Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-27 / 43. szám

reformáció történetéből merített erkölcsképző és hitfejlesztő elbeszélésekre pályázatot hirdessen. Ilyen népiratkákra, melyek legfeljebb 3—4 nyomtatott ívre terjedhetnek, akár magyar, akár német vagy tót nyelven pályázhatni; a pályanyertes — csak absolut becsű — munka a társaság tulajdonába megy át és ivenkint 20 frttal jutal— maztatik. A jeligével ellátott pályamunkák nagytiszt. Doleschall E. Sándor ev. lelkész alelnökhöz (Budapest, Deák-tér 4. sz. a) legkésőbb 1890-ki május végéig küldendők be. A pályanyertes munkának esetleges fordítása iránt maga a kiküldött szükebbkörű bizottság fog intézkedni. — Megbízásból közli Budapest, 1889. október 24-én. — Falvay Antal, bizottsági jeg}r

ző. * A két evangelikus egyház egy időben való zsinattartására vonatkozólag báró Próiiay Dezső egyet, felügyelő indítványára az ev. konvent következő határozatot hozott: «Tekintve a magyarhoni á. h. evangélikus és ev. ref. egyházak közt fennálló testvéri jó viszonyt, valamint a két ev. egyház alkotmányának fő elveiben való azonosságát, mely már az 1791. évi zsinat kánonaiban, különösen a 3—ik kánonban is világosan ki van fejezve; továbbá tekintve, hogy a két ev. egyház 1791. óta számos éven át tartott közös egyetemes gyűléseket, melyek csak azért szűntek meg, mivel azokat a helytartó tanács megtiltotta, tekintve továbbá, hogy a magyar protestantizmusnak megerősödését semmi sem volna képes olyan hathatósan előmozdítani, súlyát, tekintélyét, sőt hatalmát emelni, mint ha a két evangéliumi egyház között fennálló testvéri jó viszonyt külsőleg is legalább az egyházi kormányzat főbb hatóságainak azonos szervezetében, valamint az 1791. évi zsinati kánonok szellemének megfelelően a két egyház közötti viszony és kapocs kölcsönös egyetértéssel való szabályozásában nyerne kifejezést; tekintve, hogy ennek óhajtott megvalósítására az vezethetne, ha akkor, midőn ág. h. ev. egyházunk 1891-ben zsinatott fog tartani, az evangélikus ref. egyház is zsinati lörvényeinek po-ik §-a szerint zsinatot tartana és miként 1791-ben történt, a két zsinat egymással kölcsönös érintkezésbe lépne : mind ezekre utalva határozza el az egyetemes gyűlés, miszerint az ev. ref. egyház konventje valamint öt egyházkerülete is értesíttessék arról, hogy egyházunk 1891-ben Budapesten zsinatot kiván tartani.» * Az orsz. tanítói nyugdíj alap. A közoktatásügyi minisztériumban ez ügyben történt elvi tanácskozások véget értek s egyelőre kiválólag 3 elvi kérdés lőn megállapítva : 1. a teljes nyugdíj 30 évi szolgálat után fizettessék ki. 2. a tanító nyugdija mindenkor legutolsó fizetésére tekintettel szabassék meg. 3. A teljes árvák részére maga a nyugdíjalap külön árvaházakat állítson föl. Eme megállapodásokhoz gr. Csáky A. miniszter is hozzájárult s a törvényjavaslatot is ezek alapján rendelte szerkesztetni. Meghagyta, hogy a nyugdíjalap kezeléséért eddig szokásos tiszteletdíjak nagyrésze megszüntettessék, ez által is az alap növekedését remélvén. A tervezett árvaházak közül kettőt (egy fiú s egy leány árvaházat) már a jövő évben létesítenek, függetlenül a tanítóképezdéktől, a szeretetházak mintájára. * A tiszántúli egyházkerület közgyűlése mult hét végén fejeztetett be. Ritkán esik meg, hogy mint most, már a 4-ik napon be lehessen zárni a közgyűlést. Hosszasabb, nagyobb vitát támasztó kérdések nem kerültek egyik nap sem tárgyalás alá, ez fejti meg a közgyűlés szokatlanul rövid voltát. Az utolsó napon már csak a kis gyűlés terembe gyűltek össze a még bentmaradt — csaknem kivétel nélkül egyházi — képviselők, s morzsolták le gyors egymásutánban a még hátralévő kisebb jelentőségű tárgyakat. A harmadik napi ülés jegyzőkönyvének felolvasása után a közalapi kölcsönzési szabályokat fogadta el a közgyűlés a kiküldött bizottság módosítása szerint, Széli Kálmán esperes referálása nyomán. Következett aztán a hódmezővásárhelyi gymnasiumnak államsegély kinyerése iránt beadott kérvénye. 77,000 forintra megy az az összeg, a mit építkezéseikre államsegélyként óhajtanának nyerni a vásárhelyiek. Az ez ügyben kiküldött bizottság elégnek tartana 50,000 forintot, a mennyiben az építkezések némely részére — igazgatói lakás, konviktus — úgy sem lehet csak reményleni sem — az annyifelől igénybe vett állam segítségét. Á közgyűlés ez értelemben fogja ajánlani az iskolát a konvent figyelmébe, illetve pártfogásába. Végül a főiskolai gazdasági tanács jegyzőkönyvének felülvizsgálására kiküldött bizottsági jelentés alapján több rendbeli főiskolai ügyek intéztettek el, illetve hagyattak jóva. Egyik legfontosabb ezek közül a nyilvános olvasóterem ügye a főiskolai anyakönyvtár mellett. Még csak a katalógus elkészítése van hátra. Az eddigi berendezések 1967 forintba kerültek. Majd a főiskola el nem helyezhető tőkéire vonatkozólag akként határozott a közgyűlés, hogy kedvező alkalom esetére a gazdasági tanácsot felhatalmazza — teljes erkölcsi és anyagi felelősség terhe mellett — ingatlanok vásárlására; — a felelősség mindig a legközelebbi közgyűlés jóváhagyásáig terjedvén. Kevéssel déli 12 óra után Vállyi János főgondnok megköszönvén a tagok buzgóságát: a közgyűlést bezárta. * Segédlelkészek elhelyezése a dunamelléki egyházkerületben. Gyarmathy Károly h. leik. Orgovány. Sedivi János h. 1. Szent-Endre. Sedivi Erigyes előkönyörgő Mogyoród. Kúthy István h. 1. Duna-Földvár. Somodi József s. 1. Kémes. Török Lajos h. I. Szabadka. Veres Pal t. k. Csarnota. Mádi Lajos h. 1. Uj-Pest. Benedek Ede h. I. Alsó-Némedi. Gödöllei József h. I. Aderjás. Tóth Lajos t. k. Kis-Szent-Miklós. Pap Gusztáv t. k. Fülöp-Szállás. Kővári László t. k. Laczháza. Farkas Sándor h. 1. Ercsi. Hajdú Ignácz t. k. Szabad-Szállás. Bocsor Béla s. 1. Raád. Tatai Lajos h. 1. K.-Szent-Péter. Szűcs Sándor h. 1. F.-Iregh. Schneider Pál missziói leik. Beska. Vitányi Bertalan h. 1. Szent-Erzsébet. Varga Sándor h. 1. Szánk. Nagy József t. k. Szalk-Szt-Márton. Kelecsényi Mihály s. 1. Szent-László. Nagy Lajos t. k. Solt. Szabó Elek h. 1. O-Kécske. Bálint Károly h. 1. Kopács. Lampert Gyula h. 1. Juth. Körösi György s. 1. Dráva-Szabolcs. Újvári Cseh Lajos t. k. Úszód. Török Zsigmond hitoktató Budapest. Kontra János s. 1. Budapest-Buda. Tóth Pál tanár Kún-Szt-Miklós. Szekér István t. káplán Ó-Buda. Kozma Géza missz. lelkész Tiszakálmánfalva. Szekér Sándor h. 1. J.-Karajenő. Sógor Endre h. leik. Jász-Kisér. Keck Zsigmond missziói lelkész Banovcze. Szabó Lajos h. 1. O-Moravicza. Biczó Zsigmond s. 1. N.-Székely. Sikó Ernő h. 1. Bonyhád. Katona Ferenc s. 1. Duna-Vecse. Szőllősy Antal s. 1. Haraszti (F.-Baranya) Szűcs Károly előkönyörgő Vasad. Kudar Kálmán s. 1. Czegléd. Fördős László hitoktaló Kecskemét. Józan Sándor s. leik. Katádfa. Szőts Gerő hitoktató Budapest. Szabó Aladár theol. tanár Budapest. Kócsi Dániel s. 1. Budapest-Kőbánya, Benedek Antal h. 1. Gomba. Módra Imre h. 1. Kőröshegy. Török József h. 1. Szólád. Csáki István s. 1. Rónádfa. Máthé Zoltán s. 1. Nagy-Kőrös. Tóth Kálmán s. 1. Gárdony. Sipos Pál s. 1. Budapest. Göde Sándor missz. lelkész Szeliste. Pap Albert s. leik. Nagy-Kőrös. Pátkay János s. 1. Üllő. Kármán Lajos s. 1. Haraszti (ABBács) Kuruez Sándor h. 1. Mindenszent-Bogád. Szigethy Zoltán s. 1. Budapest. György Ferenc t. k. Bogyiszló. Tóth Bertalan s. 1. Nagy-Abony. Barsi