Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-07 / 27. szám

Elismerésünket kell kifejeznünk Brocskó Lajos igazgató, özv. Jónás Józsefnétanítónő és Keresztesi Sámuel segédtanító úrral szemben, kik nehéz feladatukat buzgón teljesítették. Megemlítjük itt, hogy Keresztesi Sámuel segéd­tanító úr, a lelkészi pályára lépvén, helyét a folyó tan­évben Tóth Lajos okleveles tanító foglalta el. Kevésbé kedvező volt a lefolyt tanévben növen­dékeink egészségi állapota. A fővárosban uralkodott ragályos betegségek, nevezetesen a kanyaró és a typhus árvaházunkat sem kímélték meg. Kanyaróban 16 typhus­ban 3 növendékünk betegedett meg, kik közül kettő meghalt. Beteg növendékeink mindannyian a «Stefania» gyermekkórházban nyertek gondos ápolást és kitűnő kezelést, a miért hálás köszönetünket fejezzük ki nevezett kórház igazgatójának, Dr. Bókay János egyetemi tanár úrnak. Felette jótékonyan hatott árváink egészségi állapo­tára intézetünk fáradhatlan orvosának, Dr. Jelinek Zsig­mond kir. tanácsos úrnak azon rendelkezése, bog}' ivó­vízül a városligeti artézi kút vize használtassék. Ezen rendelkezés életbeléptetése óta egyetlen súlyosabb bete­gedési eset sem fordult elő. Hálás köszönettel kell megemlékeznünk a budapesti szünidei gyermektelep egyesületről is, mely egy beteges növendékünket a szünidő alatt Körmöczbánya fenyvesei között részesítette jótéteményeiben. Gondot fordítottunk továbbá arra is, hogy növen­dékeink megfelelő szórakozásban részesüljenek. Több na­gyobb kirándulás között különösen felejthetetlen növen­dékeink előtt azon évente ismétlődő ünnepnap, melyet Cséry Lajos úrnak szentlőrinczi birtokán szabad tölteniök, hol a nemeslelkű emberbarát részéről a legszívélyesebb fogadtatásban részesülnek. Tanulságos szórakoztatásul szolgál növendékeinknek az állatkertnek gyakori látoga­tása is, melyet Serák Károly igazgató úrnak szivessége nyit meg előttük ingyen. Az őszinte mély hálaérzet, mely árváink szívét jóltevőikkel szemben eltölti, mara­dandóbb elismerése a jótéteménynek, mint a szavakban kifejezett köszönet. Intézetünk gazdasági belételének vezetése a lefolyt évben is özv. Feischner Karolina árva-anya kipróbált kezeiben nyugodott. A mult évben telt be 25-ik éve annak, hogy özv. Feischner Karolina a mi árváink anyja lett. S ha visszatekintünk az ő 25 éves működésére, lehetetlen, hogy legteljesebb elismerésünknek kifejezést ne adjunk azon igazán nemes lélekre mutató önfelál­dozó tevékenységért, melyet ő árvaházunkban kifejtett. O nemcsak névleg, hanem igazán «mamájuk» a mi árváinknak, s aki ebben kételkednék, azt nyomban meg­győzné erről azon valóban megható ragaszkodás, mely­lyel árváink, nemcsak a bennlevők, hanem a régesrégen kilépettek is, a «mama» iránt viseltetnek. Nem múlik el újév, nem születésnap, melyen a ragaszkodásnak szám­talan jeleit ne venné. Jól megérdemlett csekély jutalomnak tekinthette tehát «a mama» azon kis ünnepélyt, melyet egyletünk női bizottsága 25 éves jubileuma alkalmával rendezett. Kötelességet teljesítünk mi is, midőn neki negyedszázados önfeláldozó fáradozásáért a közgyűlés színe előtt köszönetet mondunk s azon őszinte óhajunk­nak adunk kifejezést, hogy nemes hivatását testi és szellemi ereje teljes birtokában még sokáig teljesíthesse. Fájdalommal kell megemlékeznünk Haggenmacher Henrikné úrnőnek, a női bizottság lelkes tagjának néhány hét előtt bekövetkezett elhunytáról, mely felett érzett gyászunknak a mai közgyűlés jegyzőkönyvében méltóz­tassék kifejezést adni. Megemlítjük ezzel kapcsolatban, hogy a boldogultnak férje, Haggenmacher Henrik úr, neje emlékére 4000 frt alapítványt tett egyletünk javára, melyből 2000 frt már be is fizettetett. A fájdalom és hála érzetei egyesülnek ekként a nemeslelkű úrnő emlékében. Végül megemlítjük, hogy az alapszabályszerű kilé­pés sora ez évben következő választmányi tagokra u. m. Dr. Ballagi Mór, Beliczay Béla, Fabiny Gyula, Kenessey Béla, báró Kochmeister Frigyes, Dr. Kovácsy Sándor, Dr. Koller Gyula és Szilassy Aladár urakra és Dániel Ernőné, báró Kochmeister Karolina, özvegy Liedeman Samuné, Székács Józsefné és Tisza Kálmánné született Degenfeld Ilona grófnő úrnőkre esik, kik azonban újra megválaszthatok. Hálaimát rebegünk az ég felé, honnan az áldás dúsan szállott reánk. De ez ne tegyen bennünket elbiza­kodottá; ne engedje gondolnunk, hogy immár elértük a célt, mely felé küzdöttünk. Mert habár a parányi mustár­magból, melyet emberszerető kezek sok év előtt el­hintettek, terebélyes fa nőtt, lombos ágai még távolról sem elég erősek, hogy a hazában szerte elszórt sok ezer elhagyott árvának oltalmat nyújtsanak az élet viharai elől. Nagy azoknak száma ez évben is, kiknek felvételi kérelmét fájdalmunkra nem teljesíthetjük. Néhai Dr. Wagner János úrnak emléke buzditólag hasson mindnyájunkra, hogy a szegények legszegényebb­jein is beteljesüljön amaz igéret igéje: «Nem hagylak titeket árvákul, megtérek tihozzátok.» Adja Isten, hogy így legyen. Dr. Liedemann Károly. ISKOLAÜGY. A dunamelléki ev. reform. egyházkerületbeSi elemi népiskolák szervezeti, igazgatási, rend­tartási és fegyelmi szabályai.*) I. RÉSZ. Ev. ref. népiskoláink szervezete és igazgatása. I. Fejezet. Altalános határozatok. 1. §. Az ev. reformált egyház alsó és felső iskolái Magyarországon, mint a vallás szabad gyakorlatának jogával lényeges kapcsolatban álló intézmények s az egyház önfenntartásának eszközei, az alkotmányos uton létrejött hazai országos törvények, jelesen az 179°/i • *) Tájékozás. A főt. dunamelléki ev. reform, egyházkerii'et 1888. máj. 28-án, 14. sz. a. hozott határozata 13-ik pontjában meg­bizta a tanítóképezde! tanári kart, hogy az 1880-ban kiadott egyház­kerületi népiskolai szabályrendeletét hozza összhangzatba zsin. köznevelési é? közoktatási szervezetünkkel. — Ezen egyházkerületi határozatnak megfelelőleg elkészítettük az idevonatkozó javaslatot és ebbe összeírtuk ugy az iSSYg-ki zsinat által hozott egyházi törvény minden a népiskolai ügyre s annak a munkásaira vonatkozó §§-ail, mint ugyanazon zsinat által hozott köznév, és közokt. szervezet ugyanezekre tartozó czikkeit is. Ezekkel szerves egységbe hoztuk az 1880-ban kiadott dunamelléki úgy­nevezett népiskolai rendtartási és fegyelmi szabályoknak^ nevezett törvények­kel nem ellenkező §§-ait. Uj §§-okat csak is ott készítettünk, a hol törvényre, szabályrendeletre és egyházker. végzésre non találtunk. Utána néztünk a régibb és ujabb egyházker. végzéseknek is, hogy munkálatunk minden lehető méltányos igényt figyelembe vegyen. — Igyekeztünk azon, hogy elemi népoktatásunk minden tényezője meg­találja javaslatunkban azt, a mi ugy jogait, mint kötelfsségeit szaba­tosan előírja! — A n.-kórösi ev. ref. tanitőképezdei tanárikar.

Next

/
Thumbnails
Contents