Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-27 / 4. szám

mára. így nem régiben Spanyolország egyik félreeső fal ujából egy polgár Granadában járván, itt egy bibliaárustól egy uj testamentumot kapott ajándékba... Oda haza el kezdte olvasgatni, azután összehívta szomszédait, azok előtt is olvasgatta, s csakhamar egy evangeliomi hitközség alakult. Ott van Madagascár, ez az óriási sziget 2.500,000 lakosával, mely tíz ezer katholikust kivéve mind protestáns; pedig alig van 60 éve, hogy az első prot. hittérítő odament. Ki tudja, hogy nem ilyen mustármag lesz e annak a két japáninak az útja, a kik most annak a tanulmányozása végett időznek Londonban, hogy a keresztyénségnek minő befolyása van a családi életre, az igazságszolgáltatásra, a kormányzásra st'b. szóval mind arra, a mi egy keresztyén nemzet életét alkotja. Mind a két japáni protestáns; egyik lelkész, a másik egy japáni egyházi lap szerkesztője. Azonban hiszem, hogy midőn az anglicán egyház egy vallási ceremóniáját meglátják, így kiáltanak fel: hisz ez nem prot., hanem kath. ceremónia. Igazságuk van. Processiója e következő rendben járta körül a templomot: Elől a keresztvivő, két viaszgyérgyát hordozó sekrestyés, a pap, két éneklő kántor, egy ifjakból álló kar, egy meglett emberek kara, az alpapság. Ez a ceremónia hogy ne volna rendjén akkor, ha igaza van az angol főpapság egyik tagjának, Drew úrnak, a ki azt vitatja, hogy az apostolok az istenitiszteletet misemondó ruhákban végezték, tömjént füstöltek és viaszgyertyát égettek. A párisi prot. papság most a liturgia kérdésével foglalkozik. A liturgia ott is, mint nálunk, nagyon divergens. Szeretnék sokan az egyöntetűséget. Megindult a mozgalom. Figyelemmel kisérjük, hogy mi lesz belőle. Ad vocem Páris. Megemlíteni kívánjuk, hogy ott körülbelől százezer ember hiszi azt, hogy a megholtak közlekednek az élőkkel. Van 13 lapjuk és folyóiratuk. Schweicban van összesen 815 lap; melyek közül 64 theologiával, 43 paedagogiával foglalkozik. Végre ugorjunk át Newyorkba, s beszéljük el azt a dolgot, a mi a fentieknél reálisabb is, s a téli időben a konyhára hasznosabb is, t. i. a tojás készítés mesterségét. A gyártás négyféle műtétből áll : a sárgájának, a fehérének, a hártyának és a héjnak készítéséből. A sárgáját készítik kukoricaliszt, gabona keményítő, olaj keverékből. A sűrű pépet egy gépbe öntik, melyben megkapja a gömbölyű alakot és abban meg is fagy ; azután egy másik gépbe teszik, melyben fehérnyéből készült fehér anyaggal vétetik körül, mint a természetes tojásban. Ez ismét megfagy és sajátságos forgatás alatt tojás alakot nyer; ekkor egy bőr gépbe helyezik, a melyben hártyával vétetik körül. Végre jön a héjjazóba, melyben gipszből héjat nyer. Ekkor meleg szárító helyre teszik, a hol a gipsz héj hirtelen megkeményedik, a belseje meg lassanként felolvad. Az ilyen mesterséges tojás oly nagy fogyasztásnak örvend, hogy a gyár nem képes eleget tenni a megrendeléseknek. S a mi fő, az ilyen tojás szintén oly egészséges és tápláló, mint a természetes, s mellé még soha sem zápul meg. Hetesy Victor, ref. lelkész. IRODALOM. ** Egyházi beszédek. Irta Kapai Dénes runyai ev. ref. lelkész. Az egyházi beszéd-irodalom terén eléggé ismert és népszerű tanításaival magának jó nevet szerzett irótól egy újabb, tizenhárom ivre terjedő s 30, részint ünnepi, részint közönséges vasárnapi prédikációt tartalmazó kötet hagyta el a napokban a sajtót Miskolcon Ferenczi B. könyvkereskedő kiadásában. Ára 1 írt 50 kr. Az előszó szerint «e beszédek arra törekszenek, hogy az emberben azon érzéseket és gondolatokat ébreszszék fel, melyek megszentelődést egyedül a vallásban találnak s melyekre felemelő hátas, enyhület és vigasztalás egyedül a Jézus evangéliumában van.» Legközelebb sort kerítünk részletes ismertetésére, hogy akkor feleljünk szerző ama kifejezett kérdésére, hogy vájjon kitűzött célját elérte-e ? Ajánljuk addig is a tisztelt lelkészi kar figyelmébe. ** Temetkezési lant a sírnál. E cím alatt jelent meg Börzöli Gábor nagy-tótfalusi ev. ref. tanító halotti búcsúztatóiból az V. füzet, mely 12 ívre terjed s 49 különböző alkalmi részint prózában, részint versben irt búcsúztatót tartalmaz. A már közkézen forgó négy füzetet úgy a sajtó, mint a nagy közönség igen szívesen fogadta s úgy hiszszük, hogy e füzetnek megjelenését is örömmel veszik azok, kik a többiekből már meggyőződtek e búcsúztatók használhatósága felől. Sok erő, sok érzés, bizonyos nem közönséges poetai véna van a szerzőben, ki úgy prózában, mint versben elég ügyesen s változatosan tudja alkalmi gondolatait s érzéseit kifejezni. A bibliából vett idézetei találók s nemcsak a sokszor elcsépelt és ez által szinte communis locusokká vált helyeket használja, hanem a kevésbé használtakat is, mi a bibliában való nem csekély jártasságról tanúskodik. Itt-ott igazi komoly lelkipásztori hang szólal meg búcsúztatóiban, az egyetemes papság elvéből kitolyó jogának és hivatásának teljes öntudatában. A búcsúztatóknak általánosan használt frázisaitól, túlzásaitól és erősen ríkató elemeitől azonban a különben tehetséges s jó Ízlésű szerző sem tudta magát teljesen megóvni; mert hát ezeket a falusi publikum így szereti. A kétdés csak az: vájjon mi alkalmazkodjunk-e a közönség talán kissé durva ízléséhez, vagy pedig azt igyekezzünk módjával lassanként magunkhoz emelni s oda képesíteni, hogy akkor is tudjon érezni, ha szívének húrjaiba nem oly erőszakosan nyulunk is bele? Van a gyűjteményben néhány igazán szép beszéd, így a 24., a 48., az 55., a 88., a 105. és a 160. lapokon levők, melyek oly íróra vallanak, ki ebben az irányban való működésre kiváló tehetséggel bir. A füzet özv. Fel-Nagy Gáborné asszonynak van ajánlva. Szívesen hívjuk fel olvasóink becses figyelmét a külsőleg is csínnal kiállított műre, melynek ára r frt. Kapható? ** Imák és beszédek címmel jelent meg egy kis füzet a székely-udvarhelyi ev. ref. collegium épület felavattatási ünnepének emlékére a collegium elöljáróságának kiadásában. A magas szárnyalású, szép előimát az ünne-i pélynél Szász Domokos püspök mondotta; a felavató { beszédet pedig a templomban Szász Gcrö, melyben sok igazsággal, még több szónoki erővel szól a gymnasiumok feladatáról, hatásáról és a feladat eszközeiről; az eszközök a humanismus, a hazaszeretet és az Isten nevével való munkálkodás. A collegium új nagy termében Nagy Lajos coll. főgondnok tartott egy igazán mélyen járó, | tartalmas, kiváló eloquentiával szerkesztett beszédet a mai képzés és nevelés feladatáról; majd Gönczi Lajos