Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-16 / 24. szám

évfolyamát hallgatják, vagy tanulmányaikat a polgári iskolai tanítók épezdében folytatják, tanulmányaik befejezhetése céljából, de mozgósítás alkalmával lehető behivatásuk fentartása mellett, szabadságra bocsátandók. 2. A folyamodvány az iskolai igazgatónak az intézet látogatását igazoló bizonyítványával felszerelve, az illetékes járás tisztviselőnél nyújtandó be, ki azt saját véleményes nyilatkozatával ellátva, azonnali eldöntés végett, az illetékes hadkiegészítési kerületi, illetőleg honvéd ezred-parancsnoksághoz teszi át. Oly kérvények tárgyában, melyek már a fősorozás, vagy az illetékes sorozó jarásban történt utóállítás alkalmával nyújtatnak be, a hadsereg képviselője, a honvédséghez közvetlenül besorozottaknál pedig a honvédség képviselője határoz. Ily állításkötelesekre nézve még a besorozás előtt hozandó meg a határozat, ha azok a) a fősorozás alkalmával kórházba 1 üldettek vagy felülvizsgálatra rendeltettek; b) ha megkeresés útján Valamely idegen sorozó bi zottság előtt állíttatnak. A védköteleseknek saját érdekében áll, hogy ezen folyamodványukat legkésőbb a felavatási év julius hava 31-ig nyújtsák be. A határozatról, mely az állítási lajstromba bejegyzendő, az illető a közigazgatási hatóság részéről Írásbeli végzés utján értesítendő. 3. Ha a védköteles kérelmével elutasíttatik, az Írásbeli határozat kézbesítésétől számított 14 nap alatt, a kézbesítés napját ide nem számítva, szabadságában áll felebbezését az illetékes járási tisztviselőnél benyújtani. A felebbezés a járási tisztviselő által, a vonatkozó összes ügyiratok csatolása mellett, az illetékes hadkiegészítési kerü'eti, illetőleg honvéd ezredparancsnoksaghoz küldendő, ezek által pedig a hadtestparancsnoksághoz, i letőleg a honvédelmi miniszterhez terjesztendő fel. A hadtestparancsnokság az ügyiratokat saját véleménye kíséretében a honvédelmi miniszterhez teszi át. Ha ez utóbbi a hadtestparancsnokság javaslatát nem fogadja el, az iigy a közös hadügyminiszter által, a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg, döntetik el. 4 Az elemi tanítóképezdének az i-ső pont értelmében szabadságolt növendékei, a sorozási év december hava végéig — azok pedig, kik tanulmányaikat valamely polgári iskolai tanítóképezdében folytatják, ezen tanulmányok szabályszerű bevégzése után •— a tanítójelöltekre és tanítókra nézve az 50 § ban elősorolt bizonyítványokat tartoznak bemutatni, melyek alapján aztán ugyancsak az 50. § rendelkezései értelmében a kedvezményben részesítendők. 5. Azok, a kik tanitóképezdei tanulmányaikat abban hagyják, vagy a 4-ik pont szerinti igazolványokat nem mutatják be a kellő időben, a törvényszabta tényleges szolgálat teljesítésére behivandók. Netaláni fellebbezésnek elhalasztó hatálya nincsen. * * Ezekben teljesítém mindazt, amit fentebb a Bevezetésben Ígértem. Ha e kis munka csak részben is megkönnyíti a gyakorló lelkészeknek rendkívül terhes teendőit ; ha kellő útmutatásokat ád a katonaköteles papjelöltek, tanító-növendékek, lelkészek és tanítók eljarására nézve : akkor fáradtságom nem volt hiaba való s jutalma önmagában van. Révész Kálmán. BELFÖLD. Rés a coelibatuson. Mióta VII. Gergely, a hatalmas pápa, az emberi legszentebb jogok egyikének sírját, a coelibatusi törvény bemohosult nehéz kövével lezárta ; mióta a kárpótlásul nyújtott szózat «pro una sexcentas... .» legelőször elhangzott; mióta a tisztességes családi életért minden áldozatra kész legutolsó róni. kath. lelkész is az oltár lépcsőjén kiszenvedett: azóta aligha volt szerencséje bárkinek oly szokatlan, hogy ne mondjam példátlan anyakönyvi cikkhez, mint a mely a Baranyamegyébe kebelezett viszlói ev. reform, egyház születési anyakönyvébe 1889. március 27-ik napján, a 61 és 62. lapon, 5. sorszám alatt e sorok irója által bejegyeztetett.*) íme tisztelt olvasó egy kath. pap, ki törvényes házassági kötelékben, még pedig a mi legderekabb, vegyes házassági kötelekben van. Vájjon hitte volna-e VII. Gergely pápa, hogy az ő nagy alkotása után, még ily képtelenség is megtörténik valaha a világon ? Ugyan ez a kath. pap tovább ment, mert nem csak azt mutatta meg, miként lehet a coelibatus ellenére törvényes feleségre szert tenni, hanem azután megmutatta azt is, miként lehet vallást és feleséget, mint az adomabeli király az üngöt «felveszi leteszi, leteszi felveszi)) : cserélni berélni. Átjött a szomszéd területre; itt adva a bárány szelídséget, ételben és italban való mértékletességet, a művelt papot, s ekként behízelegte magát egy köztiszteletben álló jómódú családba s annak egyetlen egy sarja és szemefénye áldozatul esett anynyiban, hogy Horváth Gyuláné lett. Csak miután az esküvő megtörtént, nyomban a mézes hetek első napjaiban, hüledezve vették észre a megcsalatottak, hogy ő nekik voltaképen kivel van dolguk. Bekövetkeztek azután a kellemetlenségek, a panasz jelentések, melyeknek vége hossza nem volt mind addig, míg csak H. Gy. 1888. augusztus havában vissza nem ment oda honnan jött, hol mint eltévedt, de megkerült juh, tárt karokkal fogadtatott s a «character indelibilis» elvénél fogva, előbbeni állapotába viszsza ! hetyeztetett. Elment! Itt hagyta nejét boldog állapotban, vagy jobban lenne tán mondva boldogtalan állapotban, a megesalattatás üröm poharát adva. kezébe. Elment azzal a *) ILadd álljon itt — pro memória — szórói-szóra az anyakönyvi cikk : Sorszám : 5. Született: 1889 március 27. Kereszteltetett: március 28. Gyermek neve: Ilona. Neme: leány. Törvényes vagy törvénytelen ? Törvényes. Szülök neve, vallása polgári állása : Horváth Gyula, róm. kath. áldozár és neje Paksi Ilona reformata. Lakhely a ház számával: az apa lakhelye Szerednye, Ungmegyében ; az anyáé Viszló. 82. házszám. A keresztatyák s anyák neve, polg. állása, lakhelye : Kakas Gábor reform, néptanító és neje Békási Jusztina páprádi lakosok. Szatyor József földmives és neje Kovács Sára, szintén páprádi lakosok. Keresztelő pap: Ambrus József helybeli rendes pap. Jegyzés: Horváth Gyula róm. kath. áldozár volt a veszprémi egyházmegyében. Áttért hozzánk s a rádi egyházba káplánnak kiküldetett. Mint ilyen vette nőül Paksi Ilonát, lásd házasultak anyakönyve III. kötet. 19 — 20. lap. 5. sorszám, 1886. nov. 22. — Majd visszament a hitehagyott ember ismét a régi akolba, boldog állapotban s egyszersmind cserben hagyva szegény nejét, ki bizonyára sokkal jobb sorsra lett volnn érdemes.