Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-07-21 / 29. szám
házmegyei tanügyi bizottság által az egyházmegyei közgyűlés tudomására hozatván, ez által jegyzőkönyvileg köröztetnek ; a más gyülekezetben működő tanítók miatt azonban nem mellőzhetők a helyben már régebben szolgáló és jól érdemesült tanítók. b) Szabad-hivás által töltetik be a tanítói állomás akkor, midőn üresedés esetén, a népisk. szék ajánlatára az egyházmegye, egyházkerület kebeléből, vagy bármely magyarországi tanítói állomásról hiv meg az egyháztanács valamely ev. református vallású jól érdemesült lanítót. c) Pályázat hirdetés útján, melyet országszerte lapok útján tesznek közzé. d) A tan ítóképezdéböl való kibocsátás által, a midőn is a tanítóképezdei igazgat ósághoz, a tanév végével beküldött állomásokra, a tanítóképezdei tanári kar küld ki tanítókat. Kibocsátás által leginkább a segédtanítói állomások töltetnek be, s ha a kibocsátásról a megkereső egyháztanács értesíttetett: a kibocsátott helyére más egyén többé nem alkalmazható. (1880-ikévi dunamell. ker. közgyü'és 84 számú végzése.) e) A tanítói állomások betöltésénél azonban soha át nem hághatok az illető felügyelő egyházmegyék által, a zsinati törvénynyel megegyezőleg emelhető korlátok és maguk az egyes gyülekezetek által épen a tanügy érdekében hozott (p. promotionalis) statutumok. f) A tanítói hivatal betöltése alkalmával figyelem fordítandó elsőben feddhetlen erkölcsi viselet és vallásos s egyházias jellemre, a hivatás betöltésére s a képességre. Mindezekre nézve úgy az oklevél, mint a szolgálati bizonyítványoknak kell az irányadóknak lenni. A gyülekezetektől nyert egyszerű bizonyítványokra szükséges az egyházhatósági (esperesi) megerősítés is. Bár a tanítói hivatal kántorsággal, vagy organistasággal öszsze van is köttetve : a fő figyelem a tanítói képességre irányzandő. g) Azon választástól, mely nem ezen szabályok szerint fol) t le, az esperesnek meg kell tagadnia a beegyezést. 48. §. Az iskola-szék felügyel a rendes-, segéd- és helyettes tanítóknak úgy erkölcsi magokviselésére, hivatali kötelességeik teljesítésére, szorgalmukra, a növendékekkel való szelíd bánásmódjukra, mint arra is, hogy a tanítók valamely, hivataluk és az iskola hátrányával s tekintélyük csorbításával járó mellék-foglalkozást ne folytassanak. (Dunamelléki e. ker. népisk. rendtartás 24. §.) 49. §. Ha kisebb mértékű mulasztást, kihágást vagy egyéb törvénytelenséget tapasztal, az illető tanítót elnökileg négy szem közt rögtön és bizalmasan meginti; ha pedig a megintés nem használ, meginteti az esperessel ; ha annak sem lenne kellő eredménye, vagy nagyobb fokú kihágásnak, mulasztásnak és egyéb törvényellenességnek jönne tudomására, a milyenek : vallás és egyházellenes viselkedés, erkölcsi kihágás, nevelői s tanítói hanyagság, növendékekkel való durva bánásmód, tiltott könyvek, vagy taneszközök használása : ezekről és ezekhez hasonlókról jelentést tesz az egyháztanácsnak ; ez pedig az espereshez, (Dunamelléki e. ker. 1880-iki népisk. rendtart. 25 §.) a ki vagy egyházi közigazgatási uton elintézi az ügyet; vagy pedig ha szükségét látja, az egyházi törvények 268-ik §-a értelmében megindítja a fegyelmi eljárást a tanító ellen. Hogyha pedig a tanítónak van oly panasza az iskolaszék ellen, mely szintén fegyelmi eljárást vonhat maga után : jogában van szintén a fegyelmi eljárás megindítása céljából az esperes előtt fegyelmi keresetet nyújtani be. 3. A tanköteles gyermekek iskolába járatása s a statisztikai adatok összeállítása. 50. §. Az iskola-szék minden évben az iskolai szorgalom idő megnyílta előtt felhívja a községi elöljáróságot a népiskolai törvény 1—f. §-aiban foglalt tankötelezettségre vonatkozó rendeleteinek kihirdetésére. A (6—15 éves) tankötelesek névsorát az elnök elkészítvén, az iskola-szék megvizsgálja, hogy a tanköte; lesek közül kik oktattatnak más, akár magán akár nyilvános iskolában vagy otthon ; ezek erről az iskola-széknek bélyegmentes bizonyítványt tartoznak előmutatni. Megjegyzendő, hogy ha az egyház az ismétlő iskolát a maga erejéből vagy nem akarná vagy nem tudná felál'ítani: ezen esetben annak felállítása a községnél szorgalmazandó és az ismétlő iskolai tankötelesek névsora a községi elöljárósághoz teendő át. Az oktatásban nem részesülő gyermekek iskolába járatására azok szülőit (gyámjait) felhívja, s ha ezek még ekkor sem járatnák gyermekeiket iskolába, azon esetben elsőben őket meginti, s ha ezen megintésnek sikere nem lenne, az illetőket legalább minden két hétben pénzbirságra büntetés végett a világi hatóságnak bejelenti. 51. §. A tanköteles gyermekeknek iskolába feljáratására nézve azonban megjegyzendő hogy : a) a testileg vagy szellemileg gyönge gyermekeket a tiszti orvos bizonyítványára az iskola-szék rövidebb vagy hosszabb időre fölmentheti az iskolába járás kötelessége alól ; b) elmebetegségben szenvedők vagy taníthatatlan tompa elméjűek kizárandók a nyilvános tanintézetekből; c) a ragályos betegségben szenvedő tanulók az iskola látogatásától mindaddig eltiltandók, míg orvosi bizonyítvány által ki nem mutatják, hogy tökéletesen meggyógyultak és általok ragályozás nem történhetik; az iskolában fölmerült ragályos kóresetről az iskola-szék, illetőleg a tanító tartozik a hatóságot azonnal értesíteni; ha a ragályozás magában az iskolában történt, vagy ha a gyermekek közt nagyszámú kóresetek fordulnak elő, az iskola a betegülések megszűntéig, a közigazgatási hatóság által bezárandó. 52. §. Az iskola-szék a gyermekek által fizetendő tandíjt az egyháztanácscsal egyetértőleg, esperesi megerősítés mellett, meghatározza ; a szegénységüket községi bélyegtelen bizonyítványnyal igazoló szülőket a tandíj fizetése alól fölmenti; a tandíjjal adósok névsorát és tartozásuk mennyiségét behajtás végett időnként a világi hatóságnak átszolgáltatja. Ha azonban a világi hatóság akár a tandíjak behajtásánál, akár az iskolai mulasztások megbüntetésénél nem járna el elég erélylyel és eredménynyel, az iskola-szék erről azonnal jelentést tesz az egyháztanácsnak. 53. § Az iskola-szék az egyházi felsőség, a tanfe'ügyelő vagy a közigazgatási bizottság által tőle kivánt statisztikai adatokat összeállítja s elkészített munkálatait a kivánt helyre beszolgáltatja. (1880. Dunamelléki népisk. rendtart. 27—30. §.) II. Az iskola belső ügyeire názve. 1. Az iskolák szervezete. Tanterv, tankönyv, tanóra, órarend. 54. §. A hat osztályú mindennapi és három osztályú ismétlő iskolák tantervéül szolgál az egyházkerület állal megállapított «Tanterv a népiskolák számára)). Ezen kívül a tantervet óhajtandó kiegészíteni a házi iparnak a vidéken szokásban levő vagy olt meg-