Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-16 / 24. szám

folyamodó besoroztatásának módjára — még ha a korosztály és sors-szám rendén kívül állíttatott is — s általában tekintet nélkül azon időpontra, melyben az igényt megalapító viszonyok keletkeztek. 3. A póttartalék állományában levő azon papjelóltek, a kik az i-ső pontban elősorolt viszonyok közé jutnak, eire vonatkozó igazolványaikat az illetékes járási tisztviselő útján, az illetékes hadkiegészítési kerület illetőleg honvéd ezred-parancsnoksághoz tartoznak beküldeni. Ezen igazolványok benyújtásával egyidejűleg az illető azt is bejelenteni tartozik, hogy tartalékos tábori lelkészszé (hadseregnél illetőleg- a honvédségné) való kineveztetését kívánja-e. Azok, a kik tábori lelkészszé ki nem neveztettek azonnal a póttartalék nyilvántartásába helyezendők át és a 12-ik minta szerinti igazolványnyal látandók el. A tábori lelkészekké kineveztettek, ezen minőségük megszűntével, szolgálati kötelezettségük tartamán belül, szintén a póttartalék nyilvántartásába helyezendők át. 4. A póttartalék nyilvántartásában álló összes védkötelesek, tizenkét évi szolgálati kötelezettségük lejártáig az illetékes járási tisztviselőnél évenkint, december havában igazolni kötelesek, hogy még mind g az i-ső pontban megjelölt valamely viszonyban vannak. A járási tisztviselő ezen igazolványokat megbirálás után, az illetékes első fokú katonai hadkiegészítési hatósággal közli. Ha a védköteles a fenti körülményt nem képes iga'/olni, az ügy a honvédelmi miniszter eldöntése alá terjesztendő, a ki a hadsereg póltartalékának nyilvántartásában álló egyének tekintetében a közös hadügy miniszterrel egyetértőleg határoz.» A fentebbi nagyterjedelmü és világos utasításokhoz felesleges lenne bármi magyarázatot is csatolni. Azért is e fejezetben csak azon előnyöket kell még megemlítenem, melyeket az új törvény, illetőleg utasítás a papnövendékek stb. részére az állításnál (sorozás), valamint a Miliőidre menetelnél és tartózkodásnál biztosít. * * * ,,A papjelöltek és papvövendékek, továbbá a papok, lelkészek és segédlelkészek, akik kinyilatkoztatják, hogy testi fogyatkozásban nem szenvednek, orvosilag meg nem vizsgálandók." (U. 92. §. 5.) * * * Ha valamely papnövendék (hittanhallgató) vagy papjelölt, tanulmányainak folytatása és kibővítése végett külföldre akar utazni, a következő szabályokat kell figyelembe vennie : ((Külföldre való utazási engedély, a fc'sorozás kedveién tul terjedő időre, valamely állításra kötelezettnek dagy olyannak, aki az u'azás tartama alatt lép az állítási kötelezettségbe, csak beigazolt sürgős szükség esetében adható. «A sürgős szükség az igazolványban, illetőleg az illetékes közigazgatási hatósági jelentésben, melynek alapján az illető útlevél kiadása kérelmeztetik, határozottan megjelölendő)). (U. 89. §. 1.) ((Állításra kötelezett papjelöltek és papnövendékek a sorozó bizottság előtt való személyes megjelenés alól a honvédelmi miniszter által a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg minden körülmények közt felmenthetők"'. (U. 108. §. 2.) Az e^ész § azokra vonatkozik, kik külföldön tartózkodnak. Rendkívüli nagy és hálát érdemlő előny tehát a külföldön tartózkodó papjelö'tek részére, hogy a sorozásra nem kénytelenek haza urazni. ((Valamely sorozó-bizottság előtt való személyes megjelenés alóli felmentésüket.... a külföldön tanuló hittanhallgatók .... kérelmezhetik. «A folyamodványok az említett állítás kötelesek által legkésőbb azon év január i-éig, amelyben állításra felhivattak, a cs. és kir. képviselő hatóságoknál (nagykövetség vagy követség) nyújtandók be. «A hittanhallgatók által benyújtott folyamodványok minden esetben a cs. és kir. képviseleti hatóságok által tárgyalandók.)) (Utasítások a cs. és kir. osztrák-magyar követségek és ügynökségek számára. (§. 2. 4.) A folyamodás benyújtása után az illető császári és kir. képviseleti hatóság jegyzőkönyvet vesz fel, melynek pontjai a most idézett Utasítás 2. §-ában vannak meghatározva. Ugyanitt, a 3. §-ban vannak a külföldön tartózkodó hittanhallgatókat illető különleges határozatok: «i. A hittanhallgatóknak valamely sorozó-bizottság előtt való személyes megjelenés alóli felmentésük iránti kérelmükhöz szintén egy, a 2. §. i-ső pontja szerint szerkesztett jegyzőkönyv csatolandó, melynek annak igazolását is tartalmaznia kell, hogg az illető külföldön tényleg hittani tudományokat hallgat. A jegyzőkönyvben esetleg azon kijelentés fölemlítendő, hogy az illető testi fogyatkozásban nem szenved. 2. Oly hittanhallgatók, a kik kijelentik, hogy testi fogyatkozásban nem szenvednek, orvosilag nem vizsgálandók meg. Ha valame'y állításköteles hittanhallgató azon okból, mert magát testi fogyatkozással birónak hiszi, orvosilag megvizsgálandó, annak megállapított alkalmatlansága esetében, a 2-ik § 2 iktól 8-ik pontjának határozatai alkalmazandók. 3. Ha a megvizsgált hittanhallgató «alkalmasnak)), vagy ((kevésbé alkalmasnak)) találtatik; az ügyiratok felterjesztésére nézve a 2. § 8-ik pontjában mondottak érvényesek. A járási tisztviselő a hivatalos úton kapott ügyiratokat, az állítási lajstrom két kivonatának csatolásával az illetékes hadkiegészítési kerületi parancsnoksághoz illetőleg' az illetékes honvéd ezredparancsnoksághoz teszi át, a mely az avatási lajstromot két példányban a menynyire lehetséges, kiállítani s az ekként kiegészített ügyiratokát a járási tisztviselőnek visszaküldeni tartozik. Ez utóbbi az összes ügyiratokat az illető honvédelmi miniszterhez terjeszti fel. Az állításköteleseknek a sorozó-bizottság előtt való személyes megjelenése alóli fölmentése s a papjelölteket és papnövendékeket megillető kedvezmény megadása fölött, ha a honvédséghez jutó állításkötelesről van szó, a honvédelmi miniszter maga, minden egyéb esetekben azonban a honvédelmi minic

zter a közös hadügyminiszterrel határoz. A honvédelmi miniszter ezután az illető képviseled hatóságot a cs. és kir. közös külügynvniszter útján az ál'ításkoteles felesketésére s az állítási lajstrom kiegészítésére és elkészítésére utasítja. Ott hol katonai at'aché van, ezen hivatalos eljárás ez által foganatosítandó." IV. A tanítójelöltek, tanítók és tanítóképezdei növendékek kedvezménye. «A népoktatási tan-intézetek s nevezetesen az elemi- és felsőbb népiskolák, a polgári iskolák és a tanítóképző intézetek tanítóje'öltjei és az ezen népoktatási tanintézeteknél, valamint a siketnémák, vakok és hülyék számára fennálló közintézeteknél alkalmazott tanítók, valamint a képesíte t és tényleg alkalmazott kisdedóvók, ha már az ujoncállítás idejében ily viszonyok