i-ször szaktudományok szerint nyelv- s történelmi és mennyiség- s természettudományi osztályokra, 2-szor iskolanemek szerint a tanács munkakörének megfelelően. Az összes ülés kívánatosnak tartja, hogy az egyes osztályoknak legyenek külön elnökei és jegyzői. A tudományszakok osztályelnökeit (a kik a tanácsnak alelnökei lennének), valamint az osztályok jegyzőit a vallás- és közoktatási minisztérium nevezi ki. Hosszas fejtegetés tárgya volt az a kérdés, legyenek-e a tanügyi körök képviselve a tanácsban ? Az összes ülés Medveczy, Szász Károly, Kármán, Heinrich tanácstagok és Berzeviczey államtitkár hozzászólásai után mellőzendőnek mondta ki a képviseltetési elv alkalmazását és a tagok kinevezését tartja kívánatosnak, de a tanácsnak fentartandó a jog, hogy koronként egyes szakférfiakat tanácskozásaira meghívhasson. A kérdő pontokra az albizottság által megállapított válaszokat a legnagyobb részben elfogadta az összes ülés is : u. 111. az állandó tagok intézménye fentartandó ; a tanács irodája közvetít minden ügyet a kis tanács, az osztályok és a tanács egyeteme (nagy tanács) közt; a tankönyvbirálat hagyassék meg a tanácsnál, de az eljárás az albizottság javaslata szerint módosíttassék; a tanács a tanszermúzeum felügyeletével ne hozassék kapcsolatba, de az iskolai tanítás szemléltető eszközeinek megbirálása, a tanszerjegyzékek kiegészítése a tanács teendői közé soroztassék ; az iskolai felügyelettel, illetőleg a tanítás menetének vizsgálatával, valamint a vallás- és közoktatási minisztériummal a tanács szorosabb kapcsolatba hozandó, ez utóbbi tekintetben oly értelmüleg, hogy a közoktatási tanács a minisztériumot a szorosan szakszerű megbiráltatást igénylő folyó ügyek elintézésében is szakvéleményével támogassa, de a tanács önálló testületi jellegét fenn kivánja tartani. Hosszú és beható vita fejlődött ki a 6-ik kérdőpontnál, kik legyenek a tanács fizetéses tisztviselői. Több oldalról megemlíttetett az a sajnálatos körülmény, hogy a tanácsnak rendkívül csekély állami dotáció áll rendelkezésére, mely megbénítja működését. Maga az albizottság is kívánatosnak mondta minden tanácstag évi állandó tiszteletdíjban való részesítésének szükségét, de ezt az állam pénzügyi helyzete alig teszi lehetővé s ekként az összes ülés azon kényszermegállapodásra jutott, hogy a váltakozó tagok ezután is csak a tanács munkásságában való részvétel arányában és a rendelkezésre álló anyagi eszközök mennyiségéhez képest részesülnek az elnökség által évenként megállapított tiszteletdíjban. * A görög nyelv dolgában a közoktatási minisztérium a következő kérdéseket intézte a közoktatási tanácshoz: 1. Minő okok szólnak a görög nyelv megtartása és melyek elejtése mellett? 2. Az elejtés álláspontjára helyezkedve, egészen ejtessék-e el a görög nyelv a gimnázium tantervéből, vagy csupán óraszáma kevesbíttessék, vagy tanítása csak némely gimnáziumokra szoríttassék, avagy rendkívüli tantárgygyá tétessék? 3. A görög n}'elv elejtése vagy óraszámainak megszorítása utján nyert óraszámok miképen hasznosíthatók legjobban? Az által-e, ha a nyert óraszám az eddigi tantárgyak szélesebb körű feldolgozására fog fordíttatni, vagy esetleg valamely modern nyelvnek, pl. a franciának behozatala által ? 4. Nem volna-e célszerű a görög nyelv elejtése után az irodalmi oktatás érdekeinek megóvása céljából a görög irodalom termékeit fordításokban olvastatni és e célból a magyar nyelv felső osztálybeli óraszámait megszaporítani. Á közoktatási tanács három ülésben behatóan tárgyalta e kérdéseket s megállapodását, mely a görög nyelv megtartása mellett foglal állást, immár fölterjesztette a minisztériumhoz. * A tanítóképző intézeti tanárok országos egyesületének nagy választmánya Péterfi Sándor elnöklete alatt ülést tartott. Nagy László titkár jelentéséből kiviláglik, hogy az egyesület tagjainak száma 199, köztük 121 állami és 17 felekezeti intézeti tanár, 9 tanfelügyelő és egy népiskolai tanító. A közlönyre vonatkozólag elvileg elhatározták, hogy ezt Budapesten kívánják szerkesztetni. E tárgyat a jövő húsvétkor tartandó közgyülé-